Michel Houellebecq (ejtsd: ’uelbek’)-képünkön- egy olyan író, aki feszegeti a tabukat. Könyveiben gyakran előkerülnek kihívó, ellenszenves témák. A legújabb könyve például azt vázolja fel, milyen lenne egy iszlám Franciaország. Ez a bemutató viszont a legelső művével foglalkozik, A harcmező kiterjesztésével, amelyet idén jelentetett meg a Magvető magyarul.
Az egész történet a szexuális kielégítetlenség köré épül fel, ez adja a mögöttes értéket és a motivációt is. Van benne történet, de pont annyi, hogy elsőre ne legyen nyilvánvaló a téma. Egy programozót és egy társát vidéki körútra utal ki a cége, hogy az ügyfeleket betanítsák az új szoftver használatára. Viszont a főhős egyre rosszabbul érzi magát, végül pedig szanatóriumban köt ki.
A stílus hideg, távolító és elemző, rengeteg elmélkedéssel. Tökéletesen illik a főszereplő karakteréhez, akinek a szemein keresztül látjuk az eseményeket. Viszont, ahogy halad előre a cselekmény, a mérnöki – illetve programozói – szemlélet egyre több érzelmet is tükröz, ahogy lassan megbomlik az elme. Egyre többször kerül képbe a főszereplő egykori párja, akivel már két éve nincsenek együtt, és ahogy folynak az események, úgy válik nyilvánvalóvá, hogy a bensőséges együttlét hiánya negatív hatással van a névtelen programozó egészségére.
Igen, a főszereplő neve nem derül ki, viszont szinte minden mellékkarakter teljes nevét megismerjük, némelyiküket kategorikusan mindig a hosszú nevével vezeti be a történetbe Houellebecq.
A környezet bemutatása mérnökien részletgazdag, ahogy a káresemények, balesetek taglalása is.Rövid fejezetek vannak benne és maga a könyv sem terjedelmes, így a buszon is jó olvasmány lehet.
Elolvasása után könnyen kedvet kap az ember Houellebecq későbbi regényeihez is.
A szerzőről:
Kiadó: Magvető, 2016, 174 oldal
Molnár Gergő István cikke
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése