A Corvina Kiadó dedikálásai és újdonságai az Ünnepi Könyvhéten Dedikálások (51. stand) JÚNIUS 11. SZOMBAT 15.00 Kovács Mónika 16.00 dr. Sándor Zsuzsa 17.00 Simon Róbert JÚNIUS 12. VASÁRNAP 14.00 Gellér Katalin 15.00 Görgey Gábor 16.00 Márton András Újdonságok Óda a sörhöz Irodalmi antológia Őseink mindig a bor dicséretét zengték, ám amióta léteznek tárgyi és írásos emlékek, tudjuk, hogy itták a sört is, csak épp nem dicsekedtek vele. A sumérok például rengeteget fogyasztottak, és hála a masszív agyag- és kőtábláiknak, maradt fenn olyan kocsmadal, amelyben a sör dicséretét zengik. No és ott a Kalevala, a finnek őseposza: annyi sört vedelnek benne, hogy az olvasó önkéntelenül is a pohár után nyúl. A későbbi korok íróinak és költőinek névsora pedig kifejezetten impozáns, gondoljunk csak Goethére, Victor Hugóra vagy Dosztojevszkijre. Nálunk Ady, Jókai, Mikszáth, Móricz, József Attila emelik poharuk… S persze szerepel válogatásunkban a sörgyárak trubadúrja, a cseh Hrabal, akinek talán nem is létezik hiteles fotója habos korsó nélkül. És nekünk, magyaroknak is dagadhat a keblünk: ahogyan Krúdy zenésíti meg a témát, az a szimfóniák szimfóniája, sÖrömódával a végén. Előre hát a habzó szövegtenger sűrűjébe, kedves Olvasó, egészségünkre… és fenékig!  Dr. Sándor Zsuzsa: Az auschwitzi könyvelő Oskar Gröning pere Németország, a 80-as évek közepén. Egy bélyeggyűjtő klubban egy férfi a holokauszttagadás üldözése ellen érvel, Auschwitz-hazugságot emleget, a koncentrációs táborokat zsidó kitalációnak véli. Oskar Gröning, az egykori auschwitzi könyvelő nem hagyja annyiban. A hallottak talán igazságérzetét sértik, talán valamiféle moralitás kerekedik benne felül, amikor megtöri saját hallgatását és levelet ír az illetőnek: „Én ott voltam. Mindent láttam.” Írását elküldte barátainak, ismerőseinek, rokonainak is. Két fia soha többé nem állt vele szóba. Oskar Gröning beszélni kezdett. Majd felelősségre vonták és 2015-ben bűnösnek találták 300 000 magyar áldozat meggyilkolásában való bűnsegélyben. Sándor Zsuzsa riportkönyve pontosan követi a pert, tényszerűen ismerteti a bizonyítékokat, leírja a tanúvallomásokat, sőt, helyszíni tudósítását túlélőkkel készített interjúkkal is kiegészíti. Az auschwitzi könyvelőt olvasva elemien érezzük annak a kérdésnek a súlyát, hogy pontosan mit is jelent a szó: igazságszolgáltatás.  Gellér Katalin: A magyar szimbolizmus A Stílusok – Korszakok sorozat legújabb kötete A könyv a 19. század végén kialakuló új művészeti irányzat, a szimbolizmus magyarországi történetét vizsgálja. Részletesen bemutatja, melyek voltak az irányzat jellemző vonásai, és miképp jelent meg a szimbolizmus a magyar képzőművészetben is. Pontos képet kapunk arról, hogyan vélekedtek a hazai művészek és kritikusok róla, majd az egyes kiemelkedő magyar mesterek munkáiban hogyan mutatkozott meg hatása; olyan nagyszerű alkotók életművében találkozhatunk ugyanis szimbolista vonásokkal, mint Mednyánszky László, Csontváry Kosztka Tivadar, Gulácsy Lajos, Nagy Sándor, Körösfői-Kriesch Aladár vagy Rippl-Rónai József. Náluk is kiemelt témává vált – a szimbolizmus jelentős külföldi mestereihez hasonlóan – a mítoszok idézése, a halál misztériumának kutatása, az élet és a művészet forrásához és az életfához való zarándoklat, egy tökéletesebb világ utáni vágyódás, amelyek az irányzat legjellemzőbb vonásainak számítanak. A kor divatos életfilozófiái és misztikus tanai jelentős hatást gyakoroltak az ő alkotásaikra is, amelyekkel beírták nevüket a magyar művészettörténetbe. 98 színes és fekete-fehér reprodukcióval.

