Nyáry Krisztián új könyve

Nyáry Krisztián: Merész magyarok

30 emberi történet

„Féltek ők is, ahogy a többség, a bukástól, a sikertelenségtől vagy a megszégyenüléstől. De jobban féltek attól, hogy emberségük sérül, ha nem fordulnak szembe az embertelennel.” Nyáry Krisztián

Nyáry Krisztián Így szerettek ők című sikerkönyveiben a szerelem sorsformáló erejéről írt, az Igazi hősökben pedig személyes döntésektől példaszerűvé váló életekről. A folytatásban ezúttal 30 olyan magyart vesz sorra, akik a legnehezebb helyzetekben is emberek tudtak maradni, s akik számára önazonosságuk és belső bátorságuk a legszélsőségesebb történelmi helyzetekben is mindent felülírt. Magyarok, akik rendíthetetlen szilárdsággal követték saját értékrendjüket, akik a legsötétebb órákban is mások vigaszai voltak, akik nem féltek újat teremteni, még ha mások nem is hittek bennük, és akik kérlelhetetlenül hűek voltak önmagukhoz. Az iskolaalapító Teleki Blanka, akit a várbörtön sem tudott megtörni; a jobb kezét elvesztő sportlövő, Takács Károly, aki bal kezét használva lett olimpiai bajnok; a magyar gyógyszergyártást megteremtő Richter Gedeon, aki a halál torkában sem volt képes elszakadni a hazájától; a szíriai bevándorló Fadlallah el Hedad Mihály, aki a világ legjobbjává tette a bábolnai ménest; vagy az embermentő Karig Sára, aki azt vallotta: az embertelen törvényeket nem szabad betartani. Merészek voltak és magyarok. Mind magyarok.

„Nyáry Krisztián magyar hősöket bemutató új könyve a ma emberének alapvető olvasmánya kellene, hogy legyen.

Magyarországon remélhetőleg születőben van egy olyan új generáció, amelynek tagjai, ha kell, felemelik szavukat az igazságtalanság ellen, akik együttérzéssel és törődéssel fordulnak mások felé, ésszerűen és hatékonyan lépnek fel az emberségességért – annak minden formájáért. Hétköznapi polgárok, akik rendkívüli hőstetteikkel hétköznapi hősökké válnak.

E lebilincselő könyv hősei különböző korokban éltek, különböző háttérrel rendelkeztek, mégis közös bennük, hogy életük várhatóan hatással lesz a magyarokra: fiatalokra és idősekre, nőkre és férfiakra egyaránt.”

Philip Zimbardo, szociálpszichológus, Stanford University

Hajós Alfréd úszó, az első magyar olimpiai bajnok és labdarúgó szövetségi kapitány építészmérnökként uszodákat, stadionokat, kórházakat és iskolákat épített.

Hummel Kornélt, a Vakok Intézete papját egy orosz katona ölte meg, amiért megakadályozta egy vak lány megerőszakolását.

Karig Sára leleplezte a kommunisták kékcédulás választási csalását, amiért hat és fél évet dolgoztatták az egyik legkegyetlenebb szovjet munkatáborban.

Márton Áron erdélyi püspököt a magyar hatóságok kiutasították Romániába, mert keresztényellenes embertelenségnek nevezte a zsidók jogfosztását.

Fadlallah el Hedad Mihály Szíriából menekült Magyarországra, és magyar katonatisztként tette a világ legjobbjává a bábolnai ménest.

Zichy Antónia és Zichy Karolina, Battyhány Lajos felesége és szeretője életük végéig a magyar szabadság ügyének elszánt védelmezői voltak.

Michnay Gyula, az egyetlen ember, akinek sikerült megszöknie Recskről, egy menekülttáborban élt, és sokáig senki nem hitte el neki, hogy a kényszermunkatábor létezik.

Reviczky Imre, aki negyvenezer zsidó, román, szerb és ruszin munkaszolgálatos életét mentette meg emberségével, halála előtt szenesemberként dolgozott.

Steinschneider Lillynek a hazai elutasítás miatt külföldön kellett letennie vizsgáit, hogy megvalósítsa álmát, és ő legyen Magyarország első női pilótája.

Tersánszky Józsi Jenő, az egyetlen író, akit jogerősen börtönbüntetésre ítéltek erkölcstelenség miatt, erkölcsi példát mutatott minden jobb- és baloldali diktatúra idején.