Muraközy László

A japán rejtély

Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák

Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok?

Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra. 

A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is. 

A szerzőről:
(képünkön)

Akakdémikus, egyetemi tanár, Az  MTA  Közgazdaságtudományi Bizottsága elnöke (2014- ); A Közgazdaságtudományi Szemle Szerkesztőbizottságának az elnöke (2014-) ;MTA Doktor, 2013; Akadémiai Nívódíj, 2013; MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának tagja (2011- ) ; Akadémiai Nívódíj, 2011; Habilitált doktor (2004)