Időpont:
2016. április 21–24.
Helyszín:
Millenáris, 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.
Április 23. szombat
10.30–11.30 óra
Bede Béla: Magyar népi építészet című könyvének bemutatója
A kötetet Bede Béla, a könyv szerzője, Kúnos László, a Corvina Kiadó igazgatója, dr. Páll István, a könyv szaklektora és Bagyinszki Zoltán, a könyv fotósa mutatja be.
(Hess András terem)
Dedikálás:
11.30–12.30 óráig Bede Béla dedikál a Magvető–Corvina standon (B 22.)
14.45–15.45 óra
Joris Luyendijk: Vakrepülés című könyvének magyar–angol bemutatója
A kötetet Joris Luyendijk, a könyv szerzője, Felcsuti Péter, közgazdász, bankár, a Magyar Bankszövetség volt elnöke, Bérczes Tibor, a könyv fordítója és Király Levente, a könyv szerkesztője mutatja be.
(Osztovits terem)
Dedikálás:
15.45–16.45 óráig Joris Luyendijk dedikál a Magvető–Corvina standon (B 22.)
Április 24. vasárnap
Dedikálás:
11.00–12.00 óráig Marianna D. Birnbaum dedikál a Magvető–Corvina standon (B 22.)
Dedikálás:
12.00–13.00 óráig Nyáry Krisztián dedikál a Magvető–Corvina standon (B 22.)
Dedikálás:
14.00–15.00 óráig Ráday Mihály és Csorba László dedikál a Magvető–Corvina standon (B 22.)
Dedikálás:
15.00–16.00 óráig Márton András dedikál a Magvető–Corvina standon (B 22.)
|
Dedikálások:
• Április 23-án szombaton, 11.30–12.30 órakor Bede Béla dedikálja a Magyar népi építészet című könyvet a Magvető–Corvina standon
• Április 23-án szombaton, 15.45–16.45 órakor Joris Luyendijk dedikálja Vakrepülés című könyvét a Magvető–Corvina standon
• Április 24-én vasárnap, 11.00–12.00 órakor Marianna D. Birnbaum dedikálja Emlékalbum 1944-ből című könyvét a Magvető–Corvina standon
• Április 24-én vasárnap, 12.00–13.00 órakor Nyáry Krisztián dedikál a Magvető–Corvina standon
• Április 24-én vasárnap, 14.00–15.00 órakor Ráday Mihály és Csorba László dedikál a Magvető–Corvina standon
• Április 24-én vasárnap, 15.00–16.00 órakor Márton András dedikálja Karakterből című könyvét a Magvető–Corvina standon
|
Bede Béla: Magyar népi építészet
A Corvina tematikus útikönyvsorozatának ötödik kötete
Magyarország népi építészetét mutatja be részletesen: Hollókő-Ófalu és
az országos Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum, valamint a
regionális skanzenek – a Göcseji Falumúzeum, a Vasi Múzeumfalu, a Sóstói
Múzeumfalu, a Szennai skanzen, illetve az Ópusztaszeri skanzen –
leírása után megyénként, ábécérendben ismerteti a magyar népi építészet
emlékeit, leírva azok megközelítését, elérhetőségét és nyitva tartását
is. Nemcsak parasztházak kaptak helyet a kötetben, hanem gazdasági
épületek (csűrök, pajták, istállók stb.), ipari épületek (száraz-, szél-
és vízimalmok stb.) és szakrális épületek (templomok, haranglábak,
temetők, kálváriák stb.), valamint a különféle mesterségek jellegzetes
házai is, továbbá a módos gazdák portáitól a zsellérség házain át a
barlanglakásokig szintén sok minden. A sorozat előző
köteteihez hasonlóan a részletesen bemutatott 200 épületegyüttesen kívül
megyénként, címmel felsoroljuk az egyéb (összesen 609) népi építészeti
emlékeket, amelyek között már a Magyarországon élő kisebbségek
építészeti emlékei is szerepelnek. Fontos megemlíteni, hogy a megőrzött
épületek sehol sem csupán népi építészeti emlékek, hanem céljuk az adott
kor népi kultúrájának minél teljesebb bemutatása is. Az épületekben a
korabeli bútorokon kívül a gazdálkodás, a főzés, az ünnepek és a
mindennapi élet tárgyait is megtekinthetjük. A népi építészeti emlékek
egyben korabeli életmód-kiállításoknak is tekinthetők. Az útikönyvet 680
színes fotó teszi szemléletessé. A tájékozódást térkép és
GPS-koordináták segítik.
|
Joris Luyendijk: Vakrepülés

Ha valakinek azt mondjuk, nincs biztonságban a pénze, azonnal
hegyezni kezdi a fülét. De ha kiejtjük a szánkon, hogy „pénzügyi
reformok”, garantáltan lankadni kezd az érdeklődése. Vajon azért, mert
manapság sok téma annyira bonyolulttá vált, hogy a velük kapcsolatos
híreket már csak a beavatottak értik? Ez a kérdés motiválta a holland
szerzőt, amikor az NRC Handelsblad című napilapban kísérletbe kezdett:
keresett egy bonyolult témát, amelyről szinte semmit sem tudott, és
feltett egy laikusokra jellemző kérdést. A beavatottak örömmel álltak
rendelkezésére, és az olvasók is értékelték, ha egy témához azon a
szinten nyúl az újságíró, amelyen ők állnak: azaz közösen, a nulláról
indulnak. Joris Luyendijk antropológus végzettségű oknyomozó újságíró
ugyanezzel a módszerrel az elmúlt néhány évben a The Guardian című brit
lap megbízásából több mint kétszáz olyan emberrel
beszélgetett, akik a londoni Cityben, Európa pénzügyi központjában
dolgoznak. Ezek a beszélgetések nagyon különbözőek, de ha egy mondatban
kellene összefoglalni a belőlük levonható tanulságot, ez lenne: senki
sincs a pilótafülkében.
És igen, a hajtómű füstöl...