Dragomán György és Szabó T.Anna- a nap könyve(i)

A nap könyve-A pusztítás könyve és a Senki madara
Az íróházaspárral, Dragomán Györggyel és feleségével, Szabó T.Annával beszélgettünk

A napokban  jelent meg Dragomán György első regényének, A Pusztítás könyvének újabb kiadása és a feleségének , Szabó T. Annának új könyve a Senki madara. Egy közös találkozó alkalmából beszélgettünk velük.

„A pusztítás könyve szigorú következetességgel megírt mű, egy meglepően kiforrott tehetségű, fiatal prózaíró első regénye” - Závada Pál ezekkel a szavakkal ajánlotta az olvasók figyelmébe Dragomán György 2002-ben megjelent könyvét, mely a következő évben elnyerte a legjobb első prózakötetért járó Bródy Sándor-díjat.

A nemzetközi és hazai sikereket maga mögött tudó Dragomán György egy olyan házba invitált, ahol korábban albérletben laktak, a Nagymező utcában. De a ház mely már nem lakóházként funkcionál, hanem az egyik legfelkapottabb budapesti szórakozó helyként. Az Instant lakóházból lett romkocsma, majd ezt a „fílinget” megőrizve teljesen felújították. Nosztalgiával tekint vissza, mert itt születtek a regényei, de örül, hogy Budapest egyik nívós helyszíne lett. Dragomán György így mesél erről: „Ó utca 28, földszint 2. Sötét kis udvari lakás volt, húsz négyzetméteres kis lyuk. Az első saját otthonunk volt. Fekete és mégis gyönyörű évek voltak, tele kétségekkel, félelemmel, mi próbáltunk boldogok lenni csak azért is. Ültem a sötétben éveken át és írtam, csak azért is. A könyv, amin dolgoztam majdnem megölt, de végül mégiscsak én bizonyultam az erősebbnek. Befejeztem, megírtam, író lettem.” Bár ők még a tipikus körfolyosós házban laktak feleségével, ez most más. A gyerekei is itt születtek és néhány receptje is. Merthogy Dragomán György nemcsak író, hanem apa, és mint minden férfi, szereti a gyomrát. Honlapján meg is oszt néhány gasztronómiai trükköt a rajongóival. Anna viszont mindig megmondja hol a” Gyuri helye”. Persze ez csak vicc, de mindig fontos adalékokkal szolgál arra, hogy a férjét jobban bemutassa. Íróházaspár, akik egymás nélkül nem mennek sehova, kivéve, ha valamelyikük dolgozik és hagyják egymást is dolgozni, mert, ahogy Dragomán fogalmazott: „az íráshoz kell a magány”.

- Marosvásárhelyen született, és népszerű a világban, a másik szintén onnan származó szintén világszerte elismert író Bartus Attila.Van ott valami az ivóvízben?

- Bartus Attilával nem ismertük egymást- mondja Dragomán. Soha nem vett észre, mert jóval magasabb nálam, vagyis ez „erdélyiül” azt jelenti, hogy idősebb. Bár ugyanott lakott, ahol a nagymamám, akihez sokat jártam, de mégis elkerültük egymást. Majd egyszer Törökországban hozta úgy a sors, hogy egy fesztiválra együtt hívtak meg, Elkezdtünk beszélgetni a múltról, és kiderült, hogy tényleg mindig csak elkerültük egymást. Kiderült, amíg Attila a Vas utcában, ami innen nincs messze írta az első könyvét én meg itt a Nagymezőben, nem ismertük egymást, mégis Törökországba kellett menni ahhoz, hogy megismerjük egymást.. Hiába írtunk egy időben  de elszigetelésben voltunk egymástól, Törökországban barátkoztunk össze.

- Gyuri akkoriban titkos író volt- mondja Szabó T.Anna.

- Ez mit jelent?

- Egynémely barátai tudták, hogy ír, de hogy mit, azt ők sem tudták. Hosszú ideig összejártunk más írókkal, elolvasni egymás dolgait, de Gyuri sosem hozta el, amit írt. Aztán már el se jött. Unta az egészet.

- Titkos írónak nem jó lenni-teszi hozzá Dragomán.. Amikor elkezdtem írni ezt a könyvet, és bárkivel elkezdtem volna beszélgetni róla, biztos az lett volna az első kérdése, hogy miről szól. Udvariasan megkérdezik ezt, de akkor még nem tudtam volna válaszolni. Ezért  maradtam titkos író. Ha tudtam volna, hogy miről szól, akkor nem tudtam volna megírni, mert percenként alakult a fejemben a történet. Úgyhogy azt a stratégiát találtam ki, hogy nem beszélek róla senkinek. Egy idő után  már az egészet, mármint, hogy nem árulok el semmit, senkinek, teljesen babonásan csináltam, csak arra gondoltam, ha elmondom valakinek, akkor nem fogom tudni megírni.

- De miért?

- Benne volt az is, hogy nagyon sokat tanultam az apámtól az írásról, aki művészettörténész akart lenni, de végül fogorvos lett, de igazából író akart lenni. Publikált is pár novellát, de a regényét sosem írta meg, pedig sokaknak beszélt róla. Nos, ez lebegett a szemem előtt, hogyha én beszélek róla, én sem írom meg, ezért nem beszéltem róla senkinek. Ez elég fárasztó egy idő után, de így döntöttem.

- Mennyi ideig készült a könyv?

- Majdnem öt évig, úgy, hogy napi 6-7 órát írtam és mivel ez volt az első könyvem még lassabban írtam, mint a többit, és próbáltam kitalálni, hogy nem létező emberek, hogy verik meg a másikat, merthogy ebben a könyvben elég sok verekedés van, romos helyszínen játszódik. A pusztítás könyvében elég sok romos ház van. Úgy gondoltam, hogy amikor eljöttem Marosvásárhelyről, akkor én is lebontottam magamban mindent.

- Állítólag a könyv írásakor heavy metált hallgatott, egy romos ház mellett lakott, ez segítette a munkát?

- Ezek mind gátoltak benne de  első sorban én saját magamat, próbáltam normálisan viselkedni, miközben egy számomra szürreális közeg vett körül.

- Van kedvenc része?

- Veszélyes dolog az irodalom, mert amikor megírtam egy „jelenetet” mert én így hívom, ha elkészül egy rész,ami arról szólt, hogy egy kies helyen minden tele van csontokkal, és másnap reggel kilépek az ajtón, és azt láttam, hogy az udvar is tele van csontokkal. És akkor megijedtem. De mint kiderült csak a szomszéd kutyája ásta elő.

Szabó T.Anna: Senki madara (Rófusz Kinga rajzaival)

Történet: Az első nagy szerelem örök. Szárnyakat ad, átformál, megtanít a másikra és önmagunkra. De mi történik, ha annak, akit szeretünk, titka van? Ha nem akar egészen a miénk lenni? Ha feláldozza magát értünk, de közben mégis megtartja a szabadságát? Szabó T. Anna (japán nevén Kyoko) egy érzékeny magyar fiú és egy rejtélyes japán festőlány szerelméről mesél egy keleti legenda alapján, egyszerre mutatva be a kamasz-szerelem időtlen idilljét és a művészlét küzdelmes mindennapjait. Mindenkinek szól, aki nem fél az ölelés erejétől, és kész

Dragomán György: A pusztítás könyve

Történet: Hiperrealista noir western, igazi tudatmódosító. Felfokozza az érzékelést, kiélesíti a látást: az olvasó azzá válik, amit átél. Ebből a világból nem lehet könnyen kiszakadni: mindenki sebez és sebződik, büntet és bűnhődik, szabadulni akar, mintha volna szabadulás. Fábián, a világvégi városba vezényelt fiatal mérnök hatalmas ellenfélre talál, szerelmes lesz és életet ment, próbál ellentmondani a rossznak - követi a pusztítás nyomait, miközben maga is pusztít. A küzdelem tétje: lehetséges-e kívül kerülni a történelmen.

Keretes: Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen. 1988 óta él Magyarországon. A kivándorlás után négy évig Szombathelyen lakott, ott járt gimnáziumba és ott ismerte meg a feleségét, Szabó T. Annát. Fiatalon, huszonkét évesen nősült meg. Két fia született, Gábor és Pál. Írni tizenhárom évesen kezdett.  Az ELTE-re angol és filozófia szakára járt (közben tagja volt az Eötvös József Collegiumnak és Láthatatlan Kollégista is volt). Végül a filozófiát három év után abbahagyta. Az angolt elvégezte, sőt a három éves PhD képzést is, közben öt éven át írta a A pusztítás könyvét, amely 2002-ben jelent meg. Ezt követte 2005-ben a Magvetőnél közreadott második regény, A fehér király, amely már megjelent németül, angolul, norvégül, hollandul, bolgárul, szerbül, lengyelül, szlovénul, finnül és világszerte húsznál is több nyelven fog megjelenni még ezután.

Keretes: Szabó T. Anna: 1972. június negyedikén született, Kolozsváron. A mai Báthori István Líceumba járt tizenhat éves koráig. 1987-ben családjával áttelepült Magyarországra. A gimnáziumot Szombathelyen végezte. 1991-ben Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-angol szakos hallgatója, 1997-ben szerzett tanári és előadói diplomát, majd elvégezte az Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programot.
Tagja, majd később néhány félévig tanára az Eötvös József Collegiumnak. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, verseit eleinte elsősorban a Holmi és az Új Ember közölte; azóta több lapban is publikál verseket, esszéket, rövidprózát. Első kötete – A madárlépte hó – 1995-ben jelent meg a Belvárosi Könyvkiadónál. Szabadúszó író, műfordító (többek között William Shakespeare, James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike, Stuart Parker, Cliwe Wilmer írásait fordította), dolgozott a Cinema magazinnak, tanári és szerkesztői munkát végzett a British Councilnak, Hungarian Quarterlynek és a Magyar Könyv Alapítványnak, cikkeket és kritikákat ír. Sycorax címmel operalibrettót írt Shakespeare A viharjából és Üdvözültek címmel drámát Szabó Lőrincről. Jelenleg Shakespeare szonettjeinek új fordításán dolgozik. A Kerge ABC, amely Tóth Krisztinával és Varró Dániel közös munkája, az óvodás és kisiskolás gyerekeket segíti az ábécé elsajátításában: a kötetben szereplő állatok neveinek kezdőbetűi megegyeznek a magyar ábécé 44 betűjével. Szabó T. Anna elnyerte Az Év Gyermekkönyv Műfordítója 2012 díjat Patrick Ness: Szólít a szörny című könyvének fordításáért.