2016. január 31., vasárnap

Világirodalmi krónika-január 25

 

Ezen a napon született: 

1759-ben Robert Burns skót költő

1802-ben Debreczeni Márton költő

1826-ban Gyulai Pál író, költő,kritikus (Petőfi Sándor sógora)

1831-ben Pintér István költő

Képtalálat a következőre: „william somerset maugham”1874-ben William Somerset Maugham angol író (Legismertebb művei:"Az ördög sarkantyúja, Sör és perec")

1881-ben Pintér Jenő irodalomtörténész

Képtalálat a következőre: „virginia woolf” 1882-ben Virginia Woolf angol írónő (Legismertebb művei: "Orlando, Flush")

1900-ban Fekete István író (Legismertebb művei a "Tüskevár és a Vuk")

1909-ben Ignácz Rózsa író, műfordító

1939-ben Schelnner István író

1940-ben Jakabos Ödön romániai magyar író

Képtalálat a következőre: „bereményi géza”1946-ban Bereményi Géza író, költő, filmrendező

Képtalálat a következőre: „gloria naylor”  1950-ben Gloria Naylor amerikai "Nemzeti Könyv"-díjas írónő

 

Ezen a napon hunyt el: 

1816-ban Decsy Sámuel magyar író, lapszerkesztő (Magyar Kurír)

Virág Benedek.jpg 1830-ban Virág Benedek, a magyar ódaköltészet első mestere (Legismertebb műve: "Az aranybulla" magyarra fordítása)

1991-ben Bajor Andor író, humorista


Érdekesség:

1914-ben elindul a "Novine" címú szlovén félradikális lap Magyarországon

Képtalálat a következőre: „rodolfó” 1987-ben meghalt Gács Rezső, alias Rodolfo bűvész, aki több, nagy sikerű könyvet írt a trükkjeiről (Csak a kezemet figyeljék, Vigyázat, csalok!)

1486-ban irály Mátyás király szentesítette az 1485-töl ülésező budai országgyűlés 78 cikkelyes törvényjavaslatát, a Decretum Maius-t (ez volt az első törvénykönyvünk, amely nyomtatásban is megjelent 1488-ban, Lipcsében.

Képtalálat a következőre: „joseph louis lagrange” 1736-ban született Joseph Louis Lagrange olasz születésű francia matematikus; a számelmélet, a  matematikai analízis és az égitestek mechaniája területén ért el úttörő eredményeket, legfontosabb műve a Mécanique analitique (Analitikus mechanika; 1788) című kötet, amely az e témakörben később írott könyvek alapja lett.

 Virág Benedek sírfelírata, ami a mottója is volt:

"SZÜLETTEM. SZERETTEM HAZÁMAT S DOLGOZTAM ÉRTE. EZ AZ ÉN ÉLETEM TÖRTÉNETE. TEGYETEK TI IS ÍGY. TANÍTSÁTOK UTÓDAITOKAT, S HA AZOK IS ÍGY TESZIK, AKKOR MAGYARORSZÁG BOLDOG LESZ".






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése