Dél-Korea- egy nagykövet szemével

Hiánypótló könyv Dél-Koreáról

Az egykori nagykövet visszaemlékezései, hosszú utazásai és munkatársának fotói bemutatják a modern,mai valamint a volt Dél-Koreát. Ismerjük meg ebben a csodaszép albumban, (ami alapmű annak akit érdekel ez a kultúra), az országot, helyeket, helyszíneket és az embereket.

Vajon tényleg egy mesevilág? Vagy valóságos emberek lakják? Akik elérték, hogy a gazdaságuk a 10 legfejlettebb állam között legyen a világon. Szubjektív, de leginkább objektív album, amit  a nagy magyar felfedezők nyomán tett meg Lengyel Miklós, volt szöuli nagykövet, aki a szabadidejének egy jó részét azzal töltötte, hogy felfedezze, mit lát egy európai ember Dél-Koreáról.Misztikus múlt és a jövő technológiája, mindez megtalálható ebben az egyedülálló regény-albumban (most alkottam ezt a kifejezést, mert valóban fotóalbum, de nagyon részletes regény, útikönyv is egyszerre, ami feltárja Dél-Kelet Ázsia rejtett kincseit..Exkluzív interjúnkat ismét ( a nagyközönség nyomása miatt itt olvashatják).
Dél-Korea – Ázsia rejtett gyöngyszeme

Szöul (egy része)

Lengyel Miklós  majd 10 évet élt Dél-Koreában, a Külügyminisztérium kiküldöttjeként, különböző beosztásokban. Az ott töltött idő emlékeit, tapasztalatait gyűjtötte össze könyvében, Dél-Korea – Ázsia rejtett gyöngyszeme  címmel  jelent meg.  A személyes hangvételű mű történelmi és kulturális betekintést nyújt az általunk nagyvállalatai révén többnyire ázsiai kistigrisként ismert Dél-Korea sokszínű, izgalmas világába. Magyar Tibor fotográfusnak a mű illusztrálásához készített fotói hűen ábrázolják a könyvben leírt koreai sajátosságokat, látnivalókat. A fotókból szervezett kiállításon a képek 3 téma köré csoportosulnak: Modernitás – Emberek – Tradíciók, az életünket minden kontinensen és minden korban meghatározó fonalak mentén. “Mit tudunk Korea történelméről, társadalmáról, mit ismerünk kultúrájából a koreai popzene elsöprő erejű világsikerén, a Gangnam Style refrénjén, a magyar tévénézők által is rendkívüli módon kedvelt  “A palota ékköve” filmsorozat szereplőin, vagy a koreai konyha térhódításán kívül? Hány könyvet olvastunk róla, hány koreai regényt, költőt tudnánk felsorolni? Hogyan élnek, mitől lettek sikeresek a koreaiak, mik a szokásaik? A mai napig aligha jár szerencsével  az, aki egy magyarországi könyvesboltban koreai témájú kiadványt keres. Én e hiány pótlásához szeretnék hozzájárulni, személyes indíttatásból, és abból a meggyőződésből, hogy ez az ország egyszerűen több figyelmet érdemel. Korea számomra egyet jelent sok gyönyörű és hasznos élménnyel és rengeteg baráttal.

Magyar Tibor fotográfus képei tökéletesen kifejezik mindazt, amit jómagam Koreáról gondolok és könyvemen keresztül üzenni kívánok az olvasónak. Könnyedén megragadják az olykor hétköznapinak tűnő, mégis, az országot híven tükröző sajátosságok különleges hangulatát, a modernség és hagyománytisztelet harmonikus és varázslatos egyvelegét, a koreai emberek közvetlen kedvességét és hívogató szeretetét. Mindazt, amit e csodálatos ország, Korea nekem nyújtott- mondta szerző, a volt nagykövet, Lengyel Miklós.

- Ez a könyv hiánypótló- mondja az író, Létezik egy ország, Tőlünk nagyon távol és sajnos  nagyom keveset tudunk róla, holott egy fantasztikusan érdekes, sokszínű ország, sokoldalú, több, ezer éves kultúrával. Ismerjük a koreai világcégeket, de azt nem tudjuk, hogy a cégek mögött milyen kulturális háttér húzódik meg, és talán ez a könyv sikerül mindezt megértetni az olvasókkal.
- Honnan szerzett információkat az országról?
- Sokat utaztam Koreában,, leginkább Magyarországról tartottam előadásokat az ország különböző egyetemein, és ezeket az utakat és egyéb más utazásokat is felhasználtam arra, hogy ismerkedjem az országgal, a páratlan kultúrával.
- Mi  az ami a legközelebb áll Önhöz?

-A buddhista kolostorok, a vallás és ezek világa. Korea művészetére, építészetére, az egész kultúrájára ez hatott a legjobban és mai napig is hat. Egy kolostorban egyesül a művészet,  az építészet és maga a koreai táj. A legtöbb kolostor eldugva, a hegyvidékeken található, fantasztikus harmóniában a természettel. A legtöbb helyre beengedik a turistákat, akik pár napra be  is költözhetnek oda, és az ottani szerzetesek életét élhetik. Részt kell venni a szertartásokon, a korai kelés és például az udvar felseprése is része ennek. Több ilyen kolostor-túrán vettem részt, bepillanthattam és megérthettem a koreai múltat, az örökséget.
-A főváros mindig meghatározza magát az országot, hol kirakat, hol pedig lenyomata egy népnek. Hogy van ez Koreában?

 - Szöul, a főváros története, évezredekre nyúlik vissza. Mivel egy folyó völgyében helyezkedik el, stratégiai jelentősége is volt. Palotái, kolostorai lenyűgözőek. De nem csak az óvárosi részek fantasztikusak, hanem a modern városrészek, melyek építészeti csodákkal bűvölik el az ide látogatókat, nem beszélve a világ egyik legnagyobb repteréről, ahol már “első kézből” , a megérkezéskor megtapasztalhatja bárki a modernitást. Persze fontosak a gasztronómiai ínyencségek, csak úgy, mint a rengeteg fesztivál.
- Milyen a modern koreai ember?
- Egyre nyitottabb. Viszonylag zárkózottak voltak egészen a ’80-as évek végéig. A ’88-as szöuli olimpia után sok minden megváltozott. Az emberek és az ország is megnyílt a világ fele.
- Mi volt a zárkózottság oka?

- A két Korea közötti versengés, a hidegháború, kicsit hasonlított a helyzet a közép-európai, szocialista országokéra, nehezen lehetett utazni, nem voltak források semmire, Az olimpia volt a vízválasztó. Ma már  egy rendkívül nyitott, demokratikus országról van szó, akik világcégeket hoztak létre és a kultúrájuk terjesztésében is élen járnak, ilyen a filmek vagy a zenék világa.Egy modern országról, egy modern társadalomról beszélünk, akik közben őrzik és büszkék a hagyományokra, a kulturális örökségeikre, e kettősség harmóniája lengi be az országot.

- Gazdasági hatalommá is vált Dél-Korea.
- Korea a világ 16.legnagyobb gazdasága, de a 10 legnagyobb külkereskedelmet bonyolító országok egyike, és a világon az egyik legnagyobb valutatartalékkal rendelkezik. A koreai kettőségben most pont az zajlik, hogy ahogy a modern Koreát megismerték a világon, a mindenkori kormányzatok eltökélt célja, hogy a koreai kultúrát, hagyományokat is megismertessék mindenkivel. Talán ez a könyv is segíthet a magyar olvasóknak, érdeklődőknek abban, hogy minél közelebb kerüljünk egymáshoz.

Luxus orosz módra

 

Az ellenzéki orosz újságíró,Valerij Panyuskin könyve, a Luxus orosz módra egy Moszkva melletti különös, mesés helyre kalauzolja el az olvasót. olyan, mint a pesti Rózsadomb. A helyet Rubljovkának hívják. Réges-régóta itt élnek Oroszország leggazdagabb emberei, mert Rubljovkán lakni azt jelenti, hogy elértél valamit az életben. Nemcsak benne vagy a játékban, de eljutottál az egyik legmagasabb szintjére.

