Nyáry Krisztián kirobbanó sikerű könyvei, az írók és költők szerelmi életét bemutató Így szerettek ők két kötete után most ismét a szerelem került figyelmének és szépírói érdeklődésének középpontjába. Festői szerelmek címmel most jelent meg a Corvinánál az az elegáns külsővel, sok fotó és festmény illusztrációval csábító kötete, amely húsz, XX. századi híres magyar festőről szóló történetben majd harminc művészről írja meg, hogyan szerettek ők.
A módszer lényege ugyanaz, ahogyan az irodalmi szerelmeskönyveket közreadta. Hősei a híres alkotók mellett élt ismert-ismeretlen szerelmek, múzsák, feleségek, modellek, Könyve kordokumentumokon, tudományos kutatásokon alapuló személyes tényeket gyűjt egybe és meséli el egy-egy festő szerelméhez, feleségéhez, múzsájához fűződő kapcsolatát, hangsúlyozottan érdekes, olvasmányos stílusban. S ahogy a megírt írói szerelmek esetében, ez a könyv is letehetetlenül izgalmas, mert az életről mesél, valódi történeteket mond el híres emberek szerelemiről.
A kiadói szándék és a Kieselbach Galéria szellemisége szerencsésen összetalálkozott: Nyáry Krisztián könyvének megjelenését Kieselbach Tamás egy tematikus kiállítással emelte kulturális eseménnyé. A galériában megnyílt és november 27-ig látható Festők, Múzsák, Szerelemek című tárlaton 18 művész megközelítően 80 remekműve vall a festői szerelemről. A magyar festészet nagy múzsáinak, háttérben álló művészfeleségeknek, ihlető alkalmi szerelmeknek állít emléket a szokatlan összeállításával páratlan élményt adó kiállítás. Egyrészt a Festői szerelmek című könyv történetiben szereplő művészek közül is több szerepel a kiállításon a múzsáikról készült festményekkel, de néhány alkotóval ki is egészül a tematikus arcképcsarnok. Molnos Péter művészettörténész, aki a kiállítást rendezte, hozzávett néhány festőóriást, például Vaszary Jánost és Csontváry Kosztka Tivadart is És hogy teljes legyen a kör: a kiállításhoz külön készült nagyon látványos katalógussal válik teljessé a hatás, amelyben Molnos Péter, Barki Gergely és Rockenbauer Zoltán írta meg a rövid sztorikat. A katalógus gazdag képanyaggal és kis tanulmányokban mutatja be ugyanis a 20. századi magyar festészet legnagyobb alakjainak azokat a személyes kapcsolatait, amelyek az alkotók és a múzsák között kialakultak.
Levágott fülekre van szüksége a magyar festészetnek, hangzott el a Van Gogh-ra utaló merész vélemény Nyáry Krisztián könyvbemutatóján, utalva arra, amit Kieselbach Tamás (képünkön) meggyőződéssel vall. Tehát ahogy például Picassót egy életre közel hozzák az olvasójához azok a könyvek, amelyek a személyes életéről, a szerelméről, a művészt, a férfit, a férjet, az apát is bemutató visszaemlékezésekből napvilágot láttak, ugyanúgy a magyar festészetet népszerűsíti minden olyan írás, amelynek hatására az olvasó érzelmileg tud viszonyulni a művészhez, s ezáltal az alkotásához. Kieselbach saját élményeire hivatkozva megerősítette, a művészettörténet sokkal többet jelent számára puszta tudománynál, mert összenőtt az életével, s a Kieselbach Galéria azért állt örömmel a festők szerelméről most megjelent könyv mögé, mert szerinte a művészet felkavaró élményét képes visszaadni mindaz, ami érzelmileg visz közel az alkotóhoz, alkotáshoz.
Erről a nálunk hiányzó irodalmi műfajról, amit Nyáry Krisztián (képünkön) új könyve képvisel a festészetben, olvashatjuk a könyv előszavában Kieselbach Tamástól: „Fontosak a precízen kikutatott apró adatok, hogy hol és mikor került kiállításra egy-egy műalkotás, hogy a kritikusok miként fogadták, mik jelentek meg róluk a lapokban, de közben ne tűnjön el mindezek mellől az alkotó karaktere és magánélete, azok a történetek, fájdalmak, drámák, amelyek a megszülető művek legtöbbjét inspirálták.” Nyáry Krisztián könyve pontosan azt a felfogást szolgálja, ami közel viszi a nagyközönséghez az alkotót: ezek az emberek nem csak festettek vagy szobrokat formáztak, hanem éltek is.
A Festői szerelmekben a szerző emberközelbe hozza a kiszemelt művészeket a legérzékenyebb pontok megragadásával, az érzelmi életük kötődéseinek bemutatásával. Az új szerelmeskönyvben Színyei Merse Pál, Mednyánszky László, Zichy Mihály, Rippl-Rónai József, Egry József, Anna Margit és Ámos Imre, Derkovits Gyula és mások múzsáit, szerelmeit, házasságait hozza emberközelbe Nyáry Krisztián. A legizgalmasabbak között van például Márffy Ödön és Csinszka kapcsolata, de Czigány Dezső szerelmei sem unalmas tündérmesék. Nem csak nagy tehetség volt, de több gyilkosság szárad a lelkén és három nő lett öngyilkos miatta. „Könnyen lehet – írja Nyáry -, hogy ő volt a magyar kultúrtörténet egyetlen sorozatgyilkosa.„ De figyeljünk erre a mondatra is: „Művészetét ma fedezik fel újra, milliókért kelnek el a képei.”
„Beleszerettem a festőkbe”, mondta lapunk kérdésére új könyvével kapcsolatban Nyáry Krisztián. Legfőképpen az érdekelte, hogy a kiválasztott festők az érzelmi élete, a szerelmeik hogyan hatottak az alkotói folyamatokra. „De nem tervezem a festői szerelmek folytatását, nem szeretném megunni magam”, mondta. Arról, hogy új könyvében egy-egy történet nagyobb teret kívánt a korábbiaknál, elmondta: „Az írókat ismerjük, sok mindent tudunk róluk, de a festőkről a fontos tudnivalókat el kellett mondanom, hogy az olvasó eligazodjon. Nagy különbséget jelent, hogy az író sok esetben dokumentálja szövegekkel az érzelmeit. A festő is, de egészen másként. Megfesti őket. Azt viszont le kell fordítani a szavak segítségével. Az irodalomszerető magyar olvasó ismeri Csinszkát, tudja, milyen verseket írt hozzá Ady. De ha a mostani kiállításon bemegyünk abba a terembe, ahol Márffy Ödön róla festett képei sorakoznak egymás mellett, egy egészen más Csinszkát látunk. Egy kép nem történetet mesél, legfeljebb érzelmeket, ezért másként kell elmesélnem az ő történetüket.” (Hozzátehetjük: a könyv egyik legizgalmasabb szerelemi sztorija kerekedik ki róluk a könyvben.)
Az egyidőben megjelent két mutatós kötetet a gyűjtőktől és múzeumoktól kikért reprezentatív kiállítás köti össze. Molnos Péter a Festők, Múzsák, Szerelmek megszületéséről elmondta, a kiállítás katalógusának készült, gazdag képanyaggal. „Igyekeztem teljesen más szemszögből, más források alapján megmutatni a festők érzelmi életét az alkotásokkal kapcsolatban, mondta kérdésünkre. – Olyan forrásokból dolgoztam, amelyek nem ismétlik meg azokat a tényeket, amelyekről Nyáry Krisztián ír. Egry Józsefről és feleségéről például Bernáth Aurél olyan írását emeltem be a könyvbe, amely a kortárs álláspontját, véleményét közvetíti. A két könyv és a kiállítás együtt adják ki az egészet a festői szerelemről”.
Bársony Éva-Népszava