Kovács Mónika: Kollektív emlékezet és holokausztmúlt Kovács Mónika kollektív emlékezetről és holokausztoktatásról szóló könyve arra tesz kísérletet, hogy meghatározza a múltfeldolgozás homályos – és gyakran politikai eszközként használt – fogalmát, és feltárja azokat a szociálpszichológiai folyamatokat, amelyek elősegítik, vagy éppen hátráltatják a holokauszt tanulságainak levonását. A kötet kutatási eredmények és kísérletek ismertetésén keresztül nemcsak átfogó ismertetőt nyújt ezekről a folyamatokról, azok hátteréről vagy éppen változásairól, hanem sorvezetőül is szolgálhat a holokausztoktatás során. „Kovács Mónika szakszerű kötete a maga józan tárgyszerűségével, ismeretgazdag átlátásával, módszeres oktatási javaslataival értékes hozzájárulás a kollektív emlékezet tanulmányozásához és konstruktív alakításához.” Hunyady György szociálpszichológus, akadémikus „Kihangosítja, mások számára is elérhetővé teszi egy olyan egyetemi oktató nézeteit, aki megalkuvás nélküli szakmaisággal állt helyt a magyar holokausztmúlt oktatásáról és reprezentációjáról folytatott politikai felhangoktól sem mentes vitákban.” Bíró Anna-Mária emberi jogi szakértő, a Tom Lantos Intézet igazgatója „Mert ahhoz, hogy zaklató vitáink valaha nyugvópontra jussanak, nemcsak azzal kell tisztában lennünk, mi az, ami hiányzik, hanem azzal is, mi az, ami ebben a folyamatban elérhető, és hogyan érhetjük el a kívánatoshoz közelítő állapotot.” Szántó T. Gábor író, a Szombat főszerkesztője

Bérczes Tibor: Élni és halni hagyni Beszélgetések a holland eutanáziagyakorlatról Azt szinte mindenki tudja, hogy Hollandiában legális az eutanázia. Azt viszont már jóval kevesebben, hogy ezzel a lehetőséggel milyen feltételek mellett lehet élni – illetve ez esetben meghalni –, és a legalizálás óta eltelt tizenöt év milyen kérdésekkel és dilemmákkal szembesítette a holland társadalmat. Az itt közölt beszélgetések egyértelművé teszik, hogy az eutanáziával kapcsolatos kérdésekre mindig is világnézetfüggő marad a válasz, de azt is, hogy jobb, ha eggyel több, mint ha eggyel kevesebb választási lehetőségünk van. A legalizálással korántsem zárult le, csak új szakaszába lépett az eutanáziáról immár jó ötven éve zajló hollandiai diskurzus. Talán, hisz ezért készültek, ezek az interjúk is hozzájárulnak majd ahhoz, hogy ez a vita egyszer majd nálunk is ténylegesen elkezdődjön.

Egils saga – Északi források Kötetünk az „Északi források / Fontes Boreales” könyvsorozat második kiadványa, így hát nem kell megismételnünk azt, ami már az előző kötetben is olvasható volt. Most is egy - mai fogalommal élve: „regényméretű” – ezeréves prózai elbeszélésnek eredetiből készült magyar fordítását közöljük. Ennek a műfajnak világszerte ismert és éppen a régi izlandi nyelvből vett elnevezése: saga (ejtsd: „szága”). A sagák ékesen bizonyítják, hogy az i. sz. 10-14. század között Izlandon, a skandináv telepesek körében már nagyszabású és sokrétű irodalom alakult ki, mégpedig az emberek mindennap használt, saját nyelvén. Páratlan jelenség volt ez az akkori Európában. Maga a műfaj megnevezése a segja (ejtsd: „szeija”), „mondani, elbeszélni, beszámolni” igéből származik, és ez is jelzi, hogy előbb szóban emlegették az érdekes történeteket a családban, nemzetségben, településen, majd le is írták őket, a szövegekből azután gyakran további másolatok készültek, és így Izland szinte egész szigetén ismertté válhattak. A sorozat előző kötete: Völsunga saga

Görgey Gábor: Vadászszőnyeg (angol) A Vadászszőnyeg Görgey Gábor Utolsó jelentés az Antarktiszról című önéletrajzi regénysorozatának első kötete, amely először 1988-ban jelent meg. Ez a könyv első angol nyelvű kiadása.