Nyáry Krisztián: Merész magyarok
30 emberi történet
„Féltek ők is, ahogy a többség, a bukástól, a
sikertelenségtől vagy a megszégyenüléstől. De jobban féltek attól, hogy
emberségük sérül, ha nem fordulnak szembe az embertelennel.” Nyáry
Krisztián
Nyáry Krisztián
Így szerettek ők című sikerkönyveiben a szerelem sorsformáló erejéről írt, az
Igazi hősökben
pedig személyes döntésektől példaszerűvé váló életekről. A folytatásban
ezúttal 30 olyan magyart vesz sorra, akik a legnehezebb helyzetekben is
emberek tudtak maradni, s akik számára önazonosságuk és belső
bátorságuk a legszélsőségesebb történelmi helyzetekben is mindent
felülírt. Magyarok, akik rendíthetetlen szilárdsággal követték saját
értékrendjüket, akik a legsötétebb órákban is mások vigaszai voltak,
akik nem féltek újat teremteni, még ha mások nem is hittek bennük, és
akik kérlelhetetlenül hűek voltak önmagukhoz. Az iskolaalapító Teleki
Blanka, akit a várbörtön sem tudott megtörni; a jobb kezét elvesztő
sportlövő, Takács Károly, aki bal kezét használva lett olimpiai bajnok; a
magyar gyógyszergyártást megteremtő Richter Gedeon, aki a
halál torkában sem volt képes elszakadni a hazájától; a szíriai
bevándorló Fadlallah el Hedad Mihály, aki a világ legjobbjává tette a
bábolnai ménest; vagy az embermentő Karig Sára, aki azt vallotta: az
embertelen törvényeket nem szabad betartani. Merészek voltak és
magyarok. Mind magyarok.
„Nyáry Krisztián magyar hősöket bemutató új könyve a ma emberének alapvető olvasmánya kellene, hogy legyen.
Magyarországon remélhetőleg születőben van egy olyan új
generáció, amelynek tagjai, ha kell, felemelik szavukat az
igazságtalanság ellen, akik együttérzéssel és törődéssel fordulnak mások
felé, ésszerűen és hatékonyan lépnek fel az emberségességért – annak
minden formájáért. Hétköznapi polgárok, akik rendkívüli hőstetteikkel
hétköznapi hősökké válnak.
E lebilincselő könyv hősei különböző korokban éltek,
különböző háttérrel rendelkeztek, mégis közös bennük, hogy életük
várhatóan hatással lesz a magyarokra: fiatalokra és idősekre, nőkre és
férfiakra egyaránt.”
Philip Zimbardo, szociálpszichológus, Stanford University
Hajós Alfréd úszó, az első magyar olimpiai
bajnok és labdarúgó szövetségi kapitány építészmérnökként uszodákat,
stadionokat, kórházakat és iskolákat épített.
Hummel Kornélt, a Vakok Intézete papját egy orosz katona ölte meg, amiért megakadályozta egy vak lány megerőszakolását.
Karig Sára leleplezte a kommunisták
kékcédulás választási csalását, amiért hat és fél évet dolgoztatták az
egyik legkegyetlenebb szovjet munkatáborban.
Márton Áron erdélyi püspököt a magyar
hatóságok kiutasították Romániába, mert keresztényellenes
embertelenségnek nevezte a zsidók jogfosztását.
Fadlallah el Hedad Mihály Szíriából menekült Magyarországra, és magyar katonatisztként tette a világ legjobbjává a bábolnai ménest.
Zichy Antónia és
Zichy Karolina, Battyhány Lajos felesége és szeretője életük végéig a magyar szabadság ügyének elszánt védelmezői voltak.
Michnay Gyula, az egyetlen ember, akinek
sikerült megszöknie Recskről, egy menekülttáborban élt, és sokáig senki
nem hitte el neki, hogy a kényszermunkatábor létezik.
Reviczky Imre, aki negyvenezer zsidó,
román, szerb és ruszin munkaszolgálatos életét mentette meg
emberségével, halála előtt szenesemberként dolgozott.
Steinschneider Lillynek a hazai elutasítás
miatt külföldön kellett letennie vizsgáit, hogy megvalósítsa álmát, és ő
legyen Magyarország első női pilótája.
Tersánszky Józsi Jenő, az egyetlen író,
akit jogerősen börtönbüntetésre ítéltek erkölcstelenség miatt, erkölcsi
példát mutatott minden jobb- és baloldali diktatúra idején.