Gregg Hurwitz- Az X árva

A sztori: 

A Seholember. Városi legenda. Egy férfi, akinek a nevét csak suttogva emlegetik. Azt beszélik, ha felkeresi valaki, aki reménytelen helyzetbe került, és méltó a segítségére, ő mindent elkövet, hogy megvédje és megmentse.

Ő azonban nem csupán legenda.

Evan Smoaknak megvan hozzá a képessége és a forrásai is, hogy segítsen azokon, akiken senki más nem segít. Rendkívül veszélyes múltja van. Még gyerekként választották ki, hogy a szigorúan titkos Árva program részeként tökéletes, hivatalosan nem létező ügynökké – más szóval gyilkossá – neveljék és képezzék ki. Ő volt X Árva. Evan egy idő után szakított az ügynökséggel, és az ott tanultakat arra használta fel, hogy minden hidat felégessen maga után.

Most azonban valaki a nyomában van. Valaki, hasonló képességekkel és kiképzéssel. Valaki, aki ismeri X Árvát. Valaki, aki egyre közelebb és közelebb kerül hozzá, és kihasználja Evan gyengéjét – a Seholemberként végzett küldetését –, hogy megtalálja és kiiktassa őt.

Az X Árva Gregg Hurwitz izgalmas, új Evan Smoak-sorozatának első darabja, feszült és mesteri thriller, amely az első oldalától kezdve beszippantja olvasóját. Zajos nemzetközi sikert aratott: megjelenésének havában az Amazon.com legjobb könyve lett, máris több, mint húsz országban fogják kiadni, számos országban vezette a sikerlistákat, a megfilmesítési jogok pedig Bradley Cooper (képünkön) produkciós cégénél kötöttek ki és állítólag már zajlik a forgatás.

“Ez nem egyszerűen ‘Hurwitz eddigi legjobb thrillere’ vagy egy ‘zseniális új thriller’, hanem egy nagyságrendi ugrás a sztárságig. Ez a legizgalmasabb thriller, amit A Bourne-rejtély óta olvastam. Jack Reacher, Mitch App és Jason Bourne rajongói IMÁDNI fogják Evan Smoakot, és az Árva program halálos, titokzatos világát. Egy új thriller szupersztár született!” – Robert Crais

“Mi az Orphan X – Az Árva? Egy őrületes száguldás csavarok és fordulatok garmadájával. Nagyon várom Evan Smoak újabb kalandját!” – Phillip Margolin

“Az Orphan X – Az Árva a legsodróbb, legpörgősebb thriller, amit hosszú-hosszú ideje olvastam! Kapaszkodj, mert Gregg Hurwitz olyan szédítő hullámvasútra ültet vele, amit képtelen leszel elfelejteni!” – Tess Gerritsen

“Gregg Hurwitz Orphan X – Az Árvája az eddigi legjobb kötete – egyenesen mindazon erősségek ünnepe, amiket a thrillereiben eddig felvonultatott!” – Lee Child

“A bombasztikus kezdéstől, ahol elmeséli egy fiú drámai átalakulásának történetét, az Orphan X – Az árva elsöpri a legtöbb általam olvasott thrillert, és olyan macska-egér fogócskába hajíta az olvasót, hogy azt érezzük, mint akiket egy rakétával lőttek ki. Ragyogó ötletességével és megírtságával a főszereplője, Evan Smoak, azaz X Árva kiérdemli a maga csillagát a thrillerhősök csarnokában. Olvasd el ezt a könyvet! Hidd el, hálás leszel nekem a tanácsért!” – David Baldacci

“X Árva a legérdekesebb új sorozatfőszereplő Jack Reacher óta. Reacher odalenne ezért a srácért. Csak úgy falod majd ennek a feszültséggel teli, bölcsességgel és beleérzéssel gazdagított mesterműnek az oldalait!” – Jonathan Kellerman

A szerzőről:



Gregg Hurwitz németes neve ellenére izzig-vérig amerikai, és egy kicsit európai is, hiszen Angliában is járt egyetemre (és a focicsapat lelkes játékosa volt).
Eddig 15 thrillere jelent meg, melyet 29 országban már kiadtak.
Képregény sztorikat kezdett írni a Marvelnek és a DC-nek is.

Magvető újdonságok

Megjelent Kiss Tibor Noé regénye, Oravecz Imre verseskötete gyerekeknek és Csáth Géza új naplója Csáth Géza: Úr volt rajtam a vágy Naplófeljegyzések és visszaemlékezések 1906 - 1914 Csáth Géza naplóinak az életműsorozatban megjelent első kötete („Méla akkord: hínak lábat mosni”) a tízéves gyermek feljegyzéseivel indult és a pályaválasztás dilemmáival, az orvosi egyetemre való beiratkozással fejeződött be. Habár 1904 decemberében felhagyott a naplóírással, s úgy döntött, „életének minden nevezetes mozzanatát nyomtatásra adja”, két évvel később újra elővette a félbehagyott füzetet. A jelen kötet, a második, az újrakezdéstől, 1906 januárjától 1914 első feléig kíséri Csáth életének alakulását. Időközben neves író és zenekritikus lett, befejezte az egyetemet, elmeorvosi szakkönyvet adott közre, s minden jel arra mutatott, hogy komoly klinikai karrier előtt áll. 1910-től azonban fokozatosan az orvosként könnyen elérhető morfium rabjává vált, 1913-ban pedig – noha nem volt meggyőződve döntése helyességéről – megházasodott. A most először a teljesség igényével összegyűjtött feljegyzéseiben, amelyek jelentős része korábban nem jelent meg nyomtatásban, jól nyomon követhető az állandó kétségekkel, az impotenciával, a hipochondriával, a morfiummal való vívódása. A legszerencsétlenebb megoldásokra jutott, amelyek néhány év leforgása alatt tragédiába sodorták életét. Az életút és az életmű alakulásának megértése szempontjából naplóinak ez a legfontosabb kötete, amelyben ugyanakkor meg-megcsillan a szépíró Csáth írásművészetének különös szépsége is. Kiss Tibor Noé: Inkognitó Az Inkognitó a kortárs irodalom egyik legizgalmasabb bemutatkozása volt néhány éve. Sikerének titka kettős tétje. A könyv egyszerre megindítóan személyes vallomás arról hogyan találja meg a fociimádó külvárosi srác saját személyiségében és testében az idegent, a másik nemet, hogyan talál rá egy másik, szabad énre és mindezt miképpen fogadtatja el önmagával s az idegentől félő, a szabadtól pedig még jobban tartó külvilággal. Hogy hogyan talál egy másik igent. Emellett pedig minden pillanatában igazi epika. Nagyszerű szépprózai teljesítmény, ahogy a témához, az ének gyarapodásához melankolikus ritmust, érzékeny, gyöngéden erős epikai nyelvet és eredeti, hajlékony nézőpontot talál. Az Inkognitónem csupán egy egzisztenciális fordulat, egy bátor coming out története a kilencvenes évekből, hanem egy nagyszerű regényíró indulása is.

Oravecz Imre: Máshogy mindenki más Szalma Edit rajzaival „lehunyom a szemem, és Pisti azt hiszi, hogy nem látom, és tényleg nem látom” Minden gyerek költő, mert másképp látja a világot. Ezt mutatja meg nekünk Oravecz Imre kisgyerekeknek és a körülöttük élő felnőtteknek szóló remek kötete, a Máshogy mindenki más. Igazi 21. századi könyv, szinte hihetetlen, hogy majd negyven éve született. Az új kiadáshoz Szalma Edit festett csodálatos képeket.

Hajnal Géza kötetbemutató

A Magvető Kiadó szeretettel meghívja Szálasi Ferenc naplói (1942-1946) című új kötetének bemutatójára 2016. november 21-én 17 órára az Írók Boltjába (1061 Budapest, Andrássy út 45.) Karsai László történésszel György Péter esztéta, író beszélget Moderátor: Kovács Attila Zoltán A rendezvény Facebook-eseménye »

Szálasi Ferenc naplói (1942-1946) Közreadja Karsai László Szálasi Ferencet már kortársai többsége sem értette, és személye, rendszere köré a világháború után is számos legenda és félreértés szövődött. Aki meg akarja érteni Szálasit, az embert és a politikust, annak el kell olvasnia naplóit, amelyeket a második világháború idején kezdett papírra vetni, és kivégzése napjáig, 1946. március 12-ig nagy szorgalommal írt. Az 1942-44-es naplófüzetek eddig csak folyóiratban láttak napvilágot, az 1945-46-os börtönnaplók pedig most jelennek meg először nyomtatásban. Az utóbbiak izgalmas, mindeddig sehol nem publikált mozzanata Szálasi saját népbírósági peréről napról napra nyújtott részletes elemzése-értékelése, valamint végrendelete. A szöveget Karsai László bevezető tanulmányával és jegyzeteivel, továbbá életrajzokkal kiegészített névmutatóval közöljük. A naplóhoz tartoznak Szálasi ábrái, táblázatai és térképei. A kötetet számos fénykép illusztrálja, köztük kevéssé ismert képek is felbukkannak.

A Magvető Kiadó szeretettel meghívja Boldizsár Ildikó Életválságok meséi című új kötetének bemutatójára 2016. november 24-én 16 órára a Rózsavölgyi Szalonba (1052 Budapest, Szervita tér 5.) A szerzővel Horváth Gergely beszélget. A rendezvény Facebook-eseménye » Boldizsár Ildikó: Életválságok meséi Mesekalauz útkeresőknek – 55 öngyógyító történet „Minden élethelyzetben egy történetben vagyunk – s ha szerencsénk van, ez a történet a sajátunk. A bajok akkor kezdődnek, ha mások történetét kezdjük el irigyelni, és az ő történetüket akarjuk a sajátunkként megélni. Vagy akkor, ha saját mesénkben kimerülnek a továbblépési lehetőségek, netán eltévedünk benne, nem ismerjük fel segítőinket és ellenfeleinket, sőt össze is keverjük őket… Ilyenkor átírhatjuk a történetet vagy átléphetünk egy másikba. Szabadságunkban áll dönteni arról, hogy melyik történetet akarjuk mintaként, követendő példaként magunk elé állítani. Mint ahogy arról is szabadon dönthetünk, hogy milyen legyen a mi történetünk: reprodukáljunk és kövessünk egy már meglévőt vagy létrehozzunk egy sajátot? Mindkettőben sok lehetőség rejlik. A meseterápiában úgy segítjük ezt a folyamatot, hogy több síkon is kapcsolatot keresünk a hagyományban fennmaradt szövegekkel: élővé, sőt mindennapi gyakorlattá tesszük a történetekbe zárt üzeneteket. Arra helyezzük a hangsúlyt, hogy mindenki a »személyes meséjével« találkozhasson, s ennek segítségével bontsa ki az életútjában rejlő lehetőségeket. A cél nem más, mint megtalálni az egyetemes szellemi tanításokban azokat a kapcsolódási pontokat, amelyek az egyént saját mintázatai alapján vezetik a rendezettség állapotához.” Boldizsár Ildikó Részlet a kötetből Mióta világ a világ, az ember újra meg újra bajba kerül: hol önmagában, hol pedig azon kívül. Az emberiség története válságok története, alig van olyan korszak, amely ezek nélkül zajlott volna. Életünket, sorsunkat döntően befolyásolja, hogy mit kezdünk a bajokkal, legyenek azok bárhol is. Kimászunk belőlük, vagy elmerülünk bennük? Megoldjuk őket, vagy vergődünk? Egyszerűen szólva: képesek vagyunk-e a fejlődésre, változásra, vagy megrekedünk? A mesék képeinél maradva: útnak indulunk-e, vagy kővé változunk? Évezredek óta rendelkezésünkre áll egy olyan „válságkezelő program”, amelyről elmondható, hogy nemcsak az idő próbáját állta ki, hanem minden esetben bizonyította jótékony hatását. Az ember mindig félt valamitől. Villámlástól, fenevadaktól, sötétségtől, betegségektől, más emberektől – hosszan lehetne sorolni a történelem megannyi félelemforrását, amelyek kivédésére a legtöbb esetben nem lehetett előre felkészülni, mert váratlanul lendültek támadásba. Az archaikus ember megoldásokat keresett az őt szorongató helyzetekre, és történetekbe zárta mindazon tapasztalatait, amelyekre „válságkezelés” közben szert tett. Így születtek meg a mesék, amelyek tértől és időtől függetlenül képesek útmutatásra, annál az egyszerű oknál fogva, hogy nemcsak a krízishelyzeteket nevezik meg, hanem az azokat kísérő lelki folyamatokat is képekre fordítják, mi több, kiutat is mutatnak belőlük. Tudatunk születésünk óta nyitott a történetekbe kódolt tudás megértésére és használatára, a képekben való gondolkodásra és a „képes beszédre”. A képek mögött felsejlő történetek megértése azonban ma már nehezebben megy, mert elveszítettük kapcsolatunkat azzal a világképpel és nyelvvel, amely a történetek – mesék és mítoszok – mögött áll. Pedig amikor egy ezer évvel ezelőtti mese úgy kezdődött, hogy „a sárkányok elrabolták az égről a Napot, a Holdat és a csillagokat”, az pontosan azt jelentette, mint amikor manapság azt mondjuk: „az élet teljesen kilátástalan, semminek nincs értelme”. Ezer évvel ezelőtt és most is csupán egyetlen kiút jöhetett szóba: vissza kell szerezni a fényt, és le kell számolni a sárkánnyal. Ez akkor is ugyanolyan nehéz volt, mint manapság. A folytatáshoz kattintson ide!

Rubin Eszter-Bagel-könyvbemutató

Megjelent Krasznahorkai László Rombolás és bánat az Ég alatt című kötetének átdolgozott kiadása Krasznahorkai László: Rombolás és bánat az Ég alatt Átdolgozott kiadás „Krasznahorkai visszament Kínába.” Ezzel a mondattal kezdődött e könyv első kiadásának fülszövege. Most a szerző visszatért ehhez az utazásához, átdolgozta szövegét, új távlatból pillantunk tehát Kínára. Az urgai fogoly olvasói úgy búcsúzhattak el tőle a regény utolsó lapjain, ahogyan ő búcsúzott el akkor „az utolsó ókori birodalomtól”: szomorú emelkedettségben és illúzióktól megfosztottságában is gazdagon, s abban a hitben, hogy a Nagy Kaland, melyben a főhősnek szembesülnie kellett egy gyökeresen más világgal, véget ért. Ez a könyv azonban mindenekelőtt azt bizonyítja, hogy a Nagy Kaland sokkal több volt, mint egy utazás története, s így nem is érhetett véget: hisz a szembesülés helyszíne bár Kína volt, tárgya és alanya megkerülhetetlenül az európai ember, a saját civilizációját krízisként megélő menekülő, akinek elsősorban saját szép új világát kell megértenie. Krasznahorkai a Rombolás és bánat az Ég alattcímű dokumentumregényben 2002-ben tett útjáról adott lélegzetelállítóan izgalmas beszámolót. A főhős a klasszikus kínai kultúra forrásvidékén, a Yangce-torkolattól délre elterülő tartományokban kereste e magasrendű civilizáció nyomait. A hajdani Írástudók mai leszármazottaival beszélgetett: költőkkel és szerzetesekkel, festőkkel és kertművészekkel, divattervezőkkel és muzeológusokkal, irodalomtörténészekkel és könyvtárosokkal, s mindenkinek ugyanazt a kérdést tette fel, hogy ugyanis hová lett, miért omlott össze ez a klasszikus kínai kultúra, s mit kezdhet e veszteség súlya alatt a modern ember.

Krasznahorkai László Krasznahorkai László Kossuth-díjas magyar író, a Digitális Irodalmi Akadémia és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagja, 1954. január 5-én született Gyulán, Magyarországon. Első írása a Mozgó Világban jelent meg 1977-ben, Tebenned hittem címmel. 1982-től szabadfoglalkozású író.  Először 1987-ben hagyhatta el a kommunista Magyarországot, Nyugat-Berlinben töltött egy évet a DAAD vendégeként. A szovjet rendszer összeomlása óta állandóan változtatja lakóhelyeit. Gyakran tér vissza Németországba és Magyarországra, de hosszabb-rövidebb időket töltött és tölt Franciaországban, Spanyolországban, az Amerikai Egyesült Államokban, Angliában, Hollandiában, Olaszországban, Görögországban, Kínában és Japánban. Jelenleg Berlinben és Pilisszentlászlón él. Műveit elismeréssel fogadták a kritikusok az Egyesült Államoktól Japánig. Susan Sontag „az apokalipszis Gogolt és Melville-t idéző magyar mesterének” nevezte Krasznahorkait, W.G.Sebald pedig így ír róla: „Krasznahorkai víziójának univerzalitása a Holt lelkeket író Gogoléval rokon, s a kortárs irodalommal kapcsolatos minden kétségünket eloszlatja.” 1993-ban megnyerte az év legjobb könyvének díját, a Bestenliste-Preis-t Németországban Az ellenállás melankóliája című regényéért. 1996-ban a Wissenschaftskolleg zu Berlin vendége volt. A Háború és háború c. regényének írása közben több éven át keresztül-kasul utazta Európát. A mű megírásában legnagyobb segítségére Allen Ginsberg volt, akinek New York-i lakásában hosszabb ideig lakott, s akinek baráti tanácsai sokban segítették a könyv létrejöttét. 1990-ben töltött először hosszabb időt Kelet-Ázsiában, akkori élményeiről Mongóliában és Kínában Az urgai fogoly és a Rombolás és bánat az Ég alatt c. regényében számolt be. Attól kezdve többször visszatért Kínába. 1996-ban, 2000-ben és 2005-ben 6-6 hónapot töltött Japánban, Kiotóban. Ennek egyik dokumentuma az Északról hegy, Délről tó, Nyugatról utak, Keletről folyó című könyve. 1985 óta filmrendező barátja, Tarr Béla szinte kizárólag az ő könyveiből, illetve forgatókönyveiből készíti filmjeit, köztük a világhírű Sátántangót és a Werckmeister harmóniákat. Számos díj kitüntetettje, köztük tulajdonosa a legmagasabb magyar állami díjnak, a Kossuth-díjnak is. Tagja a Digitális Irodalmi Akadémiának és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. 2008-ban S.Fischer vendégprofesszor volt a berlini Freie Universität-en. 2010 júniusában Berlinben a néhány évvel ezelőtt alapított Brücke-Berlin-díjat kapta meg a Seiobo járt odalent c. művéért. Műveit több mint húsz nyelvre fordították le, egyike a legismertebb magyar íróknak külföldön is. Jelenleg Berlinben és Pilisszentlászlón él. Fotó: Olivier Roller  A Magvető Kiadónál megjelent művei Megjött Ézsaiás (1998), Háború és háború (1999), Este hat; néhány szabad megnyitás (Dovin-Magvető, 2001), Északról hegy, Délről tó, Keletről folyó, Nyugatról utak (2003), Az urgai fogoly (2004), Rombolás és bánat az Ég alatt (2004), Sátántangó (2005), Az ellenállás melankóliája (2005), Kegyelmi viszonyok(2007), Seiobo járt odalent (2008), Az utolsó farkas (2009), ÁllatVanBent (2010), Nem kérdez, nem válaszol - Huszonöt beszélgetés ugyanarról (2012), Megy a világ (2013), Báró Wenckheim hazatér(2016), Rombolás és bánat az Ég alatt - Átdolgozott kiadás (2016) Díjai Móricz Zsigmond ösztöndíj (1983), Művészeti Alap elsőkötetesek Bölöni-díja (1986), József Attila-díj (1987), Mikes Kelemen Kör díja (1987), DAAD-ösztöndíj (1987-1988), Déry Tibor-jutalom (1992), Soros Alapítvány Krúdy Gyula-díja (1993), Wissenschaftskolleg Berlin-ösztöndíj (1996), Márai Sándor-díj (1998), Magyar Köztársaság Babérkoszorús Művésze (2002), Kossuth-díj (2004), Krúdy Gyula-díj (2004), Bestenliste-Preise: az év legjobb külföldi regényének járó díja Az ellenállás melankóliája című kötetért (Baden-Baden – 2004), MAOE Kulturális Örökség Nagydíj (2008), Szépirodalmi Figyelő-díj (2009), Brücke Berlin-díj (2010), Best Translated Book Award - Sátántangó, Fordította: George Szirtes (2013), Vilenica-díj (Szlovénia, közép-európai irodalmi díj – 2014), Best Translated Book Award - Seiobo járt odalent, Fordította: Ottilie Mulzet (2014), America Award in Literature (2014), Nemzetközi Man Booker Díj (2015)

Nyáry Krisztián kirobbanó sikerű könyvei, az írók és költők szerelmi életét bemutató Így szerettek ők két kötete után most ismét a szerelem került figyelmének és szépírói érdeklődésének középpontjába. Festői szerelmek címmel most jelent meg a Corvinánál az az elegáns külsővel, sok fotó és festmény illusztrációval csábító kötete, amely húsz, XX. századi híres magyar festőről szóló történetben majd harminc művészről írja meg, hogyan szerettek ők.

A módszer lényege ugyanaz, ahogyan az irodalmi szerelmeskönyveket közreadta. Hősei a híres alkotók mellett élt ismert-ismeretlen szerelmek, múzsák, feleségek, modellek, Könyve kordokumentumokon, tudományos kutatásokon alapuló személyes tényeket gyűjt egybe és meséli el egy-egy festő szerelméhez, feleségéhez, múzsájához fűződő kapcsolatát, hangsúlyozottan érdekes, olvasmányos stílusban. S ahogy a megírt írói szerelmek esetében, ez a könyv is letehetetlenül izgalmas, mert az életről mesél, valódi történeteket mond el híres emberek szerelemiről.

A kiadói szándék és a Kieselbach Galéria szellemisége szerencsésen összetalálkozott: Nyáry Krisztián könyvének megjelenését Kieselbach Tamás egy tematikus kiállítással emelte kulturális eseménnyé. A galériában megnyílt és november 27-ig látható Festők, Múzsák, Szerelemek című tárlaton 18 művész megközelítően 80 remekműve vall a festői szerelemről. A magyar festészet nagy múzsáinak, háttérben álló művészfeleségeknek, ihlető alkalmi szerelmeknek állít emléket a szokatlan összeállításával páratlan élményt adó kiállítás. Egyrészt a Festői szerelmek című könyv történetiben szereplő művészek közül is több szerepel a kiállításon a múzsáikról készült festményekkel, de néhány alkotóval ki is egészül a tematikus arcképcsarnok. Molnos Péter művészettörténész, aki a kiállítást rendezte, hozzávett néhány festőóriást, például Vaszary Jánost és Csontváry Kosztka Tivadart is És hogy teljes legyen a kör: a kiállításhoz külön készült nagyon látványos katalógussal válik teljessé a hatás, amelyben Molnos Péter, Barki Gergely és Rockenbauer Zoltán írta meg a rövid sztorikat. A katalógus gazdag képanyaggal és kis tanulmányokban mutatja be ugyanis a 20. századi magyar festészet legnagyobb alakjainak azokat a személyes kapcsolatait, amelyek az alkotók és a múzsák között kialakultak.

Levágott fülekre van szüksége a magyar festészetnek, hangzott el a Van Gogh-ra utaló merész vélemény Nyáry Krisztián könyvbemutatóján, utalva arra, amit Kieselbach Tamás (képünkön) meggyőződéssel vall. Tehát ahogy például Picassót egy életre közel hozzák az olvasójához azok a könyvek, amelyek a személyes életéről, a szerelméről, a művészt, a férfit, a férjet, az apát is bemutató visszaemlékezésekből napvilágot láttak, ugyanúgy a magyar festészetet népszerűsíti minden olyan írás, amelynek hatására az olvasó érzelmileg tud viszonyulni a művészhez, s ezáltal az alkotásához. Kieselbach saját élményeire hivatkozva megerősítette, a művészettörténet sokkal többet jelent számára puszta tudománynál, mert összenőtt az életével, s a Kieselbach Galéria azért állt örömmel a festők szerelméről most megjelent könyv mögé, mert szerinte a művészet felkavaró élményét képes visszaadni mindaz, ami érzelmileg visz közel az alkotóhoz, alkotáshoz.

Erről a nálunk hiányzó irodalmi műfajról, amit Nyáry Krisztián (képünkön) új könyve képvisel a festészetben, olvashatjuk a könyv előszavában Kieselbach Tamástól: „Fontosak a precízen kikutatott apró adatok, hogy hol és mikor került kiállításra egy-egy műalkotás, hogy a kritikusok miként fogadták, mik jelentek meg róluk a lapokban, de közben ne tűnjön el mindezek mellől az alkotó karaktere és magánélete, azok a történetek, fájdalmak, drámák, amelyek a megszülető művek legtöbbjét inspirálták.” Nyáry Krisztián könyve pontosan azt a felfogást szolgálja, ami közel viszi a nagyközönséghez az alkotót: ezek az emberek nem csak festettek vagy szobrokat formáztak, hanem éltek is.

A Festői szerelmekben a szerző emberközelbe hozza a kiszemelt művészeket a legérzékenyebb pontok megragadásával, az érzelmi életük kötődéseinek bemutatásával. Az új szerelmeskönyvben Színyei Merse Pál, Mednyánszky László, Zichy Mihály, Rippl-Rónai József, Egry József, Anna Margit és Ámos Imre, Derkovits Gyula és mások múzsáit, szerelmeit, házasságait hozza emberközelbe Nyáry Krisztián. A legizgalmasabbak között van például Márffy Ödön és Csinszka kapcsolata, de Czigány Dezső szerelmei sem unalmas tündérmesék. Nem csak nagy tehetség volt, de több gyilkosság szárad a lelkén és három nő lett öngyilkos miatta. „Könnyen lehet – írja Nyáry -, hogy ő volt a magyar kultúrtörténet egyetlen sorozatgyilkosa.„ De figyeljünk erre a mondatra is: „Művészetét ma fedezik fel újra, milliókért kelnek el a képei.”

„Beleszerettem a festőkbe”, mondta lapunk kérdésére új könyvével kapcsolatban Nyáry Krisztián. Legfőképpen az érdekelte, hogy a kiválasztott festők az érzelmi élete, a szerelmeik hogyan hatottak az alkotói folyamatokra. „De nem tervezem a festői szerelmek folytatását, nem szeretném megunni magam”, mondta. Arról, hogy új könyvében egy-egy történet nagyobb teret kívánt a korábbiaknál, elmondta: „Az írókat ismerjük, sok mindent tudunk róluk, de a festőkről a fontos tudnivalókat el kellett mondanom, hogy az olvasó eligazodjon. Nagy különbséget jelent, hogy az író sok esetben dokumentálja szövegekkel az érzelmeit. A festő is, de egészen másként. Megfesti őket. Azt viszont le kell fordítani a szavak segítségével. Az irodalomszerető magyar olvasó ismeri Csinszkát, tudja, milyen verseket írt hozzá Ady. De ha a mostani kiállításon bemegyünk abba a terembe, ahol Márffy Ödön róla festett képei sorakoznak egymás mellett, egy egészen más Csinszkát látunk. Egy kép nem történetet mesél, legfeljebb érzelmeket, ezért másként kell elmesélnem az ő történetüket.” (Hozzátehetjük: a könyv egyik legizgalmasabb szerelemi sztorija kerekedik ki róluk a könyvben.)

Az egyidőben megjelent két mutatós kötetet a gyűjtőktől és múzeumoktól kikért reprezentatív kiállítás köti össze. Molnos Péter a Festők, Múzsák, Szerelmek megszületéséről elmondta, a kiállítás katalógusának készült, gazdag képanyaggal. „Igyekeztem teljesen más szemszögből, más források alapján megmutatni a festők érzelmi életét az alkotásokkal kapcsolatban, mondta kérdésünkre. – Olyan forrásokból dolgoztam, amelyek nem ismétlik meg azokat a tényeket, amelyekről Nyáry Krisztián ír. Egry Józsefről és feleségéről például Bernáth Aurél olyan írását emeltem be a könyvbe, amely a kortárs álláspontját, véleményét közvetíti. A két könyv és a kiállítás együtt adják ki az egészet a festői szerelemről”.

Bársony Éva-Népszava

Könyvbemutató