Alagútrendszer köti össze a házakat, ami azért praktikus, mert ott nem lehet senkit lehallgatni.Mivel az egész Yukos-vezérkar ott lakik, vagy lakott, Hodorovszkij, Lebegyev, így könnyű volt megfigyelni és lehallgatni mindenkit.De ez Oroszország egyik fele, a másik a szegények.Panyuskin szerint, már két különálló nemzetről lehet beszélni, nemzetek, a nemzeteken belül. Szegények és gazdagok. Azt mondja, már, több, mint 300 éve, Nagy Péter uralkodása óta így van ez, mert a nép és az elit sose tudott egyezségre jutni.Azt is kijelenti a nemrég Budapesten járt író, hogy nincs társadalmi megegyezés, folyik a propaganda, az oroszoknak csak 5%-a járt eddig külföldön, így sok minden olyan dolgot be lehet nekik adni, ami nem fedi, vagy csak részben fedi az igazságot.Ha az emberek más nyelvet beszélnek,teljesen eltérő az élettapasztalatuk,nehéz egyezségre jutni, kompromisszumokat kötni. És az elit igazából magával foglalkozik, nem érdekli a kisember.

Összetett kérdések halmaza ez, amire ez a könyv megpróbál az  olvasónak betekintést nyújtani.

Dragomán György és Szabó T.Anna- a nap könyve(i)

A nap könyve-A pusztítás könyve és a Senki madara
Az íróházaspárral, Dragomán Györggyel és feleségével, Szabó T.Annával beszélgettünk

A napokban  jelent meg Dragomán György első regényének, A Pusztítás könyvének újabb kiadása és a feleségének , Szabó T. Annának új könyve a Senki madara. Egy közös találkozó alkalmából beszélgettünk velük.

„A pusztítás könyve szigorú következetességgel megírt mű, egy meglepően kiforrott tehetségű, fiatal prózaíró első regénye” - Závada Pál ezekkel a szavakkal ajánlotta az olvasók figyelmébe Dragomán György 2002-ben megjelent könyvét, mely a következő évben elnyerte a legjobb első prózakötetért járó Bródy Sándor-díjat.

A nemzetközi és hazai sikereket maga mögött tudó Dragomán György egy olyan házba invitált, ahol korábban albérletben laktak, a Nagymező utcában. De a ház mely már nem lakóházként funkcionál, hanem az egyik legfelkapottabb budapesti szórakozó helyként. Az Instant lakóházból lett romkocsma, majd ezt a „fílinget” megőrizve teljesen felújították. Nosztalgiával tekint vissza, mert itt születtek a regényei, de örül, hogy Budapest egyik nívós helyszíne lett. Dragomán György így mesél erről: „Ó utca 28, földszint 2. Sötét kis udvari lakás volt, húsz négyzetméteres kis lyuk. Az első saját otthonunk volt. Fekete és mégis gyönyörű évek voltak, tele kétségekkel, félelemmel, mi próbáltunk boldogok lenni csak azért is. Ültem a sötétben éveken át és írtam, csak azért is. A könyv, amin dolgoztam majdnem megölt, de végül mégiscsak én bizonyultam az erősebbnek. Befejeztem, megírtam, író lettem.” Bár ők még a tipikus körfolyosós házban laktak feleségével, ez most más. A gyerekei is itt születtek és néhány receptje is. Merthogy Dragomán György nemcsak író, hanem apa, és mint minden férfi, szereti a gyomrát. Honlapján meg is oszt néhány gasztronómiai trükköt a rajongóival. Anna viszont mindig megmondja hol a” Gyuri helye”. Persze ez csak vicc, de mindig fontos adalékokkal szolgál arra, hogy a férjét jobban bemutassa. Íróházaspár, akik egymás nélkül nem mennek sehova, kivéve, ha valamelyikük dolgozik és hagyják egymást is dolgozni, mert, ahogy Dragomán fogalmazott: „az íráshoz kell a magány”.

- Marosvásárhelyen született, és népszerű a világban, a másik szintén onnan származó szintén világszerte elismert író Bartus Attila.Van ott valami az ivóvízben?

- Bartus Attilával nem ismertük egymást- mondja Dragomán. Soha nem vett észre, mert jóval magasabb nálam, vagyis ez „erdélyiül” azt jelenti, hogy idősebb. Bár ugyanott lakott, ahol a nagymamám, akihez sokat jártam, de mégis elkerültük egymást. Majd egyszer Törökországban hozta úgy a sors, hogy egy fesztiválra együtt hívtak meg, Elkezdtünk beszélgetni a múltról, és kiderült, hogy tényleg mindig csak elkerültük egymást. Kiderült, amíg Attila a Vas utcában, ami innen nincs messze írta az első könyvét én meg itt a Nagymezőben, nem ismertük egymást, mégis Törökországba kellett menni ahhoz, hogy megismerjük egymást.. Hiába írtunk egy időben  de elszigetelésben voltunk egymástól, Törökországban barátkoztunk össze.

- Gyuri akkoriban titkos író volt- mondja Szabó T.Anna.

- Ez mit jelent?

- Egynémely barátai tudták, hogy ír, de hogy mit, azt ők sem tudták. Hosszú ideig összejártunk más írókkal, elolvasni egymás dolgait, de Gyuri sosem hozta el, amit írt. Aztán már el se jött. Unta az egészet.

- Titkos írónak nem jó lenni-teszi hozzá Dragomán.. Amikor elkezdtem írni ezt a könyvet, és bárkivel elkezdtem volna beszélgetni róla, biztos az lett volna az első kérdése, hogy miről szól. Udvariasan megkérdezik ezt, de akkor még nem tudtam volna válaszolni. Ezért  maradtam titkos író. Ha tudtam volna, hogy miről szól, akkor nem tudtam volna megírni, mert percenként alakult a fejemben a történet. Úgyhogy azt a stratégiát találtam ki, hogy nem beszélek róla senkinek. Egy idő után  már az egészet, mármint, hogy nem árulok el semmit, senkinek, teljesen babonásan csináltam, csak arra gondoltam, ha elmondom valakinek, akkor nem fogom tudni megírni.

- De miért?

- Benne volt az is, hogy nagyon sokat tanultam az apámtól az írásról, aki művészettörténész akart lenni, de végül fogorvos lett, de igazából író akart lenni. Publikált is pár novellát, de a regényét sosem írta meg, pedig sokaknak beszélt róla. Nos, ez lebegett a szemem előtt, hogyha én beszélek róla, én sem írom meg, ezért nem beszéltem róla senkinek. Ez elég fárasztó egy idő után, de így döntöttem.

- Mennyi ideig készült a könyv?

- Majdnem öt évig, úgy, hogy napi 6-7 órát írtam és mivel ez volt az első könyvem még lassabban írtam, mint a többit, és próbáltam kitalálni, hogy nem létező emberek, hogy verik meg a másikat, merthogy ebben a könyvben elég sok verekedés van, romos helyszínen játszódik. A pusztítás könyvében elég sok romos ház van. Úgy gondoltam, hogy amikor eljöttem Marosvásárhelyről, akkor én is lebontottam magamban mindent.

- Állítólag a könyv írásakor heavy metált hallgatott, egy romos ház mellett lakott, ez segítette a munkát?

- Ezek mind gátoltak benne de  első sorban én saját magamat, próbáltam normálisan viselkedni, miközben egy számomra szürreális közeg vett körül.

- Van kedvenc része?

- Veszélyes dolog az irodalom, mert amikor megírtam egy „jelenetet” mert én így hívom, ha elkészül egy rész,ami arról szólt, hogy egy kies helyen minden tele van csontokkal, és másnap reggel kilépek az ajtón, és azt láttam, hogy az udvar is tele van csontokkal. És akkor megijedtem. De mint kiderült csak a szomszéd kutyája ásta elő.

Szabó T.Anna: Senki madara (Rófusz Kinga rajzaival)

Történet: Az első nagy szerelem örök. Szárnyakat ad, átformál, megtanít a másikra és önmagunkra. De mi történik, ha annak, akit szeretünk, titka van? Ha nem akar egészen a miénk lenni? Ha feláldozza magát értünk, de közben mégis megtartja a szabadságát? Szabó T. Anna (japán nevén Kyoko) egy érzékeny magyar fiú és egy rejtélyes japán festőlány szerelméről mesél egy keleti legenda alapján, egyszerre mutatva be a kamasz-szerelem időtlen idilljét és a művészlét küzdelmes mindennapjait. Mindenkinek szól, aki nem fél az ölelés erejétől, és kész

Dragomán György: A pusztítás könyve

Történet: Hiperrealista noir western, igazi tudatmódosító. Felfokozza az érzékelést, kiélesíti a látást: az olvasó azzá válik, amit átél. Ebből a világból nem lehet könnyen kiszakadni: mindenki sebez és sebződik, büntet és bűnhődik, szabadulni akar, mintha volna szabadulás. Fábián, a világvégi városba vezényelt fiatal mérnök hatalmas ellenfélre talál, szerelmes lesz és életet ment, próbál ellentmondani a rossznak - követi a pusztítás nyomait, miközben maga is pusztít. A küzdelem tétje: lehetséges-e kívül kerülni a történelmen.

Keretes: Dragomán György 1973-ban született Marosvásárhelyen. 1988 óta él Magyarországon. A kivándorlás után négy évig Szombathelyen lakott, ott járt gimnáziumba és ott ismerte meg a feleségét, Szabó T. Annát. Fiatalon, huszonkét évesen nősült meg. Két fia született, Gábor és Pál. Írni tizenhárom évesen kezdett.  Az ELTE-re angol és filozófia szakára járt (közben tagja volt az Eötvös József Collegiumnak és Láthatatlan Kollégista is volt). Végül a filozófiát három év után abbahagyta. Az angolt elvégezte, sőt a három éves PhD képzést is, közben öt éven át írta a A pusztítás könyvét, amely 2002-ben jelent meg. Ezt követte 2005-ben a Magvetőnél közreadott második regény, A fehér király, amely már megjelent németül, angolul, norvégül, hollandul, bolgárul, szerbül, lengyelül, szlovénul, finnül és világszerte húsznál is több nyelven fog megjelenni még ezután.

Keretes: Szabó T. Anna: 1972. június negyedikén született, Kolozsváron. A mai Báthori István Líceumba járt tizenhat éves koráig. 1987-ben családjával áttelepült Magyarországra. A gimnáziumot Szombathelyen végezte. 1991-ben Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem magyar-angol szakos hallgatója, 1997-ben szerzett tanári és előadói diplomát, majd elvégezte az Angol Reneszánsz és Barokk PhD-programot.
Tagja, majd később néhány félévig tanára az Eötvös József Collegiumnak. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, verseit eleinte elsősorban a Holmi és az Új Ember közölte; azóta több lapban is publikál verseket, esszéket, rövidprózát. Első kötete – A madárlépte hó – 1995-ben jelent meg a Belvárosi Könyvkiadónál. Szabadúszó író, műfordító (többek között William Shakespeare, James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike, Stuart Parker, Cliwe Wilmer írásait fordította), dolgozott a Cinema magazinnak, tanári és szerkesztői munkát végzett a British Councilnak, Hungarian Quarterlynek és a Magyar Könyv Alapítványnak, cikkeket és kritikákat ír. Sycorax címmel operalibrettót írt Shakespeare A viharjából és Üdvözültek címmel drámát Szabó Lőrincről. Jelenleg Shakespeare szonettjeinek új fordításán dolgozik. A Kerge ABC, amely Tóth Krisztinával és Varró Dániel közös munkája, az óvodás és kisiskolás gyerekeket segíti az ábécé elsajátításában: a kötetben szereplő állatok neveinek kezdőbetűi megegyeznek a magyar ábécé 44 betűjével. Szabó T. Anna elnyerte Az Év Gyermekkönyv Műfordítója 2012 díjat Patrick Ness: Szólít a szörny című könyvének fordításáért.