Megjelent Centauri új regénye, a Jákob botja

Centauri: Jákob botja

Kaland, szerelem és csavargás Jack London után, szabadon


San Francisco, 1890-es évek. Egy fiatal fiú megelégeli a családi ház nyomasztó világát és a polgári társadalom kilátástalan körülményeit, és a kalandot választja: a tapasztalás útját. A csavargás és a matrózélet, a szenvedély és a szerelem teszi őt felnőtté. Centauri előző könyvében már bebizonyította, hogy tud letehetetlen nagyregényt írni: a témájában is a Jégvágóhoz kapcsolódó Jákob botja pedig egy minden eddiginél varázslatosabb utazásra hívja olvasóját az emberi természet kiszámíthatatlan tájaira. A kaleidoszkópszerű elbeszélés egyszerre olvasható fejlődésregénynek, családregénynek, kaland- vagy épp szerelmi történetnek.
Bár az események és a karakterek néhol felidézik Jack London élettörténetét, ez a könyv mégsem róla szól, hanem arról, hogyan lehet Jack Londonná válni.

Részlet a regényből

Miután Miss Coolbirthék magamra hagytak, átadtam magam a nyomorúságos helyzetnek, de aludni nem tudtam. Bő egy órán át csak forgolódtam, s mire rájöttem, hogy Ina Coolbirth köny ve nyomja az oldalamat, elillant a szememből az álom. Nem sejtettem, hogy ez az apró kényelmetlenség valójában életem egyik legvéresebb kalandjának kezdete lesz.

Elsántikáltam vécére, felhajtottam a kihűlt teát, aztán jobb híján olvasni kezdtem.

Összeállította egy Istenben megboldogult tüdőbajos középiskolai segédtanár.

Ez a sor ütött meg elsőként a könyvben. Aki – tettem hozzá – utolsó napjaiban éppoly nyomorult volt, mint én. Tovább olvastam, és pár perc múlva a könyv ép ésszel fel nem fogható, démonikus erővel bekebelezett. Körbevett, bekerített, lekötözött. Etette-itatta magát, hol szelíden, hol a legvadabb erőszakkal. Olyan, az enyémnél jóval szabadabb dimenziót tárt fel, amelyben már a legkevésbé sem voltam számkivetett. Tudod, mikor éreztem hasonlót? Amikor először hajóztam ki az öbölből. A partok jobbra is, balra is kinyíltak, s a víznek többé nem volt határa! Elállt a lélegzetem. Egek! Mekkora táv, micsoda hullámok! De hisz az öböl csak egy jókora tó, s a hatalmasnak hitt szoros, a Golden Gate csak egy rés a pajzson. Alvilági erő dühöngött a nyílt vízen, leránthatta volna a csónakom bármikor, és mégis, az ott érzett magánynál nincs fenségesebb.

A szerzőről:

Centauri

Centauri, az álneves író 1972-ben született és a Dunántúlon él. 2006 márciusában publikált először, azóta folyamatos a jelenléte az irodalmi folyóiratokban (2000, Árgus, Holmi, Kalligram, Liget, Műhely, Műút…).

Centauri, a Dunántúlon élő író 2006-ban bukkant fel a hazai folyóiratokban, egy évvel később jelent meg Pátosz a káoszban című kötete, a 2008-ban kiadott Kék angyal pedig rövid idő alatt ismertté tette. Kritikusai csak részben tudták besorolni egyik vagy másik irányzat alá, legtöbben írói világának színességét és lendületességét emelték ki. Egyesek szerint Centauri nem egyszerűen a hazai áramlatokon kívüli szerző („írásainak élményvilága egész egyszerűen nem azonos a mai magyar irodalom élményvilágával…”), hanem még „kontinentálisnak” (európainak) sem mondható, mivel sokkal inkább az „atlanti” írókkal mutat rokonságot. Mindezt legújabb könyve, első nagyregénye is igazolni látszik.
Centauri időről-időre fotókat is közöl, és kiállításait is láthatta a nagyközönség párszor. A Kék angyal novellái megjelentek angolul és lengyelül is, a Kút a Nap alatt című elbeszélésből pedig kisfilm született. Az álnéven publikáló szerző változatlanul őrzi inkognitóját és portrét nem közöl magáról.

Magvető Kiadónál megjelent művei

Kék angyal (2008), Jégvágó (2013), Jákob botja (2016)

Márciusban megjelenik Kertész Imre 1991-2001-es naplója

Kertész Imre: A néző
Feljegyzések 1991–2001

„…mindig vannak emberek, akik fél vállukat odatartják az összeomló világ alá”


1991 régen volt, huszonöt évvel ezelőtt. Magyarország éppen túl volt a rendszerváltáson, kezdetét vette a többpárti parlamentáris demokrácia, elérhető közelségbe került a Nyugat. A korábban belső emigrációba vonult író immár szabadon utazhatott, szabadon tarthatott előadásokat és dolgozhatott külföldön is. A konok ön- és létértelmező Kertész számára a napló állandó útitárs, amelyben nemcsak az átmenetet dokumentálja és kommentálja, hanem művészetével és magánéletével kapcsolatos belső vívódásait is rögzíti. Ebben az időben veszítette el első feleségét, és találta meg új társát. Utazásai révén új szellemi horizontokra pillanthatott rá, és szembesülhetett megint hazája és szűkebb régiója sajátosságaival és lehetetlen lehetőségeivel.
Tíz év feljegyzéseinek válogatását adja most közre az író. Megrendítő és zavarba ejtő az a világérzékelés, amellyel A néző lapjain szembesülhetünk.

 

Részlet a könyvből

„Ahány beszélgetés, annyi depresszió; az egész országon súlyos ködfelhőként ül; senki sem hisz, tehát nincs hit, mindenki valami szörnyűségre számít, tehát mindenki valami szörnyűséget művel – ha mást nem, azt, hogy szörnyűségre számít. Valami szörnyűség fog (félek) történni.

Pasolini Máté evangéliuma. Hogy, kérdezte a film közben A., ezek a „csodák” valamiféle fakír-teljesítmények voltak-e stb. Nem, feleltem, egyszerűen megtörténtek. Hogy a kenyér a menyegzőn… a bélpoklos stb.? Igen, feleltem, megtörténtek; a vízen járás is megtörtént. Miért kell hinni a fizika abszolútnak ismert (általunk abszolútnak ismert) törvényeiben? Ezek a történetek egészen biztosan megtörténtek. Az a Jézus, akiről Renan és a történelem beszél, talán nem létezett. De aki kenyeret és bort adott a kánai menyegzőn, az egészen biztosan.

A világot nem érteni, csupán mert érthetetlen: ez dilettancia. A világot azért nem értjük, mert nem ez a dolgunk a földön.”

Világirodalmi krónika-február 14

Világirodalmi krónika-február 14

 

Ezen a napon született:

1404-ben Leon Battista Alberti olasz humanista, építész, író, költő, filozófus, kriptográfus, nyelvész, reneszánsz polihisztor

1895-ben Max Horkheimer  Goethe-emlékérmes német szociálfilozófus,író, a frankfurti iskola vezető teoretikusa (Legismertebb munkái: "Eclipse of Reason, Dialektik der Aufklärung")

Ezen a napon hunyt el:

  1964-ben Csathó Kálmán magyar író (Legismertebb műve: "Te csak pipálj, Ladányi")

1975-ben hunyt el P.G. Wodehouse (eredeti nevén: Pelham Grenville Wodehouse) brit vígjátékíró, az angol próza elismert mestere (Legismertebb műve - több száz közül - "Forduljon Psmithhez")

Érdekességek:

1886-ban született Kogutowicz Károly magyar geográfus, térképész, egyetemi tanár, Kogutowitz Manó fia  

1862-ben Meghalt Kocsi Patkó János színész, rendező, az első magyar nyelvű operaszöveg szerzője, Ruzitska "Béla futása" című operájához ő írta az első magyar nyelvű operaszöveget

1896-ban -ban megjelent Herzl Tivadar   Der Judenstaat (A zsidó állam) című programadó műve

Max Horkheimer Los Angelesbe költözött, közvetlen szomszédja volt ott Thomas Mann (Legismertebb műve: "Halál Velencében") német író

P:G:Wodehouse társszerzője volt Molnár Ferencnek is, ő dolgozta át zenés színpadra a  Játék a kastélyban című színművét, The Play’s the Thing (A színdarab az igazi) címen. Egyik kritikusa, J. Agate így fogalmazott: „P.G. Wodehouse-t egy kicsivel Shakespeare alá sorolom, és tetszés szerinti távolságra mindenki más fölé.”

 

 

Világirodalmi krónika-február 13

Világirodalmi krónika-február 13

 

Ezen a napon született:

1769-ben ben Ivan Adrejevics Krilov (oroszul: Иван Андреевич Крылов) állatmeséiről híres orosz költő

1800-ban Brassai Sámuel nyelvész, filozófus, természettudós

1801-ben Kardos János magyarországi szlovén költő, író, műfordító

1826-ban Révész Imre református lelkész, egyházjogi és egyháztörténeti kutató és író

1886-ban Csűry Bálint nyelvész, nyelvjáráskutató

1887-ben Csáth Géza (eredeti nevén Brenner József )  író (Legismertebb műve: "Egy elmebeteg nő naplója")

1903-ban  Georges (Joseph Christian) Simenon francia nyelvű belga író (Legismertebb teremtménye: "Maigret felügyelő")

1932-ben Grétsy László nyelvész

 

Ezen a napon hunyt el:

1571-ben Benvenuto Cellini ötvösművész-író (Legismertebb műve: (Benvenuto Cellini mester élete, amiképpen ő maga megírta Firenzében)

1678-ban Bethlen János történész

1787-ben  Ruđer Bošković ragúzai születésű dalmát jezsuita természettudós, matematikus, asztronómus, filozófus

1898-ban Finály Henrik magyar nyelvész

1931-ben Bassa Iván magyarországi szlovén író

1934-ben Pusztai József író, költő, újságíró

1941-ben Csűry Bálint nyelvész, nyelvjáráskutató

1957-ben Jászi Oszkár író, későbbi politikus

1999-ben Heckenast Gusztáv történész

 

 

Érdekességek:  

1948-ban A magyar kormányzat megalapítja a Kossuth-díjat, a kiemelkedő kulturális és művészi teljesítmények elismerésére. A díjat első alkalommal 1948. március 15-én adták át (posztomusz díjban részesítették: József Attilát, , de díjazták Déry Tibor írót Bernáth Aurél író-festőt, Füst Milán írót, Horváth János irodalomtörténészt, Illyés Gyula író-költőt, Kemény Gábor írót, Lukács György filozófus-írót, Molnár Erik történész-írót, Nagy Lajos írót, Sík Sándor költő-írót, Szávai Nándor irodalomtörténész-műfordítót

1962-ben  Első alkalommal átadják a Kazinczy-díjat (a magyarul szépen beszélőknek)

Krilov műveinek egy részét Szabó Lőrinc író-költő fordította magyarra

Gerges Simenon könyveinek száma:450, Maigret történetek 103 (75 regény és 28 novella), pszichológiai regények110. Műveit több mint 55 nyelvre fordították le, ezek 44 országban jelentek meg 1935-1997-ig 1 400 000 000 eladott könyv. Művei megfilmesített változatainak száma: kb. 50

Cellini, ötvösművész és szobrász is volt. Első könyvét Goethe német író-költő fordította le németre

Világirodalmi krónika-február 12

Világirodalmi krónika-február 12

 

Ezen a napon született:

1777-ben Friedrich de la Motte Fouqué (írói álnevei Pellegrin és A.L.T. Frank), német romantikus író, a „romanticizmus Don Quijote-ja”

1903-ban Rideg Sándor Kossuth- és József Attila-díjas író (Legsimertebb műve: "Indul a Bakterház")

  1911-ben Hans Habe (eredeti nevén:Békéssy János) magyar születésű. osztrák író, újságíró (Legismertebb művei: "A küldetés, Halál Texasban")

1914-ben Illés Sándor újságíró, költő, író, műfordító, aki a II. világháborúban haditudósító volt

1934-ben Ladányi Mihály magyar költő 

  1938-ban Judy Blume amerikai írónő, aki tizenéveseknek írott könyveiről a legismertebb (Legismertebb műve:"Nyári nővérek")

1948-ban Raymond Kurzweil amerikai feltaláló, író

Ezen a napon hunyt el:

1763-ban Pierre de Marivaux francia regényíró, drámaíró 

1786-ban  Farkas Ádám költő, a soproni evangélikus líceum rektora 

1804-ban  Immanuel Kant német filozófus (Legismertebb műve: "A tiszta ész krikája")

1953-ban Somogyváry Gyula író

1980-ban F. Rácz Kálmán magyar író, műfordító 

1984-ben Julio Cortázar argentin író, a 20. századi dél-amerikai irodalom egyik legjelentősebb alakja(Legjelentősebb műve: "Sátániskola")

1989-ben Thomas Bernhard Büchner-díjas holland születésű, osztrák író, drámaíró 

1991-ben  Krassó György magyar politikus, újságíró

2012-ben Hornyik Miklós magyar író, újságíró, kritikus, szerkesztő 

 

Érdekesség:

Judy Blume könyvei eddig több, mint 80 millió példányban keltek el világszerte, 32 nemzetközi kiadása is van

  Julio Cortázar egyik novellájából készítette a híres olasz filmrendező, Michelangelo Antonioni a "Nagyítás" című, Cannes-i Arany Pálma-díjas filmet