2017. október 25., szerda

Szírén címmel Karafiáth Orsolya könyvbemutatója lesz október 26-án 19 órakor a B32 Galéria és Kultúrtérben.

Karafiáth Orsolya a függés lélektanát járja körül novellafüzérként is olvasható családregényében. Az első pillantásra lazán összefűzött emléktöredékek sorának ható, ám valójában szinte mániákus tudatossággal megszerkesztett történet három generáció nőtagjainak életén keresztül mutatja be, miképpen cipeljük tovább a korábbi nemzedékek, anyáink terheit, szorongásait és függőségeit egy olyan világban, ahol a gyerekek éppúgy nem számítanak, mint a férfiak.
A borítót Tóth György fotográfus képének a felhasználásával Szabó Zsófi készítette
Karafiáth Orsolya író, költő és performer a nyolcadik könyvét ismét egy előadás keretében mutatja be, a nagyszabású projekt résztvevőinek segítségével. Mint már a korábbi könyveihez, ehhez is készült egy zenei anyag, a Santa Diver (Kézdy Luca - hegedű; Szesztay Dávid - basszusgitár; Szegő Dávid - dob) közreműködésével, melyben a nagyszerű színésznő, Petrik Andrea énekel. A hanganyaghoz film is készült, Oláh Gergely Máté rendezésében, ennek is ezen az eseményen lesz a bemutatója. A klip főszereplője szintén Petrik Andrea (aki a hangoskönyv "hangja is). A többi pedig még legyen meglepetés! A szerzővel Kiss Noémi író, publicista beszélget.

M. Kiss Csaba Boldogságkönyv





Tudták, hogy Magyarország Alaptörvényének szövegében nincs benne a boldogság szó?
Őszintén szólva, fogalmam sincs, más országokéban benne van-e, de hát mire lehet menni egy boldogtalan nemzettel?
A magyar alaptörvényben elég hosszan sorolódik, mihez van joga a polgároknak, de konkrétan a boldogsághoz nincs. Pedig, ugye közhely, de – mint általában a közhelyek – igaz, hogy boldogság mindenkinek jár. Járni jár, mondják erre a cinikusok, csak nem jut.
Dehogynem! – állítom én. És veszem magamnak a bátorságot, hogy azt is kijelentsem: pont annyi jut, amennyit megteremtesz magadnak. És másoknak. Írhattam volna korszellemhez talán jobban illő módon, hogy annyi boldogságod lesz, amennyit elintézel, kikavarsz, kijársz, szerzel, lemutyizol magadnak. De nem akartam azt írni.
Szóval a boldogság mindenkinek jár, csak senki nem tudja garantálni. A hatalom sem. Mert senkinek nincs tuti boldogságreceptje. Viszont talán hasznos tudni, hogyan csinálják mások!

Ez a kötet nagyjából kétszáz rövid sztorit tartalmaz a boldogságról. Férfiak és nők, idősebbek és fiatalabbak, hívők és ateisták, gazdagok és szegények mesélnek, anekdotáznak saját boldogságélményeikről. Arról, hogyan csinálják ők.

A könyv megrendelhető itt.

M. Kiss Csaba
Átkozottul szerencsés fickónak érzem magam. És boldog vagyok.
53 évesen megértem, hogy közönség – és kritikai sikerrel játszották a mozik első játékfilmemet, a Brazilokat. Dolgozhatok a következő forgatókönyvön.
Most jelenik meg harmadik kötetem – bízom benne, hogy megismétli az első kettő sikerét, emellett készülőben a negyedik. Pedig alapvetően tévés újságíró és szerkesztő vagyok már vagy huszonöt éve, és egy kisebb szünet után most újra. Szóval lett átjárásom a szeretett szakmai területek között, ami már csak azért is jó, mert soha nem szerettem sokáig egy helyben lenni.
Feleségből a másodiknál tartok, gyerekből az ötödiknél. Jó így.

„Az olvasó embernek nem kell mondanom, mert tudja, hogy végső soron a klasszikus nagy drámáktól kezdve a legmodernebb szabadversig az irodalom – és egyébként feltételezhetően minden művészet alkotóit – ugyanazok az alapérzelmek mozgatják, mint amelyek minket, befogadókat is: a boldogság, a szomorúság és a vágyak. Így az olvasás örömét általában az adja, hogy a kitalált szereplők tulajdonságaiban, sorsában a magunkéra ismerhetünk. Vagy a szomszédunkéra, vagy a főnökünkére, és így tovább, attól függően, hogy épp egy pozitív vagy negatív karakterrel találkozunk-e. De szerencsés esetben mindenképpen magával ragad minket a történet, és vagy meggyűlöljük, vagy megszeretjük, elutasítjuk, vagy megértjük a fiktív hősöket. Gondoltam, ez az egész kaland még érdekesebb lehet, ha ezt az élményt nem kitalált, hanem köztünk élő, valódi emberek sorsát megismerve élhetjük át.” M. Kiss Csaba
„…Az igazi boldogság nem egy pillanat, hanem egy hosszan tartó, békés és erős állapot. Az igazi boldogságba bele lehet ülni, bele lehet kucorodni, és megtart. Ringat. Lassan, hosszan, sokáig. Sajnos ez nem jön magától.”(Ónodi Eszter)
„Amikor Tari Gábor kollégámmal megalapítottuk a Graphisoftot, elhatároztuk, lesz nekünk is egy lökhajtásos privát jetünk, és mivel ő is Gábor, én is Gábor vagyok, a cég pedig Graphisoft, arany G lesz a farkán. Nem akartam alábbadni. Fűtött a becsvágy.”(Bojár Gábor)
„A mi nevünk nem Snétberger. Az eredeti családnevem Schneeberger. Így, sch-val, két e-vel, t nélkül, tehát magyarra fordítva Hóhegyi. A Nyugat–Európában élő szintó romák közül származom… Mi heten vagyunk testvérek. A nálam idősebbek neve Schneeberger, de az enyém és a fiatalabbaké már Snétberger. Nálam történt valahol valamiféle elhallás és elírás egy hivatalos papíron. Apám mesélt erről.”(Snétberger Ferenc)
„Valaki szerzett sörétet, és első nap csak a Kurca-parti nádasba mentünk. Ez persze nem volt elég, hanem hétvégén a kollégiumban a folyosón is lövöldöztünk a puskával. Azt mondtuk, hogy kijárási tilalom van. Tényleg nem mert senki kijönni a folyosóra, mert azonnal lőttünk. Még az ablakból is párszor…”(Nyáry Krisztián)
„Amikor reggel felkel az ember, nem mindig örül, hogy már hetvenegy éves. Előfordul, hogy rögtön bosszúságok, kellemetlenségek érnek. Nem találom a kulcsomat vagy a szemüvegemet, és ezen tényleg képes vagyok bosszankodni. Vagy éppen röhögni, mondjuk, ha keresem a telefonomat, miközben azon beszélek.”(Molnár Piroska)
„Kapával tavaly óta játsszuk a Don Quijotét. Ő a címszereplő, én vagyok Sancho. Amikor Don Quijote teljesen nekikeseredik, én a következőt mondom: …én csak annyit mondok, uram, hogy a szomorúságot nem oktalan állatok számára teremtették, hanem az emberek számára. De ha az emberek túlságosan bánatnak eresztik a fejüket, ők maguk lesznek oktalan állatokká.”(Scherer Péter)
„Ha eléred a tökéletest, elkerülsz innen. Lehet, hogy van még ötezer hasonló bolygó. Csak másféle szinten. És amikor te már tökéletes vagy, akkor valamelyikről figyelsz. Van ott egy másik stadion, ahol már nem meccset nézel a többiekkel, hanem azt figyeled, hogy azok, ott a Földön, vajon hogyan oldják meg?”(Mucsi Zoltán)
„A hitem – hogy mondjam –, nem szabályszerű vagy előírásszerű. Nem tudom elfogadni, hogy bárki is előírja, hogyan, mely napokon, hány órától, és éppen milyen szöveget mondva kell kapcsolatot tartani Istennel… Isten létében hiszek, és abban, hogy nem kell semmilyen közvetítő ahhoz, hogy jóban legyek vele.” (Egerszegi Krisztina)
„Csak sajnálni tudom azt az embert, aki úgy hal meg, hogy egész életében a pénzt kergette, űzte, hajszolta, mert úgy gondolta, abban mérik a boldogságot. Bármennyire is ezt sugallja a mai világ, nem abban mérik. Nekem például az életem egyik legboldogabb időszakában egyáltalán nem volt pénzem. Enni is alig.”(Wolf Gábor)
„Az, hogy az apámmal nőttem fel, nekem sokkal többet adott, mintha anyámmal éltem volna… Anyámmal megszakadt a kapcsolatom, aztán újra volt, aztán megint megszakadt. Ő kialakított magának egy új életet, amibe én nem nagyon fértem bele. A féltestvéreim harminc fölött voltak, amikor megismertem őket.”(Kemény Dénes)
„Az alkohol nagyon gyorsan ad valamiféle boldogságérzetet. Leszoktam róla, de a boldogságról nem lehet. Az kell. Találtam más boldogságforrásokat. Mondjuk, azokat is túlzásba viszem. Aki függő volt, az függő is marad… folyamatosan rákattanok valamire, és pillanatok alatt függővé válok. Mániákusan rajongok dolgokért. Mindig.” (Karafiáth Orsolya)
„… hogy lesz-e még újabb negyven évem, esetleg több, vagy kevesebb, nem tudom. Mikor és hogyan lesz vége, végem, azt sem tudom. De azt gondolom, ami addig még hátra van, képes vagyok irányítani, alakítani. Bár lehet, az is előre meg van írva, hogy én azt higgyem, képes vagyok alakítani a sorsomat, és aki megírta, most jól szórakozik rajtam, hogy bedőltem a cselnek.”(Schmied Zoltán)
„Nekem a legnagyobb boldogságélményem a szülés… minden megszűnik körülöttem. Emberek, tárgyak, hangok, minden. A testem is. Csak egy erő vagyok, ami azért küzd, hogy világra hozza a gyereket. Semmi és senki más nincs jelen. Amikor már kint van, én pedig visszatérek, és ott vár ő, akit megszültem, az egy tökéletes pillanat.”(Schell Judit)
„Bemegyek a művészbejárón, mondom a hülye nevemet a portán. A portás nézi a lapját, és azt válaszolja, hogy ilyen nincs, nem mehetek be. Aztán bejutok, a próbán meg szanaszét szedik a szövegemet, de elég közönségesen. „Ez a mondat véletlenül maradt benne?” „És ezt a jelenetet, hogy képzelted? Legyek átlátszó?” „Gyerekek, most tényleg, ki írta ezt?”(Grecsó Krisztián)
„Döghúst ettem tizenhét éves koromig: én is, a családom is, és jóformán az egész cigánytelep Cserdiben, ahol felnőttem. Én voltam a legvékonyabb, mindig engem eresztettek le a kútba. A dögkút az a hely, ahova az elhullott állatok tetemeit dobják.” (Bogdán László)
Szakmai vélemények
„Természetes, könnyed, szórakoztató, elgondolkodtató könyv. Mintha ismerkednénk valakivel, aki számunkra egyre fontosabbá válik.”
„Nem egy szokványos interjúkötet. Színes történetekben, mozaikokban bontakozik ki mindaz, amit a szerző beszélgetőtársa az életről és a sikerről gondol.”
„Sikeresek, mondhatjuk úgy is, hogy celebek, mégsem azért izgalmas olvasmány, mert belekukucskálhatunk mások életébe, hanem mert kibontakozik előttünk az a sokféle út, motiváció, ami a boldogság(unk)ért folytatott küzdelmünk része.”


Olvasói vélemények
„Mindenki maga kell megtalálja, hogyan lesz boldog. Mondjuk ez alap, eddig is tudtam. De ez a sok, érdekes történet segít abban, hogy elgondolkodjunk a saját életünkön.”
„Megható, szórakoztató, kedves és tanulságos vallomások. Kifejezetten izgalmas élettörténetek, karriertörténetek.”
„Könnybe lábadt a szemem, amikor egyik–másik nyilatkozó személyes élményeit olvastam. Érdekes, hogy a szülői környezet mekkora erővel határozza meg a világunkat és az életutunkat.”

2017. október 12., csütörtök

Szűcs R. Gábor Jól fésült ügyek - Avagy hogyan lettem diplomata?



Könyvbemutató
Szűcs R. Gábor Jól fésült ügyek - Avagy hogyan lettem diplomata?
Sok szeretettel várunk minden kedves érdeklődőt 2017. 10. 12-én 18 órára a Budapesti Gazdasági Egyetem Lotz-termébe, Szűcs R. Gábor Jól fésült ügyek- Avagy hogyan lettem diplomata? című könyvének bemutatójára.
A szerzővel Kal Pintér Mihály beszélget.

Helyszín: Budapesti Gazdasági Egyetem, 1055 Budapest, Markó u. 29-31.

Időpont: 2017. 10. 12. 18:00

Az eseményről bővebben itt

A diplomata is ember. Élvezi a jó kajákat, utazgat, piacra jár, megismerheti, mondjuk, Dániát, Szlovéniát, a délszláv területeket. A fejét fogja, ha kissé túlbuzgó főnöke kioktatja arról, hogyan kell állnia a szőnyegnek. Ismer vagy húsz nyelvet (persze, hogy nem). Véletlenül jelentős szerepet játszik abban, hogy hazája belép az EU-ba, majd megtapasztalja, hogy az angoloknál csak a reggeli jó. Idővel rájön, hogy senki sem tökéletes, és néha egy amerikai is tud végzetes marhaságokat beszélni. Megismer néhány eszkimót, aztán rájön, hogy nem minden kedves, ami délszláv. Egy repülőút alatt átír egy tízoldalas szöveget kétoldalasra. Átvészeli a tragédiákat, és azon sem csodálkozik, ha egy fogadáson totálisan egyedül találja magát. Tudja, hogy nem lehet a királynőt letegezni, viszont jelentős politikusoknak néha odaszólhatnak: ne hazudjál! Szűcs R. Gábor könyve üdítő, kellemes kikapcsolódást ígér. Az egykori diplomata vidám anekdotái bepillantást engednek a diplomáciai élet kulisszái mögé. Kíváncsiskodhatunk, röhöghetünk, sírhatunk, de egy biztos: ezt a könyvet nem tudjuk letenni.

Olvass bele a könyvbe itt

Szűcs R. Gábor 1947-ben született. Éveken keresztül a külkereskedelemben dolgozott, később külszolgálatra került Jugoszláviába, majd Dániába. Közgazdasági doktorátust szerzett. Az Európai Ügyek Hivatalának titkárságvezetője volt, majd az ipari és kereskedelmi miniszter titkáraként tevékenykedett. Nagykövetségi Kereskedelmi titkárként dolgozott Belgrádban, majd diplomataként Koppenhágában, Stockholmban és Ljubljanában, ahol hosszabb ideig a nagykövetség első beosztottjának feladatait is ellátta. Koppenhágában szakértőként részt vett az Európai Uniós csatlakozás záró szakaszán. Szakmai nyelvvizsgát szerzett orosz, angol, német, dán, szerbhorvát és francia nyelvből. 2008. január 1-jétől rendszeresen: tanít a BGF-en valamint a Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Karán (Nemzetközi és Európai Tanulmányok Intézeti Tanszék). 


Viola Judit Sasok a viharban II. Sűrűsödnek a fellegek - KÖNYVBEMUTATÓ!


Időpont: 2017. 10. 14. 18:00

Helyszín: a Tiszáninneni Református Egyházkerület Székházának nagyterme (3525 Miskolc, Kossuth u. 17.)

Viola Judittal Viskolcz Noémi és Gyulai Éva, a Miskolci Egyetem BTK Történettudományi Intézetének oktatói beszélgetnek.


Viola Judit: Sasok a viharban II.

Sűrűsödnek a fellegek

SZIRTEK CSÚCSÁN, NEMESI SASFÉSZEKBEN DŐLHET EL A KIRÁLYSÁG SORSA …
V. Istvánt halála után a Nyulak szigetén helyezik végső nyugalomra. A gyászolók közt szörnyű hír terjed: a királyt talán meggyilkolták. A megüresedett trónra sokan
vágynak, az Aba család nemes ifjai mindössze egyvalamiben biztosak: figyelmeztetni kell a néhai uralkodó fát, aki azonban merész tervet eszel ki, hogy kiderítse az igazságot,
és már annak birtokában kerüljön fejére a korona. Ilyen helyzetben nem könnyű megmaradni igaz embernek…
Sasok a viharban hősei előtt kalandokban bővelkedő, sorsdöntő idők állnak. Magánéleti konfliktusok és diplomáciai gondok nehezítik a család helyzetét. Ünnepek és hétköznapok,
halál és születés váltja egymást, és egyikük életébe beköszönt a szerelem is. Végleg megpecsételődhet az Aba család sorsa…

Olvass bele a könyvbe itt

VIOLA JUDIT 1982-ben hittudományi főiskolát végzett, azóta lelkészként, kántorként,
kórusvezetőként szolgált és szolgál. Családtörténetének nyitó kötete 2016-ban jelent meg.

Ady, Gálvölgyi János és Molnár Piroska is megmondja

ADY MEGMONDJA
Válogatás Ady Endre publicisztikai írásaiból

Ady Endre: Ady megmondjaSokszor hallottuk már, hogy ,,Ady publicisztikája mennyire aktuális ma is", és e kötet olvasója látni fogja, hogy ez mennyire így van. Két, ellentétes érzés fog eluralkodni rajta: az egyik az örömé, hogy milyen zseniális próféta élt ebben az országban alig száz éve, és mi a kezünkben tarthatjuk jövendöléseit; a másik viszont a gyötrő dühé és szomorúságé: egy tapodtat sem haladtunk előrébb! Ugyanott vagyunk, mint akkor. Sőt. Ady képes még most is botrányt okozni, hiszen ő, aki költészetében a magyar lélek legmélyebb húrjait pengeti, ezen írásaiban szenvedélyesen küldi el a francba az összes nacionalista, antiszemita és klerikális eszmét és politikust, miközben az évek során (1899-es az első, 1915-ös az utolsó szöveg) egyre harcosabb feminista és (bizony, most figyelj!) szocialista. Nagyon kritikus a fennálló világrenddel, az Európa uralta civilizációval, az oktatási rendszerrel, de legfőképp hőn szeretett hazájával, Komp-országgal, amely ismét Kelet felé igyekszik, mint már oly sokszor az elmúlt ezer évben. Hánykolódik, billeg, s mi a korláton kihajolva, aggódva nézzük a bukdácsolást.






2017. október 5., csütörtök

A társadalom zenei képe-Könyvbemutató


Különleges programokkal emlékezik a közmédia a neves írónőre, Szabó Magdára születésének századik évfordulóján

 

   A Kossuth Rádió és az M5 oktatási, kulturális és ismeretterjesztő csatorna is tiszteleg a huszadik század egyik legnagyobb magyar írójának munkássága előtt, továbbá interaktív Abigél-kiállítás is nyílt a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen.

Hangjátéksorozatokkal emlékezik a Kossuth Rádió Szabó Magda születésének századik, halálának tízedik évfordulójára. Hétfőtől péntekig folytatásokban hallható az írónő regényeinek és meseregényének rádióváltozata a Rádiószínház és a Családi sáv műsorában.


                                     
A következő hetekben Szabó Magda nagysikerű regényeiből készült hangjátékokat sugároz a Kossuth Rádió délutáni és esti Rádiószínházának műsorában. A száz éve született, Kossuth-díjas magyar író olyan ikonikus regényeket alkotott, mint a Freskó, a Pilátus, a Régimódi történet, Az őz, a Katalin utca vagy a színpadra és filmre vitt: Az ajtó. Az írás már-már mitikus főszereplője, Emerenc az önfeláldozó szeretet és az emberi tartás példaképe. Talán, a legtöbb olvasó és televíziónéző a kamaszéveket, a leányinternátus életét bemutató Abigélt ismeri



A Für Elise címválasztása Beethoven ismert zongoraművére utal. A részben életrajzi ihletésű regényben az írónő két kislány: Dódi és Cili történetét dolgozza fel, amelyben szó esik önzésről és kiteljesedő, testvéri szeretetről a Trianon utáni Magyarország sajátságos légkörében.

A Családi sáv a centenáriumhoz egy varázslatosan szép meseregény rádióváltozatával kapcsolódik. A Tündér Lala— a csintalan tündérfiú és barátainak kalandos története egyaránt szól gyermekekhez és a felnőttekhez (hétfő–péntek, Kossuth rádió 19.30).




Különleges programmal emlékezik október 5-én az M5 oktatási, kulturális, ismeretterjesztő csatorna is Szabó Magda születésének századik évfordulójáról. Csütörtökön az M5 Lexikon - Bölcsességek és Könyvjelző az ő munkájáról fognak szólni. De a Mindenki akadémiája is tiszteleg az írónő munkássága előtt. Október 5-én este 21.15-től az író nagysikerűAz ajtó című művének Szabó István által megfilmesített változatát vetíti a csatorna Martina Gedeck és Helen Mirren főszereplésével.

A Régimódi történet című Szabó Magda által írt műből készült tévéjáték két részét az M5 október 8-án és 15-én este 20.10-től tűzi műsorára. A Bereményi Géza által rendezett tévéjátékban számos nagyszerű színészt, többek között Gubás Gabit, Nagy Ervint, Eperjes Károlyt, Szirtes Ágit, Koncz Gábort, Tompos Kátyát és Szőcs Arturt láthatják a nézők.
              
                                                            

Szabó Magda születésének 100. és halálának 10. évfordulója alkalmából interaktív Abigél kiállítás nyílt a budapesti Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen, ahol a látogatók beülhetnek Torma Gedeon igazgató irodájába vagy Vitay Georgina egyenruháját is felpróbálhatják.

Herpai András muzeológus, a kiállítás rendezője az MTI-nek  elmondta, hogy a bemutatóval a kiállítóhely az írónőnek az egykori Magyar Televízióhoz (MTV) kötődő munkássága előtt kíván tisztelegni.
         
                                                     
Szabó Magda, a 20. század egyik legelismertebb magyar írónője számtalan regény, novella szerzője, írásai a világ számos országában sikert arattak, máig ő az egyik legtöbbet fordított magyar író. Ezt az elismertséget mutatja, hogy az MTV szervezésében készült Nagy Könyv című intervíziós vetélkedőben az Abigél című regényét a harmadik legjobb könyvnek választották meg a nézők. A televízió történetének szerves darabja a regényből készült tévésorozat, amely hűen adja vissza a második világháború alatt tanuló diáklányok mindennapjait.
                             
                  
Herpai András kiemelte: a kiállítás rendezésekor az volt a céljuk, hogy a látogató a főszeplője lehessen a bemutatónak és ne vitrinekben kiállított tárgyak között ismerhesse meg az 1978-ban forgatott sorozat tárgyait és kellékeit, hanem az enteriőrben a látogató "maga lehessen a Matula diákja".

Mint mondta, a Pollack Mihály téri épületben két különböző helyszínen lett berendezve a tárlat, az egyikben Abigél szobra és a kis kert jeleníti meg az arborétumot, a másik helyszín pedig egy tanterem és egy tanári iroda, felidézve ezzel Torma Gedeon igazgató irodája. "Itt lehet majd felpróbálni a jelmeztárunk darabjait, köztük azt a ruhát is, amelyben Szerencsi Éva Vitay Georgina szerepét alakította" - fejtette ki a muzeológus.

Elmondta, hogy a jelmeztárban több mint 80 ezer tételnyi anyagot őriznek, ebből válogatták ki azt a néhány tucatot, amelyet felhasználtak a bemutatóhoz: a ruhák mellett különböző kellékeket és eszközöket, valamint azt az emblematikus gramofont is, amely az utolsó részben, a nagy Gedeon-napi mulattságban megszólal, amikor Vitay végleg megszökik a Matula Református Gimnáziumból.
                 


Az MTVA archívumának jóvoltából az írónővel készült riportokat és filmrészleteket láthat, valamint eddig nem ismert hanganyagokat hallhat a közönség.

2017. október 2., hétfő




A Margóról

Fesztiválhangulat, a kortárs magyar írók legjava, friss megjelenések, kurrens külföldi meghívottak és harmadik alkalommal könyvvásár az őszi Margón.
Az irodalom magányos műfaj: csak mi vagyunk és a könyv, versnyi vagy ötszázoldalnyi utazások ismeretlen világokba, amelyekben teljesen elmerülhetünk. A Margó viszont közösségi műfaj, az író, a könyv és az olvasó egymásra találása rendhagyó szerzői esteken, koncerteken és felolvasásokon.
2011-ben rendeztük meg először a Margó Irodalmi Fesztivált az Ünnepi Könyvhét alternatív programsorozataként, különböző belvárosi helyszíneken. Olyan íróközpontú irodalmi eseményt szerettünk volna szervezni, ami megmutatja a könyveken túli világot.
Az évek során több margós program önálló sorozattá alakult, így például a Rokonok, a Kedvencek temetője vagy az Éjszaka a múzeumban. Legnépszerűbb műsorunkból, a Rájátszásból önálló produkció fejlődött az évek alatt, rendszeresen koncertezve fesztiválokon, de töltötték már meg az A38 Hajót, a Művészetek Palotája nagytermét is.
A Margóval mindig az irodalom közvetítésének új útjait keressük. 2015-ben indítottuk el partnereinkkel az első prózakötetes szerzőket jutalmazó Margó-díjat, amit első alkalommal Totth Benedek nyert meg Holtverseny című regényével, másodjára pedig Milbacher Róbert bizonyult a legjobbnak a Szűz Mária jegyesével.

Megjelent a Tények és Tanúk- és a García Márquez-sorozat két új kötete, valamint A napok iszkolása




Heltai Jenő: Négy fal között

Naplójegyzetek 1944–1945
Heltai Jenő: Négy fal közöttA Magvető Kiadó régi adósságot törleszt, amikor Heltai Jenő kéziratban maradt, mindmáig kiadatlan háborús naplóinak publikálására vállalkozik. Az örökösök döntése következtében a szöveg több mint hetven év után most láthat napvilágot, amikor a történetnek már valamennyi szereplője elhunyt. A szerző így írt a keletkezés körülményeiről: „A német bevonulás napján határoztam el, hogy napról napra pontosan följegyzem, mi történik körülöttem és velem. 1944. március 19-én fogtam bele a naplóírásba. Körülbelül egy esztendeig, 1945 márciusáig írtam ezt a naplót. Följegyzéseimet, alig tizenkét keserves hónap keserű gyümölcsét aktatáskámban mindenféle viharokon keresztül rendületlenül magammal cipeltem.” Heltai Jenő naplóját magyarázó jegyzetekkel, annotált névmutatóval ellátva tesszük közzé a szerző halálának hatvanadik évfordulóján.
Kötetbemutató a Radnóti Színházban október 4-én, 20:30-kor.
A könyvbemutató előtt, 19 órakor látható Bálint András 
Heltai naplója című estje a színházban.
Az előadásra jegyek a Radnóti Színház honlapján válthatók.


Vajda Mihály: Szög a zsákból

Önéletrajz és interjú
Vajda Mihály: Szög a zsákbólVajda Mihály filozófus, a Budapesti Iskola egykori tagja, Lukács György tanítványa emlékirataiban végigjárja gondolkodása alakulásának útját: szembenéz egykori hiteivel és kiábrándulásaival, kompromisszumaival és kísértéseivel, barátságaival és e barátságok széthullásával, s mindezt friss humorral, nagy adag öniróniával és mély bölcsességgel teszi. A holokauszttúlélő elhallgatásokkal és félelmekkel teli gyerekkora, ’56 és ’68 traumája, a Kádár-kor értelmiségének dilemmái, a menni vagy maradni állandóan a levegőben lógó kérdése, a rendszerváltás körüli évek reményei és kudarcai mind ott sorakoznak e gazdag életút leírásában. A kötetben olvasható az a nagyinterjú is, amelyet tanítványa és barátja, Kardos András készített Vajdával a Budapesti Iskola felbomlásától a rendszerváltásig tartó időszakról. Jegyzetek, annotált névmutató és gazdag képanyag teszi teljessé közelmúltunknak ezt az egyedülálló perspektívából megírt történetét.
Kötetbemutató a Margó Irodalmi Fesztiválon október 21-én, 17 órakor.

