Az íróházaspárral, Dragomán Györggyel és feleségével, Szabó T.Annával beszélgettünk
A napokban
jelent meg Dragomán György első regényének, A Pusztítás könyvének újabb
kiadása és a feleségének , Szabó T. Annának új könyve a Senki madara. Egy közös
találkozó alkalmából beszélgettünk velük.
„A pusztítás könyve szigorú következetességgel megírt mű, egy meglepően
kiforrott tehetségű, fiatal prózaíró első regénye” - Závada Pál ezekkel a
szavakkal ajánlotta az olvasók figyelmébe Dragomán György 2002-ben megjelent
könyvét, mely a következő évben elnyerte a legjobb első prózakötetért járó
Bródy Sándor-díjat.
A nemzetközi és hazai sikereket maga mögött tudó
Dragomán György egy olyan házba invitált, ahol korábban albérletben laktak, a
Nagymező utcában. De a ház mely már nem lakóházként funkcionál, hanem az egyik
legfelkapottabb budapesti szórakozó helyként. Az Instant lakóházból lett
romkocsma, majd ezt a „fílinget” megőrizve teljesen felújították. Nosztalgiával
tekint vissza, mert itt születtek a regényei, de örül, hogy Budapest egyik
nívós helyszíne lett. Dragomán György így mesél erről: „Ó utca 28, földszint 2.
Sötét kis udvari lakás volt, húsz négyzetméteres kis lyuk. Az első saját
otthonunk volt. Fekete és mégis gyönyörű évek voltak, tele kétségekkel,
félelemmel, mi próbáltunk boldogok lenni csak azért is. Ültem a sötétben éveken
át és írtam, csak azért is. A könyv, amin dolgoztam majdnem megölt, de végül
mégiscsak én bizonyultam az erősebbnek. Befejeztem, megírtam, író lettem.” Bár
ők még a tipikus körfolyosós házban laktak feleségével, ez most más. A gyerekei
is itt születtek és néhány receptje is. Merthogy Dragomán György nemcsak író,
hanem apa, és mint minden férfi, szereti a gyomrát. Honlapján meg is oszt
néhány gasztronómiai trükköt a rajongóival. Anna viszont mindig megmondja hol a”
Gyuri helye”. Persze ez csak vicc, de mindig fontos adalékokkal szolgál arra,
hogy a férjét jobban bemutassa. Íróházaspár, akik egymás nélkül nem mennek
sehova, kivéve, ha valamelyikük dolgozik és hagyják egymást is dolgozni, mert,
ahogy Dragomán fogalmazott: „az íráshoz kell a magány”.
- Marosvásárhelyen született, és népszerű a
világban, a másik szintén onnan származó szintén világszerte elismert író Bartus
Attila.Van ott valami az ivóvízben?
- Bartus Attilával nem ismertük egymást- mondja
Dragomán. Soha nem vett észre, mert jóval magasabb nálam, vagyis ez „erdélyiül”
azt jelenti, hogy idősebb. Bár ugyanott lakott, ahol a nagymamám, akihez sokat
jártam, de mégis elkerültük egymást. Majd egyszer Törökországban hozta úgy a
sors, hogy egy fesztiválra együtt hívtak meg, Elkezdtünk beszélgetni a múltról,
és kiderült, hogy tényleg mindig csak elkerültük egymást. Kiderült, amíg Attila
a Vas utcában, ami innen nincs messze írta az első könyvét én meg itt a
Nagymezőben, nem ismertük egymást, mégis Törökországba kellett menni ahhoz,
hogy megismerjük egymást.. Hiába írtunk egy időben de elszigetelésben voltunk egymástól,
Törökországban barátkoztunk össze.
- Gyuri akkoriban titkos író volt- mondja Szabó
T.Anna.
- Ez mit jelent?
- Egynémely barátai tudták, hogy ír, de hogy mit,
azt ők sem tudták. Hosszú ideig összejártunk más írókkal, elolvasni egymás
dolgait, de Gyuri sosem hozta el, amit írt. Aztán már el se jött. Unta az
egészet.
- Titkos írónak nem jó lenni-teszi hozzá Dragomán..
Amikor elkezdtem írni ezt a könyvet, és bárkivel elkezdtem volna beszélgetni róla,
biztos az lett volna az első kérdése, hogy miről szól. Udvariasan megkérdezik
ezt, de akkor még nem tudtam volna válaszolni. Ezért maradtam titkos író. Ha tudtam volna, hogy
miről szól, akkor nem tudtam volna megírni, mert percenként alakult a fejemben
a történet. Úgyhogy azt a stratégiát találtam ki, hogy nem beszélek róla
senkinek. Egy idő után már az egészet,
mármint, hogy nem árulok el semmit, senkinek, teljesen babonásan csináltam,
csak arra gondoltam, ha elmondom valakinek, akkor nem fogom tudni megírni.
- De miért?
- Benne volt az is, hogy nagyon sokat tanultam az
apámtól az írásról, aki művészettörténész akart lenni, de végül fogorvos lett,
de igazából író akart lenni. Publikált is pár novellát, de a regényét sosem
írta meg, pedig sokaknak beszélt róla. Nos, ez lebegett a szemem előtt, hogyha
én beszélek róla, én sem írom meg, ezért nem beszéltem róla senkinek. Ez elég
fárasztó egy idő után, de így döntöttem.
- Mennyi ideig készült a könyv?
- Majdnem öt évig, úgy, hogy napi 6-7 órát írtam és
mivel ez volt az első könyvem még lassabban írtam, mint a többit, és próbáltam
kitalálni, hogy nem létező emberek, hogy verik meg a másikat, merthogy ebben a
könyvben elég sok verekedés van, romos helyszínen játszódik. A pusztítás
könyvében elég sok romos ház van. Úgy gondoltam, hogy amikor eljöttem Marosvásárhelyről,
akkor én is lebontottam magamban mindent.
- Állítólag a könyv írásakor heavy metált
hallgatott, egy romos ház mellett lakott, ez segítette a munkát?
- Ezek mind gátoltak benne de első sorban én saját magamat, próbáltam
normálisan viselkedni, miközben egy számomra szürreális közeg vett körül.
- Van kedvenc része?
- Veszélyes dolog az irodalom, mert amikor megírtam
egy „jelenetet” mert én így hívom, ha elkészül egy rész,ami arról szólt, hogy egy
kies helyen minden tele van csontokkal, és másnap reggel kilépek az ajtón, és
azt láttam, hogy az udvar is tele van csontokkal. És akkor megijedtem. De mint
kiderült csak a szomszéd kutyája ásta elő.
Szabó T.Anna: Senki madara (Rófusz Kinga
rajzaival)
Történet: Az első nagy szerelem örök. Szárnyakat ad,
átformál, megtanít a másikra és önmagunkra. De mi történik, ha annak, akit
szeretünk, titka van? Ha nem akar egészen a miénk lenni? Ha feláldozza magát
értünk, de közben mégis megtartja a szabadságát? Szabó T. Anna (japán nevén
Kyoko) egy érzékeny magyar fiú és egy rejtélyes japán festőlány szerelméről
mesél egy keleti legenda alapján, egyszerre mutatva be a kamasz-szerelem
időtlen idilljét és a művészlét küzdelmes mindennapjait. Mindenkinek szól, aki
nem fél az ölelés erejétől, és kész
Dragomán György: A
pusztítás könyve
Történet: Hiperrealista noir western, igazi
tudatmódosító. Felfokozza az érzékelést, kiélesíti a látást: az olvasó azzá
válik, amit átél. Ebből a világból nem lehet könnyen kiszakadni: mindenki sebez
és sebződik, büntet és bűnhődik, szabadulni akar, mintha volna szabadulás.
Fábián, a világvégi városba vezényelt fiatal mérnök hatalmas ellenfélre talál,
szerelmes lesz és életet ment, próbál ellentmondani a rossznak - követi a
pusztítás nyomait, miközben maga is pusztít. A küzdelem tétje: lehetséges-e
kívül kerülni a történelmen.
Keretes: Dragomán György 1973-ban
született Marosvásárhelyen. 1988 óta él Magyarországon. A kivándorlás után négy
évig Szombathelyen lakott, ott járt gimnáziumba és ott ismerte meg a feleségét,
Szabó T. Annát. Fiatalon, huszonkét évesen nősült meg. Két fia született, Gábor
és Pál. Írni tizenhárom évesen kezdett. Az ELTE-re angol és filozófia szakára járt
(közben tagja volt az Eötvös József Collegiumnak és Láthatatlan Kollégista is
volt). Végül a filozófiát három év után abbahagyta. Az angolt elvégezte, sőt a
három éves PhD képzést is, közben öt éven át írta a A pusztítás könyvét, amely
2002-ben jelent meg. Ezt követte 2005-ben a Magvetőnél közreadott második
regény, A fehér
király, amely már megjelent németül, angolul, norvégül, hollandul,
bolgárul, szerbül, lengyelül, szlovénul, finnül és világszerte húsznál is több
nyelven fog megjelenni még ezután.
Keretes: Szabó T. Anna: 1972.
június negyedikén született, Kolozsváron. A mai Báthori István Líceumba járt
tizenhat éves koráig. 1987-ben családjával áttelepült Magyarországra. A
gimnáziumot Szombathelyen végezte. 1991-ben Budapesten az Eötvös Loránd
Tudományegyetem magyar-angol szakos hallgatója, 1997-ben szerzett tanári és
előadói diplomát, majd elvégezte az Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programot.
Tagja, majd később néhány félévig tanára az Eötvös József Collegiumnak. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, verseit eleinte elsősorban a Holmi és az Új Ember közölte; azóta több lapban is publikál verseket, esszéket, rövidprózát. Első kötete – A madárlépte hó – 1995-ben jelent meg a Belvárosi Könyvkiadónál. Szabadúszó író, műfordító (többek között William Shakespeare, James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike, Stuart Parker, Cliwe Wilmer írásait fordította), dolgozott a Cinema magazinnak, tanári és szerkesztői munkát végzett a British Councilnak, Hungarian Quarterlynek és a Magyar Könyv Alapítványnak, cikkeket és kritikákat ír. Sycorax címmel operalibrettót írt Shakespeare A viharjából és Üdvözültek címmel drámát Szabó Lőrincről. Jelenleg Shakespeare szonettjeinek új fordításán dolgozik. A Kerge ABC, amely Tóth Krisztinával és Varró Dániel közös munkája, az óvodás és kisiskolás gyerekeket segíti az ábécé elsajátításában: a kötetben szereplő állatok neveinek kezdőbetűi megegyeznek a magyar ábécé 44 betűjével. Szabó T. Anna elnyerte Az Év Gyermekkönyv Műfordítója 2012 díjat Patrick Ness: Szólít a szörny című könyvének fordításáért.
Tagja, majd később néhány félévig tanára az Eötvös József Collegiumnak. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, verseit eleinte elsősorban a Holmi és az Új Ember közölte; azóta több lapban is publikál verseket, esszéket, rövidprózát. Első kötete – A madárlépte hó – 1995-ben jelent meg a Belvárosi Könyvkiadónál. Szabadúszó író, műfordító (többek között William Shakespeare, James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike, Stuart Parker, Cliwe Wilmer írásait fordította), dolgozott a Cinema magazinnak, tanári és szerkesztői munkát végzett a British Councilnak, Hungarian Quarterlynek és a Magyar Könyv Alapítványnak, cikkeket és kritikákat ír. Sycorax címmel operalibrettót írt Shakespeare A viharjából és Üdvözültek címmel drámát Szabó Lőrincről. Jelenleg Shakespeare szonettjeinek új fordításán dolgozik. A Kerge ABC, amely Tóth Krisztinával és Varró Dániel közös munkája, az óvodás és kisiskolás gyerekeket segíti az ábécé elsajátításában: a kötetben szereplő állatok neveinek kezdőbetűi megegyeznek a magyar ábécé 44 betűjével. Szabó T. Anna elnyerte Az Év Gyermekkönyv Műfordítója 2012 díjat Patrick Ness: Szólít a szörny című könyvének fordításáért.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése