Muraközy László

A japán rejtély

Útteremtő csodák és végzetes zsákutcák

Japán elmúlt két évszázados fejlődése lenyűgöző gazdasági sikerek, de ugyanakkor végzetes zsákutcák története is. Fontos elemezni, hogy ez milyen tanulságokat adhat a fejlesztő állam modelljét követő országok számára. Sok feltörekvő ország erőteljes kormányzati, központi beavatkozással igyekszik előrehaladni, ami általában a piaci mechanizmusok gyengébb működésével párosul. A fejlesztő állam eszközeinek az alkalmazása gyakran párosul autokrata politikai berendezkedéssel, amit nem is kevesen szintén a hatékonyságot fokozó mozzanatnak tekintenek. Ez vagy a demokratikus intézmény- és szokásrendszer a kulcsa a hosszú távú előrehaladásnak? Az állam és a piac milyen kombinációja lehet a fenntartható fejlődés kulcsa? Mit mondanak számunkra a japán tapasztalatok?

Nem lehet vitás, hogy a fejlesztő állam segíthette a fejlett országokhoz való felzárkózást. De mi történik ezekkel az intézményekkel, mennyire lehetnek hasznosak vagy akár gátlóak, amikor már nem az utolérés, hanem az úttörés, az útteremtés a feladat az öldöklő globális versenyben? Ebben is az autokratikus berendezkedés, valamint az erős bürokratikus irányítás és koordináció lenne az előrevivő mozzanat, szemben a piaci versennyel és innovációval? A fentiek nagyon is lényegesek az útfüggőség, útteremtés történelmi lehetőségeinek és a modellváltás nehézségeinek elemzésében. Kevés olyan ország van a világon, ahol a formális és informális intézmények sok évszázados fejlődése ennyire markáns folyamatosságot és kölcsönhatást mutat. Ennek elemzése számos, Japánon valamint Ázsián is messze túlmutató elméleti és gazdaságpolitikai tanulsággal szolgálhat számunkra. 

A történelmi áttekintésen túl a legújabb évtizedek japán történései, a defláció és a stagnálás negyedszázados korszaka, a fentiek mellett azért is különösen érdekesek, mert a 2007-2009-es válság után máshol is szembesülnek a szakemberek és a gazdasági döntéshozók ezekkel a veszélyekkel. A japán tapasztalatok, az utóbbi években a közgazdasági figyelem középpontjába került Abenomics tanulságai gazdagíthatják ezzel kapcsolatos ismereteinket és tudásunkat is. 

A szerzőről:
(képünkön)

Akakdémikus, egyetemi tanár, Az  MTA  Közgazdaságtudományi Bizottsága elnöke (2014- ); A Közgazdaságtudományi Szemle Szerkesztőbizottságának az elnöke (2014-) ;MTA Doktor, 2013; Akadémiai Nívódíj, 2013; MTA Közgazdaságtudományi Bizottságának tagja (2011- ) ; Akadémiai Nívódíj, 2011; Habilitált doktor (2004)

Paul Johnson

Az amerikai nép története

Paul Johnson egy újabb impozáns és olvasmányos munkával kedveskedik a magyar olvasóközönségnek. Az amerikai nép története az Egyesült Államok történetének letehetetlen és izgalmas elbeszélése - egyben enciklopédikus kézikönyv is - a kezdetektől egészen Bill Clintonig. Minden benne van, amit tudni érdemes, sok meglepő és váratlan összefüggés, tény is az olvasók elé tárul, mindig olvasmányosan és nagyon egyedien tálalva, sohasem iskolásan. Külön erőssége a könyvnek a fő személyiségek plasztikus jellemrajza. Ha tudni akarjuk, kik is azok a puritánok, hogyan zajlott a Vadnyugat meghódítása, hogyan alakult ki a politikai berendezkedés, miért is tört ki a polgárháború, mit és miért csinált az Egyesült Államok a két világháborúban, mi is volt az a New Deal - csak el kell olvasni a megfelelő részeket. De még jobb egyben olvasni a könyvet, mint egy nagy regényt. Most, hogy az Egyesült Államok nagy korszaka lezárulóban van a világtörténelemben, még nagyobb hangsúlyt kapnak az átfogó összefüggések, amelyek érzékletes felrajzolása Paul Johnson elbeszélésmódjának nagy erőssége.

A szerzőről:(képünkön)

Paul Bede Johnson (Manchester, 1928. november 2.) brit katolikus történész, író és újságíró.

Egyetemi tanulmányait Oxfordban  végezte. Johnson először újságíróként tűnt fel az 1950-es években, majd termékeny íróvá vált; újságokban és magazinokban megjelent számtalan cikke mellett összesen több mint 40 könyvet írt. Míg karrierje elején a politikai baloldallal hozták kapcsolatba, ma már jelentős és népszerű konzervatív történészként tartják számon.

Egy filozófus borkalauza

Iszom, tehát vagyok

Van a bornak filozófiája? Hamvas Béla óta tudjuk, hogy "hivatalosan" is van. De akkor kell legyen a filozófusnak is "hivatalosan" bora, vagy kedvence, vagy sok kedvence.Az ismert és rendhagyó észjárású brit, sőt egyenesen angol gondolkodó bekategorizálhatatlan, sok humorral megírt, magát olvastató, ugyanakkor mégis elgondolkodtató könyvvel jelentkezik, amely teljesen más, mint a hagyományos "boros könyvek". Scruton könnyű kézzel zongorázik szinte a teljes eszme-, vallás- és kultúrtörténeten Dionüszosztól Sartre-ig (nem kell megijedni, a nem beavatottak számára is élvezhető formában), miközben a borokról, a borkultúráról is van érdemi, új mondanivalója. Különösen második hazájában, Franciaországban van nagyon otthon boros szempontból. Scrutonnak a könyvben lehetősége nyílik arra, hogy a borivás, a borkultúra kapcsán kifejthesse derűs, nagyon is vonzó "életfilozófiáját".

A szerző ebben a könyvében, amelynek címe egy Monty Python-idézet, látszólag módszeres következetességgel vezeti az olvasót kisebb-nagyobb francia és újvilági birtokok, borok és dűlők között, mégsem hagyományos borkalauzt olvasunk. A borsznobizmust könnyű derűvel kifigurázó, rendhagyó könyv nem évjáratokban és divatokban, nem obskúrus íz- és illatjegyekben, hanem a hagyományait tisztelő és a természettel együtt élő ember lelki békéjében találja meg a civilizációval egyidős, attól elválaszthatatlan borkultúra lényegét.

A népszerű angol konzervatív gondolkodó természetesen nem tud kibújni a bőréből, a kötet második részében a bortúra szellemes filozófiai és kultúrtörténeti utazássá alakul. Ne tartson azonban senki elvont okoskodástól. A szerző nem tanít, inkább mesél; óvatos kortyokban "kóstolgatjuk" a megidézett bölcselők gondolatait.

Az Iszom, tehát vagyok Scruton vitathatatlanul legélvezetesebb könyve. Olvasása egy(néhány) pohár bor mellett javasolt.

"Ki gondolta volna, hogy lehet még a borról olyan jó könyvet írni, mint amilyet Roger Scruton most letett az olvasó elé?"

(Alkonyi László; Borbarát, TokajWines)

Beszámoló a könyvbemutatóról:

www.akkrt.hu/hir/beszamolo_konyvbemutatorol_roger_scruton_iszom_tehat_vagyok

Ismertetések a könyvről:

A jámbor út s az erény - Roger Scruton könyvéről (Baranyi Márton)

http://bor.mandiner.hu/cikk/20120217_a_jambor_ut_s_az_ereny_roger_scruton_konyverol

Életem legjobb borkönyve - Roger Scruton: Iszom, tehát vagyok (Alkonyi László)

http://tokajwine.net/hu/cikkek/egyeb/11295-eletem-legjobb-borkoenyve-roger-scruton-iszom-tehat-vagyok

Iszom, tehát vagyok (alföldi merlot)

http://alkoholista.blog.hu/2010/03/28/iszom_tehat_vagyok_1

Bibo, ergo sum - Roger Scruton könyve (Ambrus Lajos)

http://www.foodandwine.hu/2012/12/22/ambrus-lajos-bibo-ergo-sum-roger-scruton-konyve/

"Iszom, tehát vagyok": Scruton, bor, bűnbeesés, Eucharisztia (Szilvay Gergely)

http://kurir.katolikus.hu/hirek/iszom-tehat-vagyok-scruton-bor-bunbeeses-eucharisztia

Mindenki tartsa rendben a saját háza táját. Beszélgetés Roger Scrutonnal (Baranyi Márton)

http://kommentar.info.hu/iras/2012_1/mindenki_tartsa_rendben_a_sajat_haza_taja

Corvina térképek

A Corvina kiadó régi hagyományt elevenített fel azzal, hogy ismét útjára bocsájtotta klasszikus térképeit, útikalauzait. Íme kettő (vagyis négy) az újdonságokból:

Magyarország várai és kastélyai / Magyarország templomai és kolostorai - duótérkép

Dossziéban tárolt hajtogatott térképként is lehet tanulmányozni, de nagy méretének, vastag papírjának és kevés hajtásvonalának köszönhetően dekoratív poszterként is remekül használható.

Kiadványunk többféle értelemben is duótérkép. Két térképet tartalmaz, melyek hazánk területét kétféle tematikával ábrázolják.
A kétoldalas térkép egyik oldala Magyarország várait, várromjait, várkastélyait és kastélyait, a másik oldal hazánk templomait, kegytemplomait, templomromjait és kolostorait mutatja be sok piktogrammal, erdőfoltok szerint színezett, domborzatárnyékolásos térképen, az összes település, út- és vasútvonal feltüntetésével. A legszebb, legfontosabb látnivalókra színes épületrajzok hívják fel a figyelmet.

Az egymást kiegészítő két térkép átfogó képet nyújt a kétféle műemléki tematikáról, a különféle nevezetességek földrajzi elhelyezkedéséről, megoszlásáról. Hozzájárul az általános műveltség elmélyítéséhez, segíti a belföldi turisztikai úti célok kiválasztását. Falitérképként tetszés szerinti oldalával használható.
Külön füzetben szerepel a két térkép kiemelt fontosságú, grafikákkal is megjelenített látnivalóinak szöveges ismertetése.

 

A Magyar Szent Korona Országai - 1914 / A Kárpát-medence nevezetességei - duótérkép

A kétoldalas térkép egyik oldala a történelmi Magyarország közigazgatási egységeit és közlekedését mutatja be 1914-ből, vármegyék szerinti színezéssel és domborzatárnyékolással. A korabeli határok mellett feltünteti a jelenlegi országhatárokat is, így jól megfigyelhetők a területi változások. A térképen szerepel a Magyar Szent Korona országainak címere és az összes vármegye címere.
A kiadvány másik oldalán a Kárpát-medence domborzati térképe látható, a fontosabb nevezetességek piktogramjaival, grafikáival. A térséget névhasználatában szerves egységnek tekinti, ami a magyar nevek teljes körű, részletes feltüntetését eredményezi. A jelenkori állapotot ábrázoló térképen a történelmi Magyarország határa is kirajzolódik.
A két térkép nagyszerűen kiegészíti egymást, rengeteg adatot, ismeretanyagot, érdekességet tartalmaz a Kárpát-medence területéről, múltjáról és jelenéről. Falitérképként tetszés szerinti oldalával használható.

Sárkányok, farkasok és almák

Kalandok Óperencián innen és túl

A sorozat első kötetében Vízfüttyő Loson három kalandját izgulhatjuk végig.

Közhírré tétetik! Aki megmenti a királylányt a sárkánytól, elnyeri a kezét és a fele királyságot! Az árva, nincstelen kamasz is nekivág, de előtte még Füzesújmajor rangidős boszorkányát is ki kell cseleznie.
Losont, a hivatásos kalandort Vholkográdba szólítja küldetése, s egy titokzatos boszorkány farkasemberré változtatja. Csak akkor törik meg az átok, ha legyőzi a farkasok úrnőjét.
Tanofil király kérésére Loson egy üvegcipellőt helyez el a Halál birodalmában. Amikor visszatér az erdőrengetegbe, nemcsak a Halál várja, hanem Hórózsa királylányt is meg kell mentenie.

A szerzőről: 

Vakulya Norbert (Norbert Winney)(képünkön)

1975-ben született Kiskunfélegyházán. Még kiskamaszként Békéscsabára költözött, egyetemi éveit Szegeden töltötte, majd ismét Békéscsaba, Helsinki, Budapest és London következett, aztán megint Budapest – azóta is ott él. Még ha a felsorolt városok alapján nem is úgy tűnik, a költözés nem hobbija. Az utazás, a világjárás annál inkább – de nem az egyetlen.

Míg nem kezdett a szoftveriparban dolgozni, a programozás volt a fő szabadidős tevékenysége, ma már inkább a rajzolás és az írás.

Első művei 1990-91 táján jelentek meg nyomtatásban. Hogy a szépemlékű Commodore Világ első évkönyve, a Hahota utolsó száma, vagy egy rövid életű városi diákújság biztosított teret elsőként szárnyai próbálgatására, már nem emlékszik pontosan, mert nagyjából egyszerre támadt sikeresen mindhárom fronton. Az ezt követő években számos újság és kiadvány hasábjain osztotta meg az olvasókkal elméje termékeit, melyek többsége, legyen szó rövid történetről, képregényről vagy illusztrációról, egy sarokponton megegyezett: erősen megfűszerezte őket humorral. 

Bár zsenge ifjúkorában vonzódott a rövid, abszurd történetekhez, felnőtt fejjel rájött, nem feltétlenül attól lesz jó egy-egy írásműve, ha arra törekszik, hogy maximalizálja az egy mondatra jutó poénok számát. Így a humort egy ideje sodró lendületű kalanddal, csavaros történettel és nem mindennapi szereplőkkel hígítja – és, ha a visszajelzéseknek hinni lehet, egészen élvezetes írások kerülnek ki a kezei közül. 

2003 óta számos fantasy és science fiction alkotása jelent meg a kor egyik legpatinásabb hazai fantasy kiadójánál, a Cherubionnál, különböző antológiákban illetve önálló kötetekben. A Vízfüttyő Loson főszereplésével készült sorozatát azonban nem csak vérbeli fantasy rajongóknak szánja, és biztosra veszi, hogy masszív rajongótáborra tehet szert az Athenaeum kiadónál megjelenő, mesebeli kalandokkal fűszerezett vicces történetekkel.

Példaképei, kedvencei: Rejtő Jenő, Douglas Adams, Terry Pratchett, Christopher Moore, George R. R. Martin és Joe Abercrombie.

Kiadó: