Ady, Gálvölgyi János és Molnár Piroska is megmondja

ADY MEGMONDJA Válogatás Ady Endre publicisztikai írásaiból Sokszor hallottuk már, hogy ,,Ady publicisztikája mennyire aktuális ma is", és e kötet olvasója látni fogja, hogy ez mennyire így van. Két, ellentétes érzés fog eluralkodni rajta: az egyik az örömé, hogy milyen zseniális próféta élt ebben az országban alig száz éve, és mi a kezünkben tarthatjuk jövendöléseit; a másik viszont a gyötrő dühé és szomorúságé: egy tapodtat sem haladtunk előrébb! Ugyanott vagyunk, mint akkor. Sőt. Ady képes még most is botrányt okozni, hiszen ő, aki költészetében a magyar lélek legmélyebb húrjait pengeti, ezen írásaiban szenvedélyesen küldi el a francba az összes nacionalista, antiszemita és klerikális eszmét és politikust, miközben az évek során (1899-es az első, 1915-ös az utolsó szöveg) egyre harcosabb feminista és (bizony, most figyelj!) szocialista. Nagyon kritikus a fennálló világrenddel, az Európa uralta civilizációval, az oktatási rendszerrel, de legfőképp hőn szeretett hazájával, Komp-országgal, amely ismét Kelet felé igyekszik, mint már oly sokszor az elmúlt ezer évben. Hánykolódik, billeg, s mi a korláton kihajolva, aggódva nézzük a bukdácsolást.

A társadalom zenei képe-Könyvbemutató

Különleges programokkal emlékezik a közmédia a neves írónőre, Szabó Magdára születésének századik évfordulóján

 

   A Kossuth Rádió és az M5 oktatási, kulturális és ismeretterjesztő csatorna is tiszteleg a huszadik század egyik legnagyobb magyar írójának munkássága előtt, továbbá interaktív Abigél-kiállítás is nyílt a Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen.

Hangjátéksorozatokkal emlékezik a Kossuth Rádió Szabó Magda születésének századik, halálának tízedik évfordulójára. Hétfőtől péntekig folytatásokban hallható az írónő regényeinek és meseregényének rádióváltozata a Rádiószínház és a Családi sáv műsorában.

                                     
A következő hetekben Szabó Magda nagysikerű regényeiből készült hangjátékokat sugároz a Kossuth Rádió délutáni és esti Rádiószínházának műsorában. A száz éve született, Kossuth-díjas magyar író olyan ikonikus regényeket alkotott, mint a Freskó, a Pilátus, a Régimódi történet, Az őz, a Katalin utca vagy a színpadra és filmre vitt: Az ajtó. Az írás már-már mitikus főszereplője, Emerenc az önfeláldozó szeretet és az emberi tartás példaképe. Talán, a legtöbb olvasó és televíziónéző a kamaszéveket, a leányinternátus életét bemutató Abigélt ismeri

A Für Elise címválasztása Beethoven ismert zongoraművére utal. A részben életrajzi ihletésű regényben az írónő két kislány: Dódi és Cili történetét dolgozza fel, amelyben szó esik önzésről és kiteljesedő, testvéri szeretetről a Trianon utáni Magyarország sajátságos légkörében.

A Családi sáv a centenáriumhoz egy varázslatosan szép meseregény rádióváltozatával kapcsolódik. A Tündér Lala— a csintalan tündérfiú és barátainak kalandos története egyaránt szól gyermekekhez és a felnőttekhez (hétfő–péntek, Kossuth rádió 19.30).

Különleges programmal emlékezik október 5-én az M5 oktatási, kulturális, ismeretterjesztő csatorna is Szabó Magda születésének századik évfordulójáról. Csütörtökön az M5 Lexikon - Bölcsességek és Könyvjelző az ő munkájáról fognak szólni. De a Mindenki akadémiája is tiszteleg az írónő munkássága előtt. Október 5-én este 21.15-től az író nagysikerűAz ajtó című művének Szabó István által megfilmesített változatát vetíti a csatorna Martina Gedeck és Helen Mirren főszereplésével.

A Régimódi történet című Szabó Magda által írt műből készült tévéjáték két részét az M5 október 8-án és 15-én este 20.10-től tűzi műsorára. A Bereményi Géza által rendezett tévéjátékban számos nagyszerű színészt, többek között Gubás Gabit, Nagy Ervint, Eperjes Károlyt, Szirtes Ágit, Koncz Gábort, Tompos Kátyát és Szőcs Arturt láthatják a nézők.
              

                                                            

Szabó Magda születésének 100. és halálának 10. évfordulója alkalmából interaktív Abigél kiállítás nyílt a budapesti Rádió- és Televíziótörténeti Kiállítóhelyen, ahol a látogatók beülhetnek Torma Gedeon igazgató irodájába vagy Vitay Georgina egyenruháját is felpróbálhatják.

Herpai András muzeológus, a kiállítás rendezője az MTI-nek  elmondta, hogy a bemutatóval a kiállítóhely az írónőnek az egykori Magyar Televízióhoz (MTV) kötődő munkássága előtt kíván tisztelegni.
         

                                                     
Szabó Magda, a 20. század egyik legelismertebb magyar írónője számtalan regény, novella szerzője, írásai a világ számos országában sikert arattak, máig ő az egyik legtöbbet fordított magyar író. Ezt az elismertséget mutatja, hogy az MTV szervezésében készült Nagy Könyv című intervíziós vetélkedőben az Abigél című regényét a harmadik legjobb könyvnek választották meg a nézők. A televízió történetének szerves darabja a regényből készült tévésorozat, amely hűen adja vissza a második világháború alatt tanuló diáklányok mindennapjait.
                             

                  
Herpai András kiemelte: a kiállítás rendezésekor az volt a céljuk, hogy a látogató a főszeplője lehessen a bemutatónak és ne vitrinekben kiállított tárgyak között ismerhesse meg az 1978-ban forgatott sorozat tárgyait és kellékeit, hanem az enteriőrben a látogató "maga lehessen a Matula diákja".

Mint mondta, a Pollack Mihály téri épületben két különböző helyszínen lett berendezve a tárlat, az egyikben Abigél szobra és a kis kert jeleníti meg az arborétumot, a másik helyszín pedig egy tanterem és egy tanári iroda, felidézve ezzel Torma Gedeon igazgató irodája. "Itt lehet majd felpróbálni a jelmeztárunk darabjait, köztük azt a ruhát is, amelyben Szerencsi Éva Vitay Georgina szerepét alakította" - fejtette ki a muzeológus.

Elmondta, hogy a jelmeztárban több mint 80 ezer tételnyi anyagot őriznek, ebből válogatták ki azt a néhány tucatot, amelyet felhasználtak a bemutatóhoz: a ruhák mellett különböző kellékeket és eszközöket, valamint azt az emblematikus gramofont is, amely az utolsó részben, a nagy Gedeon-napi mulattságban megszólal, amikor Vitay végleg megszökik a Matula Református Gimnáziumból.
                 

Az MTVA archívumának jóvoltából az írónővel készült riportokat és filmrészleteket láthat, valamint eddig nem ismert hanganyagokat hallhat a közönség.

A Margóról

Fesztiválhangulat, a kortárs magyar írók legjava, friss megjelenések, kurrens külföldi meghívottak és harmadik alkalommal könyvvásár az őszi Margón.

Az irodalom magányos műfaj: csak mi vagyunk és a könyv, versnyi vagy ötszázoldalnyi utazások ismeretlen világokba, amelyekben teljesen elmerülhetünk. A Margó viszont közösségi műfaj, az író, a könyv és az olvasó egymásra találása rendhagyó szerzői esteken, koncerteken és felolvasásokon.

2011-ben rendeztük meg először a Margó Irodalmi Fesztivált az Ünnepi Könyvhét alternatív programsorozataként, különböző belvárosi helyszíneken. Olyan íróközpontú irodalmi eseményt szerettünk volna szervezni, ami megmutatja a könyveken túli világot.

Az évek során több margós program önálló sorozattá alakult, így például a Rokonok, a Kedvencek temetője vagy az Éjszaka a múzeumban. Legnépszerűbb műsorunkból, a Rájátszásból önálló produkció fejlődött az évek alatt, rendszeresen koncertezve fesztiválokon, de töltötték már meg az A38 Hajót, a Művészetek Palotája nagytermét is.

A Margóval mindig az irodalom közvetítésének új útjait keressük. 2015-ben indítottuk el partnereinkkel az első prózakötetes szerzőket jutalmazó Margó-díjat, amit első alkalommal Totth Benedek nyert meg Holtverseny című regényével, másodjára pedig Milbacher Róbert bizonyult a legjobbnak a Szűz Mária jegyesével.

Megjelent a Tények és Tanúk- és a García Márquez-sorozat két új kötete, valamint A napok iszkolása

Heltai Jenő: Négy fal között Naplójegyzetek 1944–1945 A Magvető Kiadó régi adósságot törleszt, amikor Heltai Jenő kéziratban maradt, mindmáig kiadatlan háborús naplóinak publikálására vállalkozik. Az örökösök döntése következtében a szöveg több mint hetven év után most láthat napvilágot, amikor a történetnek már valamennyi szereplője elhunyt. A szerző így írt a keletkezés körülményeiről: „A német bevonulás napján határoztam el, hogy napról napra pontosan följegyzem, mi történik körülöttem és velem. 1944. március 19-én fogtam bele a naplóírásba. Körülbelül egy esztendeig, 1945 márciusáig írtam ezt a naplót. Följegyzéseimet, alig tizenkét keserves hónap keserű gyümölcsét aktatáskámban mindenféle viharokon keresztül rendületlenül magammal cipeltem.” Heltai Jenő naplóját magyarázó jegyzetekkel, annotált névmutatóval ellátva tesszük közzé a szerző halálának hatvanadik évfordulóján. Kötetbemutató a Radnóti Színházban október 4-én, 20:30-kor. A könyvbemutató előtt, 19 órakor látható Bálint András Heltai naplója című estje a színházban. Az előadásra jegyek a Radnóti Színház honlapján válthatók. Vajda Mihály: Szög a zsákból Önéletrajz és interjú Vajda Mihály filozófus, a Budapesti Iskola egykori tagja, Lukács György tanítványa emlékirataiban végigjárja gondolkodása alakulásának útját: szembenéz egykori hiteivel és kiábrándulásaival, kompromisszumaival és kísértéseivel, barátságaival és e barátságok széthullásával, s mindezt friss humorral, nagy adag öniróniával és mély bölcsességgel teszi. A holokauszttúlélő elhallgatásokkal és félelmekkel teli gyerekkora, ’56 és ’68 traumája, a Kádár-kor értelmiségének dilemmái, a menni vagy maradni állandóan a levegőben lógó kérdése, a rendszerváltás körüli évek reményei és kudarcai mind ott sorakoznak e gazdag életút leírásában. A kötetben olvasható az a nagyinterjú is, amelyet tanítványa és barátja, Kardos András készített Vajdával a Budapesti Iskola felbomlásától a rendszerváltásig tartó időszakról. Jegyzetek, annotált névmutató és gazdag képanyag teszi teljessé közelmúltunknak ezt az egyedülálló perspektívából megírt történetét. Kötetbemutató a Margó Irodalmi Fesztiválon október 21-én, 17 órakor. Gabriel García Márquez: Baljós óra Fordította: Benczik Vilmos A rothadás bűze lengi be a fekvő falut, amely a kolumbiai polgárháború után néhány évvel látszólag békésen szunnyadozik. Ezt a baljós nyugalmat zavarják meg a rejtélyes falragaszok, amelyek reggelente megjelennek a házfalakon, s elindítják az események végzetes láncolatát. „Nem a falragaszok okoznak álmatlanságot az embereknek, hanem a falragaszoktól való félelem” – hangzik el az egyik szereplő szájából a kulcsmondat, s lassan arra is fény derül, mi táplálja a falubeliek rettegését: a rothadás bűze már-már emberi alakot ölt, amikor az elöljáró, a véres polgárháborúban győztes új hatalom helyi képviselője rászabadítja a terrort a falura. A kisregényt Benczik Vilmos fordításában olvashatjuk. Megrendelés Gabriel García Márquez: A pátriárka alkonya Fordította: Dely István „Mi a hatalom? Rejtély! Könyvem diktátora azt mondja róla, hogy olyan, mint »egy tündöklő szombat«.” (Gabriel García Márquez) García Márquez többször azt nyilatkozta, A pátriárka alkonya a legjobban sikerült könyve . A regényben egy írástudatlan katonatiszt vetélytársaival leszámolva teljhatalomra tesz szert, majd minden erejével és praktikájával ragaszkodik a hatalomhoz, hogy végül az ő története is az enyészeté legyen. García Márquez regénye a diktátorok jellemrajzát és a diktatúrák természetrajzát érzéki módon, bravúrosan áradó hosszú mondatokkal jeleníti meg. A könyvet Dely István fordításában olvashatjuk. Megrendelés A napok iszkolása 2018 Magvető könyvnotesz - Egy év Esterházy Péterrel Esterházy Péter mondatai 2018-ban is egy különleges könyvtárgyban kísérhetik útjukra az olvasókat. A Magvető Kiadó harmadik alkalommal jelenteti meg A napok iszkolását: a Farkas Anna tervezte könyvnoteszben Esterházy 2000 és 2016 között publikált publicisztikáiból válogatott részletek alkotnak sajátos egységet a szerző fotóival és könyveinek illusztrációival. Minden oldalon ott lüktet a szabadság mámora. Megrendelés

Elhunyt Tarján Tamás író, újságíró az Új Könyvpiac egyik munkatársa

                                          

Életének 68. évében, szeptember 24-én, vasárnap éjjel elhunyt Tarján Tamás József Attila-díjas irodalomtörténész, egyetemi tanár, színikritikus, dramaturg - közölte kedden az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kara a honlapján.

Tarján Tamás 1949-ben született Budapesten. Huszonnégy évesen kezdett tanítani a Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszéken és haláláig a tanszék oktatója maradt. Az irodalmat és a színházat életanyagaként szenvedélyesen szerette. Ez a szenvedély sugárzott belőle minden pillanatban, amikor a katedrán állt, vagy a szemináriumi teremben a hallgatókkal beszélgetett - írták a honlapon.

Irodalomtörténészként főleg a kortárs magyar irodalommal és drámával foglalkozott, és rendszeresen írt színházi és filmkritikákat is, melyek önálló kötetekben is megjelentek. 1986-ban József Attila-díjat kapott, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend lovagkeresztjével tüntették ki. Utolsó kötete A Nyugat égtájai - avagy: Vigasz az irodalomban? címmel 2016-ban jelent meg a Pont Kiadónál.

                                                         

1973-ban az ELTE BTK magyar–néprajz szakán szerzett diplomát, azóta a Kar Magyar Irodalomtörténeti Intézetének oktatója, docense volt. Különböző szerkesztői minőségekben több irodalmi lap munkatársaként dolgozott.

Díjai: József Attila-díjas (1986), Literatúra-díjas (1995), Komlós Aladár-díjas (1997).

Az irodalomtudomány kandidátusa (1991).

A Magyar Rádiónak és a Magyar Televíziónak is gyakran dolgozott.

Szerkesztőségünk mély megrendüléssel vette tudomásul egyik kedvenc szerzőnk halálhírét. A gyászban osztozunk.

Bővebben a méltatásokról itt:   http://www.pontkiado.hu/bemutato.php?konyv=2&meltatas=3

TOP50-Szépirodalom, önsegítés és a gyerekkönyvek voltak az olvasók kedvencei augusztusban

                                                                

A Bookline augusztus havi sikerlistáján több mint 20 új könyv szerepel. Sokat meséltünk és gondolkoztunk a nyár utolsó hónapjában, és a szépirodalom is helyet követelt magának. A Top50 első helyén a hazai pszichológia nagyjainak könyve áll, a második helyen szereplő Szolgálólány meséjének sikere továbbra is töretlen, harmadik helyen pedig 2016 egyik legfontosabb magyar nyelvű megjelenésének kikiáltott 2666 végzett, Roberto Bolaño tollából.
                                                         
Tartja első helyét nyár óta a Dr. Bagdy Emőke, Kádár Annamária, Buda László és Pál Ferenc nevével fémjelzett pszichológiai mű, a Fejben dől el. Sokszor halljuk magunk körül a kötet címében felvetett pszichológiai alapvetést, azonban egyáltalán nem biztos, hogy az állítást kritika nélkül el is kell fogadnunk. A lélektan legelismertebb hazai képviselőinek könyvéből nemcsak azt tudhatjuk meg, hogy mi dől el fejben és mi nem, hanem azt is, hogy miként hangolhatjuk rá az elménket egy pozitívabb, optimistább gondolkodásra.
                                                        
Margaret Atwood lenyűgöző regénye, A Szolgálólány meséje orwelli ihletésű jövőjében a nők alávetetten és kisemmizetten élik mindennapjaikat. A regényt megjelenését követően Booker-díjra jelölték, 1987-ben elnyerte a rangos, sci-fiknek kijáró Arthur C. Clarke- díjat, idén pedig nagy sikerrel mutatták be a belőle készült sorozatot.
                                                         
A 2666 című regény a 2016-os év egyik legfontosabb szépirodalmi megjelenése volt. A könyv az alig ötvenévesen elhunyt chilei szerző, Roberto Bolaño főműve. A terjedelmében sem elhanyagolható szöveget a kritika nemcsak a spanyol nyelvű irodalom utóbbi évtizedeinek legfontosabb regényeként tartja számon, hanem a posztmodern irodalom csúcsteljesítményeként is emlegetik.
Bárhogyan is legyen, egy valami egészen biztos: a 2666 esetében beigazolódott, hogy a közönség és a kritika véleménye egyáltalán nem áll egymástól távol.
                                                         

Augusztusban több pszichológiai tematikájú, illetve önsegítő könyv is számot tartott az olvasók érdeklődésére. Szabó Péter Állj félre a saját utadból! című munkája folyamatosan a sikerlista szereplője - talán pont azért, mert hétköznapi életből vett gyakorlati útmutatásokkal látja el olvasóit, amelyekkel bárki könnyedén kihozhatja magából a maximumot, és boldog, teljes életet élhet.
                                                           
Segítséget ad Allan és Barbara Pease A válasz című könyve, amely azt fejtegeti, hogy hiába vannak világmegváltó ötleteink, sokszor érezzük úgy, hogy még a megvalósítás első lépéséig sem jutunk el. A szerzőpáros segítséget kínál, hogy legyőzzük kételyeinket.
                                                         
Az egyik legkimeríthetetlenebb téma a gyereknevelés kérdésköre, amire most a dánok ajánlanak megoldást. Dániát hosszú évek óta a világ legboldogabb országaként tartják számon. Jessica Joelle Alexander és Iben Dissing Sandahl Gyereknevelés dán módra című könyvében ennek egyik legfontosabb okaként az őszinte és hiteles szülői hozzáállást, az elfogadást és az ítélkezésmentességet nevezi meg. A könyv szerint ennek eredményeként a gyerekek kiegyensúlyozottak, érzelmileg rugalmasak lesznek.
                                                                
A pszichológia rocksztárja Philip Zimbardo, szerzőtársaival - Vivian McCann-nel és Robert Johnsonnal - a Pszichológia mindenkinek 1. címmel mutatja be az olvasóknak a pszichológiai alapvetéseket, a lélektan legalapvetőbb problémáit, egyszerre szórakoztató és közérthető formában.
                                                       
Kádár Annamária Mesepszichológia című műve pontos választ ad arra, hogy milyen szerepet töltenek be az életünkben a mesék, valamint arra, hogy milyen többletet ad életünk hátralevő részében a gyerekkorban hallott történet a sárkányról és a bátor királyfiról. Kádár Annamária pszichológus, a Szívűnk rajta program egyik zsűritagja szerint ezek a történetek az érzelmi intelligenciánk fejlődésének elengedhetetlen építőelemei.
Mesék, mesék, mesék. Mindig helyet követelnek maguknak a sikerlistán.
                                                        
Legyen szól a klasszikusokról, mint Tersánszky Józsi Jenő Misi Mókusa, vagy Berg Judit Ruminije, nincs hónap gyerekkönyv nélkül. Sokat tud erről a sikerlisták állandó szereplője, a nagy mesélő Csukás István, aki a Nyár a szigeten című ifjúsági regényében hat fiatal kalandos történetét meséli el, akik felügyelet nélkül maradnak a vízparton. A 70-es években született történetből annak idején kalandfilm is készült Le a cipővel! címmel. Dániel András Kufli-univerzuma mindig tartogat újabb és újabb meglepetéseket.
                                                        
 A Kuflik a láthatatlan réten című mesében otthonuk, az elhagyatott rét tűnik el szőrén-szálán, Fityirc és társai dolgát pedig az sem könnyíti meg, hogy a láthatatlan réten maguk a titkok is láthatatlanok maradnak.
A legkeresettebb e-könyvek listáján újfent a szépirodalom tarolt,
                                                        
Margaret Atwood és Bolaño az első két helyen, harmadiknak pedig Paula Hawkins, az elmúlt évek legnagyobb könyvsikerét prezentáló szerző legújabb könyvét találjuk, ami tavasszal jelent meg A víz mélyén címmel.
A mesekönyvek iránti folyamatos érdeklődést látva fejlesztette ki a Bookline a Szívünk rajta programját három évvel ezelőtt, hogy megkönnyítse a szülők könyvválasztását. A program 2017. augusztusától már a Libri könyvesboltokban is bemutatja a program által ajánlott gyerekkönyveket. Szerencsére sokan és sokat olvasunk gyerekeinknek, ezért is nagy segítség, hogy a Szívünk rajta független szakértői minden hónapban megneveznek egy-egy kiemelkedő alkotást.
                                                       
Augusztus hónap kiemelt könyve a Pipacska és Kockapaci kalandjai - Vidám matematika 1. rész. című könyv lett.