Gabriel García Márquez: Baljós óra

Fordította: Benczik Vilmos
Gabriel García Márquez: Baljós óraA rothadás bűze lengi be a fekvő falut, amely a kolumbiai polgárháború után néhány évvel látszólag békésen szunnyadozik. Ezt a baljós nyugalmat zavarják meg a rejtélyes falragaszok, amelyek reggelente megjelennek a házfalakon, s elindítják az események végzetes láncolatát. „Nem a falragaszok okoznak álmatlanságot az embereknek, hanem a falragaszoktól való félelem” – hangzik el az egyik szereplő szájából a kulcsmondat, s lassan arra is fény derül, mi táplálja a falubeliek rettegését: a rothadás bűze már-már emberi alakot ölt, amikor az elöljáró, a véres polgárháborúban győztes új hatalom helyi képviselője rászabadítja a terrort a falura. A kisregényt Benczik Vilmos fordításában olvashatjuk.
Megrendelés

Gabriel García Márquez: A pátriárka alkonya

Fordította: Dely István
Gabriel García Márquez: A pátriárka alkonya„Mi a hatalom? Rejtély! Könyvem diktátora azt mondja róla, hogy olyan, mint »egy tündöklő szombat«.” (Gabriel García Márquez)
García Márquez többször azt nyilatkozta, A pátriárka alkonya a legjobban sikerült könyve
. A regényben egy írástudatlan katonatiszt vetélytársaival leszámolva teljhatalomra tesz szert, majd minden erejével és praktikájával ragaszkodik a hatalomhoz, hogy végül az ő története is az enyészeté legyen. García Márquez regénye a diktátorok jellemrajzát és a diktatúrák természetrajzát érzéki módon, bravúrosan áradó hosszú mondatokkal jeleníti meg.
A könyvet Dely István fordításában olvashatjuk.
Megrendelés

A napok iszkolása 2018

Magvető könyvnotesz - Egy év Esterházy Péterrel
A napok iszkolása 2018Esterházy Péter mondatai 2018-ban is egy különleges könyvtárgyban kísérhetik útjukra az olvasókat. A Magvető Kiadó harmadik alkalommal jelenteti meg A napok iszkolását: a Farkas Anna tervezte könyvnoteszben Esterházy 2000 és 2016 között publikált publicisztikáiból válogatott részletek alkotnak sajátos egységet a szerző fotóival és könyveinek illusztrációival. Minden oldalon ott lüktet a szabadság mámora.
Megrendelés


Elhunyt Tarján Tamás író, újságíró az Új Könyvpiac egyik munkatársa

                                          

Életének 68. évében, szeptember 24-én, vasárnap éjjel elhunyt Tarján Tamás József Attila-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, színikritikus, dramaturg - közölte kedden az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara a honlapján.


Tarján Tamás 1949-ben született Budapesten. Huszonnégy évesen kezdett tanítani a Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéken és haláláig a tanszék oktatója maradt. Az irodalmat és a színházat életanyagaként szenvedélyesen szerette. Ez a szenvedély sugárzott belőle minden pillanatban, amikor a katedrán állt, vagy a szemináriumi teremben a hallgatókkal beszélgetett - írták a honlapon.
Irodalomtörténészként főleg a kortárs magyar irodalommal és drámával foglalkozott, és rendszeresen írt színházi és filmkritikákat is, melyek önálló kötetekben is megjelentek. 1986-ban József Attila-díjat kapott, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Utolsó kötete A Nyugat égtájai - avagy: Vigasz az irodalomban? címmel 2016-ban jelent meg a Pont Kiadónál.
                                                         

1973-ban az ELTE BTK magyar–néprajz szakán szerzett diplomát, azóta a Kar Magyar Irodalomtörténeti Intézetének oktatója, docense volt. Különböző szerkesztői minőségekben több irodalmi lap munkatársaként dolgozott.
Díjai: József Attila-díjas (1986), Literatúra-díjas (1995), Komlós Aladár-díjas (1997).
Az irodalomtudomány kandidátusa (1991).
A Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak is gyakran dolgozott.

Szerkesztőségünk mély megrendüléssel vette tudomásul egyik kedvenc szerzőnk halálhírét. A gyászban osztozunk.

Bővebben a méltatásokról itt:   http://www.pontkiado.hu/bemutato.php?konyv=2&meltatas=3