Kovács Mónika: Kollektív emlékezet és holokausztmúltKovács Mónika kollektív emlékezetről és holokausztoktatásról szóló könyve arra tesz kísérletet, hogy meghatározza a múltfeldolgozás homályos – és gyakran politikai eszközként használt – fogalmát, és feltárja azokat a szociálpszichológiai folyamatokat, amelyek elősegítik, vagy éppen hátráltatják a holokauszt tanulságainak levonását. A kötet kutatási eredmények és kísérletek ismertetésén keresztül nemcsak átfogó ismertetőt nyújt ezekről a folyamatokról, azok hátteréről vagy éppen változásairól, hanem sorvezetőül is szolgálhat a holokausztoktatás során. „Kovács Mónika szakszerű kötete a maga józan tárgyszerűségével, ismeretgazdag átlátásával, módszeres oktatási javaslataival értékes hozzájárulás a kollektív emlékezet tanulmányozásához és konstruktív alakításához.” Hunyady György szociálpszichológus, akadémikus „Kihangosítja, mások számára is elérhetővé teszi egy olyan egyetemi oktató nézeteit, aki megalkuvás nélküli szakmaisággal állt helyt a magyar holokausztmúlt oktatásáról és reprezentációjáról folytatott politikai felhangoktól sem mentes vitákban.” Bíró Anna-Mária emberi jogi szakértő, a Tom Lantos Intézet igazgatója „Mert ahhoz, hogy zaklató vitáink valaha nyugvópontra jussanak, nemcsak azzal kell tisztában lennünk, mi az, ami hiányzik, hanem azzal is, mi az, ami ebben a folyamatban elérhető, és hogyan érhetjük el a kívánatoshoz közelítő állapotot.” Szántó T. Gábor író, a Szombat főszerkesztője |
Bérczes Tibor: Élni és halni hagyniBeszélgetések a holland eutanáziagyakorlatrólAzt szinte mindenki tudja, hogy Hollandiában legális az eutanázia. Azt viszont már jóval kevesebben, hogy ezzel a lehetőséggel milyen feltételek mellett lehet élni – illetve ez esetben meghalni –, és a legalizálás óta eltelt tizenöt év milyen kérdésekkel és dilemmákkal szembesítette a holland társadalmat. Az itt közölt beszélgetések egyértelművé teszik, hogy az eutanáziával kapcsolatos kérdésekre mindig is világnézetfüggő marad a válasz, de azt is, hogy jobb, ha eggyel több, mint ha eggyel kevesebb választási lehetőségünk van. A legalizálással korántsem zárult le, csak új szakaszába lépett az eutanáziáról immár jó ötven éve zajló hollandiai diskurzus. Talán, hisz ezért készültek, ezek az interjúk is hozzájárulnak majd ahhoz, hogy ez a vita egyszer majd nálunk is ténylegesen elkezdődjön. |
Egils saga – Északi forrásokKötetünk az „Északi források / Fontes Boreales” könyvsorozat második kiadványa, így hát nem kell megismételnünk azt, ami már az előző kötetben is olvasható volt. Most is egy - mai fogalommal élve: „regényméretű” – ezeréves prózai elbeszélésnek eredetiből készült magyar fordítását közöljük. Ennek a műfajnak világszerte ismert és éppen a régi izlandi nyelvből vett elnevezése: saga (ejtsd: „szága”). A sagák ékesen bizonyítják, hogy az i. sz. 10-14. század között Izlandon, a skandináv telepesek körében már nagyszabású és sokrétű irodalom alakult ki, mégpedig az emberek mindennap használt, saját nyelvén. Páratlan jelenség volt ez az akkori Európában. Maga a műfaj megnevezése a segja (ejtsd: „szeija”), „mondani, elbeszélni, beszámolni” igéből származik, és ez is jelzi, hogy előbb szóban emlegették az érdekes történeteket a családban, nemzetségben, településen, majd le is írták őket, a szövegekből azután gyakran további másolatok készültek, és így Izland szinte egész szigetén ismertté válhattak. A sorozat előző kötete: Völsunga saga |
Görgey Gábor: Vadászszőnyeg (angol)A Vadászszőnyeg Görgey Gábor Utolsó jelentés az Antarktiszról című önéletrajzi regénysorozatának első kötete, amely először 1988-ban jelent meg. Ez a könyv első angol nyelvű kiadása. |
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése