2017. december 18., hétfő

A 90’-es évek alvilágáról írt egy volt diszkótulajdonos



1992-től Tóth György irányította az egyik legnépszerűbb budapesti szórakozóhelyet, ahonnan a következő évtizedekben befutott lemezlovasoknak is indult a pályafutása. Hogyan állj fel a padlóról? című most megjelent könyvében többek között az akkor időszakot behálózó alvilágról és az általuk okozott károkról is részletesen mesél.

IMG_0775.JPG
Valós magyar történeteken mutatja be a 90’-es évek alvilágát egy korábbi diszkótulajdonos, aki ma már vezető pénzügyi stratégaként éli mindennapjait. Tóth György(képünkön) ezekből a negatív élményekből szerezte meg azt a tapasztalatot is, ami alapján útmutatást ad könyvében az olvasó számára.


                                                                   
Ízelítőként arról beszélt, sokan voltak, akik uzsorahitelt adtak egyszerű embereknek, majd azon a jogcímen, hogy nem adták meg a tartozásukat, kirakták az illetőket a saját lakásukból. Megtévesztéssel vagy erőszakkal íratták alá velük az adás-vételi szerződést, és semmit nem tehettek ellene.

Mint mondta, ezek az emberek sok családot tettek ilyen módon földönfutóvá. Elvették a lakásukat a teljes berendezéssel együtt, a tulajdonost pedig utcára tették.

„Sokan közülük öngyilkosok lettek, mert nem tudták feldolgozni az őket ért veszteségeket” – nyilatkozott Tóth György.
A bűnözők módszereiről a vezető pénzügyi stratéga bővebben mesél Hogyan állj fel a padlóról? című könyvében, amit olvasva bárki betekintést nyerhet a ’90-es évek alvilágába. 

2017. december 12., kedd

Étvágy az imákra

Szövegközi kép 1
Étvágy a könyvbemutatóra


December 14-én 17.00-kor mutatja be az Írók Boltja Poós Zoltán rendszerváltás idején játszódó Étvágy az imákra című regényét. A szerzővel Mészáros Sándor, a Kalligram kiadó igazgatója beszélget.

Az Étvágy az imákra című regény különös utazásra hívja olvasóját, bejárhatja a rendszerváltás Magyarországát, de Poós Zoltán regénye megmutatja azt is, hogy a világ közepét mindenki maga jelöli ki. Akár úgy is, hogy szerelmével együtt rámutatnak egy pontra. Kádár János temetésének napján 1989. július 14-én Vitus Istvánnak nem jut eszébe a Miatyánk néhány sora, és ahogy emlékezni próbál az imára, olyan dolgokat is felidéz, amelyek talán meg sem történtek vele. Elhagyni készül egy számmal jelölt majorságot, mert Budapestre költözik, és ahogy egyre távolodik a gyerekkor vidékétől, úgy építi fel az egykori Pereget, ad identitást a településnek, ahogy identitását keresi az ország is, és persze maga a tizennyolc éves Vitus is, akivel ezen a bizonyos napon, megtörténik minden, a szex, a drog és a rock and roll. És persze a legfontosabb is: szerelmes lesz. Utazása közben megismerjük családját, az apját, akit kivágtak a Műszaki Egyetemről 1957 elején, mert beazonosították a Köztársaság téri ostrom képsorain, megismerjük az apja történeteit, aki hallotta Mindszenty egyik utolsó prédikációját Makón, ott volt Ribbentrop és Horthy mezőhegyesi vadászatán, megtudjuk, hogy Vitus ősei kapálták az aranyat termő szőlő földjét, és hogy Pereg mellett volt a Monarchia utolsó nagy hadgyakorlata. 

A könyv második részében már nem járnak autók, alig van mozgás Budapesten, a taxisblokád idején a már a tizenkilenc éves fiú az esküvőjére készül, ami könnyen lehet, hogy elmarad, és olyan kudarccal végződik minden, mint amilyen elveszettnek tűnt 1990 októberében, a szabad választások után néhány hónappal a hitét vesztett Magyarország. 

2017. december 11., hétfő




Kelen Károly
Egy birodalom ébredése

Így élt Emich Gusztáv, az Athenaeum vállalatcsoport alapítója
Kelen Károly dokumentumregénye egy kultúrtörténeti Jurassic Park: tanulságos és igaz mese egy elveszett világ rég kihalt figuráiról, a magyar könyvszakma legfénylőbb hőskoráról, amikor az óriások csatájának olyan mozdíthatatlan törvények adtak keretet és formát, mint a személyes becsület vagy a nemzetépítési szándék. Az Athenaeumot alapító Emich Gusztáv élete a nagyság metaforája.
A német Pest polgára a várossal együtt lesz magyarrá. Ha elsőre kidobja is a húszéves költőt, másodjára nem téved: Petőfi kiadójaként építi föl nemzeti médiabirodalmát. A reformkor lendületével indul, a kiegyezéssel ér révbe Emich Gusztáv története.
Könyvkiadók, szerkesztők, korrektorok, tördelők, műszakisok, grafikusok, marketingesek, kiadói pénzügyesek, könyvesboltosok – aligha van még egy ennyire sokszínű csoport, amely mégis közös néven azonosítja önmagát. Ők együtt: a könyvesek. Ez a kötet a könyvesek előtt tiszteleg, a háttérmunkások előtt hajt fejet. Róluk szól, de nem csak nekik. Mert hát a könyvesek könyve is csak egy könyv: létezésének célja és értelme az, hogy olvasóra találjon.



I
A könyv megrendelhető itt.

Spiró György: Kőbéka – könyvbemutató az Írók Boltjában


A könyvbemutató a facebookon:
https://www.facebook.com/events/1748819435419360/


Spiró György: Kőbéka

A múltban és a jövőben játszódik, jelenünkbe, elevenünkbe vág Spiró György új regénye. A Kőbéka igazi történelmi szatíra az emberi esendőségről, butaságról és kiszolgáltatottságról. 


A történet főhőse Kálmánka, akit kukoricásban szült meg az édesanyja, bizonyos Sanyi néni.„Kálmánka mamájának volt rendes neve, de elfelejtették, így lett a néhai férje után Sanyi néni.”A villanyszerelő-segédként dolgozó Kálmánkát, pontosabban Melák Kálmánt egyszer csak szülőfaluja, Záp ispánjává választják. A mafla, nagydarab fiú életét ettől kezdve mások alakítják: a Háromszázalékos Karcsi Király, az ENSZ, az amerikai és az orosz politika, a titkosszolgálatok, a benne saját hősüket látó franciák és németek. Kálmánka pedig bejárja a fél világot, jövőt és múltat, és semmit sem ért abból, ami vele és körülötte történik. Akkor sem, amikor a jövőből a múltba zuhan, és a Lipótmező háromemeletes sárga épülete előtt találja magát, ahol volt deportáltak és a Szovjetunióból hazatértek vannak elszállásolva.

Kőbéka karneváli forgatagában Spiró groteszk-realista szemlélete most is röntgenpontossággal világítja át az emberi esendőség, butaság és kiszolgáltatottság megannyi elemét, az ember emberszerűségét.

Kőbéka kalandregény és anti-fejlődésregény, amelynek műfaját meséjként határozta meg a szerző. A címmel azonban nehezebb dolga volt:

„Legyen a címe »Kálmánka«? De ki ez a Kálmánka?
Legyen »Kálmán vitéz«? Van benne valami, csak éppen Kálmánka nem vitézkedik, bár kitüntetik érte.
Legyen a címe »Lipót«? Megtévesztő, mert csak a negyede játszódik a Lipótmezőn, az elmegyógyintézetben.
Mit szólnának ahhoz, hogy »Záp«? Húznák az orrukat? A térképen nem található, a főhős mégis oda születik, és oda is tér vissza. De a címnek azt is jeleznie kéne, hogy Kálmánka bebarangolja a fél világot és a különböző korszakbéli Magyarországokat.
Előbb-utóbb választani kell a sok kaland közül. A 202. oldalon Kálmánka egy üres medence alján napozgat a gyíkokkal, a medence vízköpőjét, a nyájasan hallgató kőbékát nézegeti, és beszél is hozzá – legyen tehát »Kőbéka« a címe.”
 

2017. november 27., hétfő

Könyvbemutató-Nyáry Krisztián új könyve



Bemutató a Magvető Café-ban,
december 1-én, 18:00 órától

A könyvbemutató vendége: Hermann Róbert történész,
beszélgetőtárs: Lévai Balázs.
A Batthyány két asszonya című történetet elmesélik:
Kerekes ViktóriaKurta Niké színművészek és Nyáry Krisztián.

Az eseményről bővebben itt.

line

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld

Nyáry Krisztián: Fölébredett a föld

Levelek, hősök, történetek 1848/49-ből

Nyáry Krisztián legújabb könyvében 1848-49-ben született levelek segítségével meséli újra a forradalom és szabadságharc történetét. Az ismert szereplők személyes hangú magánlevelei mellett az utca embereinek üzenetei alulnézetből mutatják be a tankönyvekből ismert történelmi eseményeket és a mindennapok küzdelmeit. Hiszen a 170 évvel ezelőtti emberek mást és másképp tartottak fontosnak, örömeik és fájdalmaik, reményeik és félelmeik emberközelibbé teszik a két esztendő krónikáját. A kötetben szereplő 163 levél mindegyikéhez egy-egy rövid történet is társul a Nyáry Krisztiántól megszokott stílusban.

Berek Edit: Pokoltúra - Könyvbemutató


Várunk minden kedves érdeklődőt 2017. 11. 28-án 18 órára
Konyha Étterembe, Berek Edit: Pokoltúra című könyvének bemutatójára.

A szerzővel Szurovecz Kitti író, újságíró és Faragó Melinda pszichológus beszélget.

Az eseményről bővebben:
https://www.facebook.com/events/1873893316259567/
Berek Edit:
Pokoltúra

Amikor egy család szembenéz a rákkal…
„T. vagyok. Negyvenöt éves. Ez az ítélet napja. Az orvos pillanatokon belül közli a szövettan eredményét.”
A családanya, amint szembesül a diagnózissal, felveszi a kesztyűt a halálos kórral. Végiggondolja tönkrement házasságát, megromlott kapcsolatait, és harcolni kezd az életéért. És ebben a harcban nemcsak a méhnyakrákkal kell megküzdenie, hanem családtagjainak nagyon különböző – hol támogató, hol visszahúzó – viselkedésével is. Ahogy halad előre az idő, zajlanak a kezelések, úgy válik a két gyermek egyre érettebbé, az anya támaszává. És közben egyre többet megtudnak egymásról, önmagukról.
Pokoltúra utazás az emberi lélek legmélyére. Azt mutatja be, egy végzetes betegség mennyire változtatja meg egy négytagú család mindennapjait. Mennyire alakítja át a kapcsolatainkat, egymáshoz fűződő viszonyainkat, sőt akár a személyiségünket is. 



Megrendelhető itt.

Olvass bele a könyvbe itt.

A szerzőröl: Berek Edit
1987. május 19-én született Debrecenben. Gyermekéveit Berettyóújfaluban töltötte. Középiskolai tanulmányait Békés megyében, a mezőberényi német-magyar két tanítási nyelvű gimnáziumban végezte. Írói affinitása már a középiskolai évek alatt megmutatkozott, ahol a gimnáziumi újság szerkesztőjeként tevékenykedett. Főiskolai diplomáját Budapesten a BGE – PR, szóvivői szakán szerezte, mely évek alatt az elektronikus médiában is kipróbálta magát. 
Művészetére 20. századi írók és költők hatottak, leginkább Márai és Radnóti.
Első könyve Lélekvesztő címen, 2014. őszén jelent meg. 

2017. november 16., csütörtök

Lévai Balázs: Beállás ( Ponyvarákenrol)



A Black Sheep egy év kényszerszünet után próbál visszatérni a színpadokra.
Puska (Fegyverneky Tibor), a zenekar fiatal menedzsere igyekszik összerántani a bandát Hegemony, az énekes összeomlása és felépülése után. A banda tagjai, Imi Hendrix, Gúnár, Bozon, Gomez és Jóság egy feltétellel hajlandóak újrakezdeni: egy év alatt fel kell jutniuk a fesztiválok nagyszínpadaira, különben game over.
Megkezdődnek a próbák, megszületik az új album, beindul a turné, pörögnek a bulik, már-már úgy tűnik, akár össze is jöhet a kitűzött cél, amikor egy olyan helyzetben találják magukat, amit korábban elképzelni sem tudtak volna.
Lévai Balázs első regénye sok-sok humorral viszi el az olvasót a magyar backstage-ek világába, ahonnan természetesen nem hiányoznak a rákenrol kötelező elemei sem.
Teljes fikció-e ez a könyv? Válaszul álljon itt a regény mottója:
„A történet és szereplői a képzelet szülöttjei. Figyelem: A képzelet nyomokban valóságot tartalmazhat.”

„Lévai meg a rock and roll? Hagyjad mán! Egyszer jött el velünk, azóta is fáj tőle a feje...”(Lukács Laci, Tankcsapda)

„A Lévainak egy baja van, hogy korán abbahagyta a basszusgitározást, így maradt neki a ’mi lett volna ha’, meg a szexuálisan túlfűtött álmodozás. Mint mikor a takarítónő összerakja a filmet a kiszűrődő zajokból. De a rock and rollban pont az a jó, hogy akár ilyen is lehetne.” 
(Lovasi András, Kispál és a Borz)

„Lévait nem ismerem, soha nem találkoztunk. Különben is tartozik egy csomó pénzzel.”(Ganxsta Zolee)

A könyv megrendelhető itt.

 Lévai Balázs
Producer, rendező, műsorvezető. A Magyar Filmakadémia tagja.
Tanárként kezdte a pályáját, majd újságíró és vízilabda-edző lett. Több mint tizenöt évig kulturális, elsősorban irodalmi és zenei tévéműsorokat készített.
Számos zenei témájú dokumentumfilmet rendezett, de nagyjátékfilm is fűzödik a nevéhez. Több zenekarral dolgozott művészeti vezetőként egyedi koncertek létrehozásában.
Ifjú korában a tizenegyedik kerület egyik basszusgitárosa volt, de elköltözött rég.

Könyvei:
Bestseller - A világ nyitott könyv I. (2004)
Bestseller - A világ nyitott könyv II. (2008)
Lovasi - Idáig tudom a történetet (2014)

Szaunaszakácskönyv

Bart István: Amerikai kultúrális szótár


Katariina Vuori - Janne Pekkala - Vesa Ranta:

Szaunaszakácskönyv


Finn életek és ételek
Ízletes, házias ételek és Szent Iván-éjre, gólyaavatásra vagy rákünnepre való fogások egyaránt készülhetnek szaunában: szarvasragu, rákfarok, glögg és kalács... Amíg az étel a parti szauna kályháján fő, rajta tarthatjuk a szemünket a vízben játszó gyerekeken, vagy elmerenghetünk az augusztusi alkonyon. A könyvben található összes étel szaunában készült: a szaunakályha tetején vagy az égéstérben, a felöntőkanálban vagy a vízforraló üstben.
A gőzfürdőzés szüneteiben kirajzolódik a mai finn szaunakultúra képe is: van itt klasszikus gerendaszauna, jég- és sátorszauna, füstös és városi szauna, folyó- és tengerparti szauna, busz- és vasutasszauna, füstölő- és malátaaszaló szauna és még sok minden más. A szaunázás a finn élet szerves része, gyerektől az aggastyánig mindenki együtt izzad, falusiak és városiak, egyetemisták és híres emberek, síoktatók és aranymosók, motorosok és télapók egyformákká válnak a szauna gőzében. 

Konrád György,-Falevelek szélben Kötetebemutató

2017. november 14., kedd

Enzo Ferrari-A birodalom, és ami mögötte van


Zsarnok? Zseni? Vagy csak zseniális üzletember? Végre kezünkben tarthatjuk az első minden részletre kiterjedő és valóban alapos kutatómunka nyomán készült életrajzot a 20. század egyik legbefolyásosabb, legtitokzatosabb szereplőjéről – Enzo Ferrariról. 
Brock Yates bebocsátást nyert Ferrari legbelső köreibe, és mindent felfed előttünk: törvénytelen fiával ápolt furcsa kapcsolatától egészen a briliáns marketingfogásokig, melyek világszerte híressé tették a nevét. Ez a fordulatos, élvezetes, botrányos és informatív olvasmány minden tekintetben felér figyelemre méltó alanyához, Enzo Ferrarihoz.

A kötet alapján készülő film Michael Mann rendezésében Hugh Jackman és Noomi Rapace főszereplésével 2019-től látható a mozikban.



Megrendelhető itt.

Olvass bele a könyvbe itt.

26 NŐI TÖRTÉNET, 52 ÉTEL, 52 BOR

Szabó Edit: Gyengébb? Nem!


Szabó Edit: gyengébb? nem!Ebben a könyvben huszonhat remek nő mesél az életéről. Mindannyian a borok világában dolgoznak, olyan terepen mozognak, ahol korábban hagyományosan férfiak ültek a kormánynál. Magabiztosan, céltudatosan vezetnek. Van közöttük tulajdonos, birtokigazgató, szőlész és borász, mindegyikük máshol tart az útján, de büszkék arra, amit eddig elértek, és nem cserélnének senkivel. Néhányan gyerekkori álmukat váltották valóra, mások felnőtt fejjel merészkedtek először a pince mélyére, megint mások az apától megörökölt, nehéz "autót" szelídítették magukhoz, de előbb-utóbb mind megtanulta, hol kell megpiszkálni a motort, ha baj van. Bemutatják a boraikat, amelyekre büszkék, és bizonyítják jártasságukat a konyhában is. Mesélnek a mindennapjaikról, a családjukról, a sikereiről és a kudarcaikról, mindarról, ami elindította őket azon az úton, amelyen ma is járnak.

A kötet szereplői:
ÁRVAY ANGELIKA, BAI EDIT, BÁRDOS SAROLTA, BERECZ STÉPHANIE, BODÓ JUDIT, BUSSAY DOROTTYA, CSETVEI KRISZTINA, DEBRECZENI MÓNIKA, GÁLNÉ DIGNISZ ÉVA, GERE ANDREA, HANAUER SUSANN, HEIMANN ÁGNES, HOMOKY DOROTTYA, JEKL FLÓRA, KOVÁCS ZITA, LAPOSA ZSÓFI, LATORCZAI RÁCZ LILLA, LUKA ENIKŐ, MAGYAR ANITA, MATOLCSY SÁRA, MOLNÁR JÚLIA DÓRA, NYÚLNÉ PÜHRA BEÁTA, OSVÁTH FRUZSINA, UJVÁRI VIVIEN, WILLE-BAUMKAUFF MÁRTA, ZSIRAI KATA

2017. október 25., szerda

Szírén címmel Karafiáth Orsolya könyvbemutatója lesz október 26-án 19 órakor a B32 Galéria és Kultúrtérben.

Karafiáth Orsolya a függés lélektanát járja körül novellafüzérként is olvasható családregényében. Az első pillantásra lazán összefűzött emléktöredékek sorának ható, ám valójában szinte mániákus tudatossággal megszerkesztett történet három generáció nőtagjainak életén keresztül mutatja be, miképpen cipeljük tovább a korábbi nemzedékek, anyáink terheit, szorongásait és függőségeit egy olyan világban, ahol a gyerekek éppúgy nem számítanak, mint a férfiak.
A borítót Tóth György fotográfus képének a felhasználásával Szabó Zsófi készítette
Karafiáth Orsolya író, költő és performer a nyolcadik könyvét ismét egy előadás keretében mutatja be, a nagyszabású projekt résztvevőinek segítségével. Mint már a korábbi könyveihez, ehhez is készült egy zenei anyag, a Santa Diver (Kézdy Luca - hegedű; Szesztay Dávid - basszusgitár; Szegő Dávid - dob) közreműködésével, melyben a nagyszerű színésznő, Petrik Andrea énekel. A hanganyaghoz film is készült, Oláh Gergely Máté rendezésében, ennek is ezen az eseményen lesz a bemutatója. A klip főszereplője szintén Petrik Andrea (aki a hangoskönyv "hangja is). A többi pedig még legyen meglepetés! A szerzővel Kiss Noémi író, publicista beszélget.

M. Kiss Csaba Boldogságkönyv





Tudták, hogy Magyarország Alaptörvényének szövegében nincs benne a boldogság szó?
Őszintén szólva, fogalmam sincs, más országokéban benne van-e, de hát mire lehet menni egy boldogtalan nemzettel?
A magyar alaptörvényben elég hosszan sorolódik, mihez van joga a polgároknak, de konkrétan a boldogsághoz nincs. Pedig, ugye közhely, de – mint általában a közhelyek – igaz, hogy boldogság mindenkinek jár. Járni jár, mondják erre a cinikusok, csak nem jut.
Dehogynem! – állítom én. És veszem magamnak a bátorságot, hogy azt is kijelentsem: pont annyi jut, amennyit megteremtesz magadnak. És másoknak. Írhattam volna korszellemhez talán jobban illő módon, hogy annyi boldogságod lesz, amennyit elintézel, kikavarsz, kijársz, szerzel, lemutyizol magadnak. De nem akartam azt írni.
Szóval a boldogság mindenkinek jár, csak senki nem tudja garantálni. A hatalom sem. Mert senkinek nincs tuti boldogságreceptje. Viszont talán hasznos tudni, hogyan csinálják mások!

Ez a kötet nagyjából kétszáz rövid sztorit tartalmaz a boldogságról. Férfiak és nők, idősebbek és fiatalabbak, hívők és ateisták, gazdagok és szegények mesélnek, anekdotáznak saját boldogságélményeikről. Arról, hogyan csinálják ők.

A könyv megrendelhető itt.

M. Kiss Csaba
Átkozottul szerencsés fickónak érzem magam. És boldog vagyok.
53 évesen megértem, hogy közönség – és kritikai sikerrel játszották a mozik első játékfilmemet, a Brazilokat. Dolgozhatok a következő forgatókönyvön.
Most jelenik meg harmadik kötetem – bízom benne, hogy megismétli az első kettő sikerét, emellett készülőben a negyedik. Pedig alapvetően tévés újságíró és szerkesztő vagyok már vagy huszonöt éve, és egy kisebb szünet után most újra. Szóval lett átjárásom a szeretett szakmai területek között, ami már csak azért is jó, mert soha nem szerettem sokáig egy helyben lenni.
Feleségből a másodiknál tartok, gyerekből az ötödiknél. Jó így.

„Az olvasó embernek nem kell mondanom, mert tudja, hogy végső soron a klasszikus nagy drámáktól kezdve a legmodernebb szabadversig az irodalom – és egyébként feltételezhetően minden művészet alkotóit – ugyanazok az alapérzelmek mozgatják, mint amelyek minket, befogadókat is: a boldogság, a szomorúság és a vágyak. Így az olvasás örömét általában az adja, hogy a kitalált szereplők tulajdonságaiban, sorsában a magunkéra ismerhetünk. Vagy a szomszédunkéra, vagy a főnökünkére, és így tovább, attól függően, hogy épp egy pozitív vagy negatív karakterrel találkozunk-e. De szerencsés esetben mindenképpen magával ragad minket a történet, és vagy meggyűlöljük, vagy megszeretjük, elutasítjuk, vagy megértjük a fiktív hősöket. Gondoltam, ez az egész kaland még érdekesebb lehet, ha ezt az élményt nem kitalált, hanem köztünk élő, valódi emberek sorsát megismerve élhetjük át.” M. Kiss Csaba
„…Az igazi boldogság nem egy pillanat, hanem egy hosszan tartó, békés és erős állapot. Az igazi boldogságba bele lehet ülni, bele lehet kucorodni, és megtart. Ringat. Lassan, hosszan, sokáig. Sajnos ez nem jön magától.”(Ónodi Eszter)
„Amikor Tari Gábor kollégámmal megalapítottuk a Graphisoftot, elhatároztuk, lesz nekünk is egy lökhajtásos privát jetünk, és mivel ő is Gábor, én is Gábor vagyok, a cég pedig Graphisoft, arany G lesz a farkán. Nem akartam alábbadni. Fűtött a becsvágy.”(Bojár Gábor)
„A mi nevünk nem Snétberger. Az eredeti családnevem Schneeberger. Így, sch-val, két e-vel, t nélkül, tehát magyarra fordítva Hóhegyi. A Nyugat–Európában élő szintó romák közül származom… Mi heten vagyunk testvérek. A nálam idősebbek neve Schneeberger, de az enyém és a fiatalabbaké már Snétberger. Nálam történt valahol valamiféle elhallás és elírás egy hivatalos papíron. Apám mesélt erről.”(Snétberger Ferenc)
„Valaki szerzett sörétet, és első nap csak a Kurca-parti nádasba mentünk. Ez persze nem volt elég, hanem hétvégén a kollégiumban a folyosón is lövöldöztünk a puskával. Azt mondtuk, hogy kijárási tilalom van. Tényleg nem mert senki kijönni a folyosóra, mert azonnal lőttünk. Még az ablakból is párszor…”(Nyáry Krisztián)
„Amikor reggel felkel az ember, nem mindig örül, hogy már hetvenegy éves. Előfordul, hogy rögtön bosszúságok, kellemetlenségek érnek. Nem találom a kulcsomat vagy a szemüvegemet, és ezen tényleg képes vagyok bosszankodni. Vagy éppen röhögni, mondjuk, ha keresem a telefonomat, miközben azon beszélek.”(Molnár Piroska)
„Kapával tavaly óta játsszuk a Don Quijotét. Ő a címszereplő, én vagyok Sancho. Amikor Don Quijote teljesen nekikeseredik, én a következőt mondom: …én csak annyit mondok, uram, hogy a szomorúságot nem oktalan állatok számára teremtették, hanem az emberek számára. De ha az emberek túlságosan bánatnak eresztik a fejüket, ők maguk lesznek oktalan állatokká.”(Scherer Péter)
„Ha eléred a tökéletest, elkerülsz innen. Lehet, hogy van még ötezer hasonló bolygó. Csak másféle szinten. És amikor te már tökéletes vagy, akkor valamelyikről figyelsz. Van ott egy másik stadion, ahol már nem meccset nézel a többiekkel, hanem azt figyeled, hogy azok, ott a Földön, vajon hogyan oldják meg?”(Mucsi Zoltán)
„A hitem – hogy mondjam –, nem szabályszerű vagy előírásszerű. Nem tudom elfogadni, hogy bárki is előírja, hogyan, mely napokon, hány órától, és éppen milyen szöveget mondva kell kapcsolatot tartani Istennel… Isten létében hiszek, és abban, hogy nem kell semmilyen közvetítő ahhoz, hogy jóban legyek vele.” (Egerszegi Krisztina)
„Csak sajnálni tudom azt az embert, aki úgy hal meg, hogy egész életében a pénzt kergette, űzte, hajszolta, mert úgy gondolta, abban mérik a boldogságot. Bármennyire is ezt sugallja a mai világ, nem abban mérik. Nekem például az életem egyik legboldogabb időszakában egyáltalán nem volt pénzem. Enni is alig.”(Wolf Gábor)
„Az, hogy az apámmal nőttem fel, nekem sokkal többet adott, mintha anyámmal éltem volna… Anyámmal megszakadt a kapcsolatom, aztán újra volt, aztán megint megszakadt. Ő kialakított magának egy új életet, amibe én nem nagyon fértem bele. A féltestvéreim harminc fölött voltak, amikor megismertem őket.”(Kemény Dénes)
„Az alkohol nagyon gyorsan ad valamiféle boldogságérzetet. Leszoktam róla, de a boldogságról nem lehet. Az kell. Találtam más boldogságforrásokat. Mondjuk, azokat is túlzásba viszem. Aki függő volt, az függő is marad… folyamatosan rákattanok valamire, és pillanatok alatt függővé válok. Mániákusan rajongok dolgokért. Mindig.” (Karafiáth Orsolya)
„… hogy lesz-e még újabb negyven évem, esetleg több, vagy kevesebb, nem tudom. Mikor és hogyan lesz vége, végem, azt sem tudom. De azt gondolom, ami addig még hátra van, képes vagyok irányítani, alakítani. Bár lehet, az is előre meg van írva, hogy én azt higgyem, képes vagyok alakítani a sorsomat, és aki megírta, most jól szórakozik rajtam, hogy bedőltem a cselnek.”(Schmied Zoltán)
„Nekem a legnagyobb boldogságélményem a szülés… minden megszűnik körülöttem. Emberek, tárgyak, hangok, minden. A testem is. Csak egy erő vagyok, ami azért küzd, hogy világra hozza a gyereket. Semmi és senki más nincs jelen. Amikor már kint van, én pedig visszatérek, és ott vár ő, akit megszültem, az egy tökéletes pillanat.”(Schell Judit)
„Bemegyek a művészbejárón, mondom a hülye nevemet a portán. A portás nézi a lapját, és azt válaszolja, hogy ilyen nincs, nem mehetek be. Aztán bejutok, a próbán meg szanaszét szedik a szövegemet, de elég közönségesen. „Ez a mondat véletlenül maradt benne?” „És ezt a jelenetet, hogy képzelted? Legyek átlátszó?” „Gyerekek, most tényleg, ki írta ezt?”(Grecsó Krisztián)
„Döghúst ettem tizenhét éves koromig: én is, a családom is, és jóformán az egész cigánytelep Cserdiben, ahol felnőttem. Én voltam a legvékonyabb, mindig engem eresztettek le a kútba. A dögkút az a hely, ahova az elhullott állatok tetemeit dobják.” (Bogdán László)
Szakmai vélemények
„Természetes, könnyed, szórakoztató, elgondolkodtató könyv. Mintha ismerkednénk valakivel, aki számunkra egyre fontosabbá válik.”
„Nem egy szokványos interjúkötet. Színes történetekben, mozaikokban bontakozik ki mindaz, amit a szerző beszélgetőtársa az életről és a sikerről gondol.”
„Sikeresek, mondhatjuk úgy is, hogy celebek, mégsem azért izgalmas olvasmány, mert belekukucskálhatunk mások életébe, hanem mert kibontakozik előttünk az a sokféle út, motiváció, ami a boldogság(unk)ért folytatott küzdelmünk része.”


Olvasói vélemények
„Mindenki maga kell megtalálja, hogyan lesz boldog. Mondjuk ez alap, eddig is tudtam. De ez a sok, érdekes történet segít abban, hogy elgondolkodjunk a saját életünkön.”
„Megható, szórakoztató, kedves és tanulságos vallomások. Kifejezetten izgalmas élettörténetek, karriertörténetek.”
„Könnybe lábadt a szemem, amikor egyik–másik nyilatkozó személyes élményeit olvastam. Érdekes, hogy a szülői környezet mekkora erővel határozza meg a világunkat és az életutunkat.”

2017. október 12., csütörtök

Szűcs R. Gábor Jól fésült ügyek - Avagy hogyan lettem diplomata?



Könyvbemutató
Szűcs R. Gábor Jól fésült ügyek - Avagy hogyan lettem diplomata?
Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt 2017. 10. 12-én 18 órára a Budapesti Gazdasági Egyetem Lotz-termébe, Szűcs R. Gábor Jól fésült ügyek- Avagy hogyan lettem diplomata? című könyvének bemutatójára.
A szerzővel Kal Pintér Mihály beszélget.

Helyszín: Budapesti Gazdasági Egyetem, 1055 Budapest, Markó u. 29-31.

Időpont: 2017. 10. 12. 18:00

Az eseményről bővebben itt

A diplomata is ember. Élvezi a jó kajákat, utazgat, piacra jár, megismerheti, mondjuk, Dániát, Szlovéniát, a délszláv területeket. A fejét fogja, ha kissé túlbuzgó főnöke kioktatja arról, hogyan kell állnia a szőnyegnek. Ismer vagy húsz nyelvet (persze, hogy nem). Véletlenül jelentős szerepet játszik abban, hogy hazája belép az EU-ba, majd megtapasztalja, hogy az angoloknál csak a reggeli jó. Idővel rájön, hogy senki sem tökéletes, és néha egy amerikai is tud végzetes marhaságokat beszélni. Megismer néhány eszkimót, aztán rájön, hogy nem minden kedves, ami délszláv. Egy repülőút alatt átír egy tízoldalas szöveget kétoldalasra. Átvészeli a tragédiákat, és azon sem csodálkozik, ha egy fogadáson totálisan egyedül találja magát. Tudja, hogy nem lehet a királynőt letegezni, viszont jelentős politikusoknak néha odaszólhatnak: ne hazudjál! Szűcs R. Gábor könyve üdítő, kellemes kikapcsolódást ígér. Az egykori diplomata vidám anekdotái bepillantást engednek a diplomáciai élet kulisszái mögé. Kíváncsiskodhatunk, röhöghetünk, sírhatunk, de egy biztos: ezt a könyvet nem tudjuk letenni.

Olvass bele a könyvbe itt

Szűcs R. Gábor 1947-ben született. Éveken keresztül a külkereskedelemben dolgozott, később külszolgálatra került Jugoszláviába, majd Dániába. Közgazdasági doktorátust szerzett. Az Európai Ügyek Hivatalának titkárságvezetője volt, majd az ipari és kereskedelmi miniszter titkáraként tevékenykedett. Nagykövetségi Kereskedelmi titkárként dolgozott Belgrádban, majd diplomataként Koppenhágában, Stockholmban és Ljubljanában, ahol hosszabb ideig a nagykövetség első beosztottjának feladatait is ellátta. Koppenhágában szakértőként részt vett az Európai Uniós csatlakozás záró szakaszán. Szakmai nyelvvizsgát szerzett orosz, angol, német, dán, szerbhorvát és francia nyelvből. 2008. január 1-jétől rendszeresen: tanít a BGF-en valamint a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán (Nemzetközi és Európai Tanulmányok Intézeti Tanszék). 


Viola Judit Sasok a viharban II. Sűrűsödnek a fellegek - KÖNYVBEMUTATÓ!


Időpont: 2017. 10. 14. 18:00

Helyszín: a Tiszáninneni Református Egyházkerület Székházának nagyterme (3525 Miskolc, Kossuth u. 17.)

Viola Judittal Viskolcz Noémi és Gyulai Éva, a Miskolci Egyetem BTK Történettudományi Intézetének oktatói beszélgetnek.


Viola Judit: Sasok a viharban II.

Sűrűsödnek a fellegek

SZIRTEK CSÚCSÁN, NEMESI SASFÉSZEKBEN DŐLHET EL A KIRÁLYSÁG SORSA …
V. Istvánt halála után a Nyulak szigetén helyezik végső nyugalomra. A gyászolók közt szörnyű hír terjed: a királyt talán meggyilkolták. A megüresedett trónra sokan
vágynak, az Aba család nemes ifjai mindössze egyvalamiben biztosak: figyelmeztetni kell a néhai uralkodó fát, aki azonban merész tervet eszel ki, hogy kiderítse az igazságot,
és már annak birtokában kerüljön fejére a korona. Ilyen helyzetben nem könnyű megmaradni igaz embernek…
Sasok a viharban hősei előtt kalandokban bővelkedő, sorsdöntő idők állnak. Magánéleti konfliktusok és diplomáciai gondok nehezítik a család helyzetét. Ünnepek és hétköznapok,
halál és születés váltja egymást, és egyikük életébe beköszönt a szerelem is. Végleg megpecsételődhet az Aba család sorsa…

Olvass bele a könyvbe itt

VIOLA JUDIT 1982-ben hittudományi főiskolát végzett, azóta lelkészként, kántorként,
kórusvezetőként szolgált és szolgál. Családtörténetének nyitó kötete 2016-ban jelent meg.