Hargittai family dedikálása a könyvfesztiválon

Nagyon jólsikerült könyvbemutatón vagyunk túl, köszönöm azoknak a jelenlétét, akik ott voltak. Most egy újabb eseményről írok és szeretettel meghívlak a Könyvfesztivál keretében szervezett dedikálásra. A hivatalos programba ez a dedikálás nem került bele adminisztrációs okok miatt, de megtartjuk!

Két könyv dedikálására kerül sor, Hargittai Magdolna, Nők a tudományban határok nélkül (Akadémiai Kiadó) és

Hargittai Balázs és Hargittai István, A marslakók bölcsessége (Akadémiai Kiadó).

Ez a hivatalos program, de az Akadémiai Kiadó korábbi Hargittai könyvei is ott lesznek.

Mindenkinek örülünk, aki eljön, függetlenül attól, hogy a dedikálásért, vagy csak találkozni, könyvekről, vagy bármi másról egy kicsit csevegni.

Időpont: 2016. április 23, szombat, délelőtt 11 órától 12 óráig.

Helyszín: Millenáris B épület, az Akadémiai Kiadó standja, "B11".

Magdival együtt szeretettel látunk,

István

Oravecz Imre nyerte az idei Aegon Művészeti Díjat

Tizenegyedik alkalommal adták át az ország legjelentősebb magán-irodalmi díját, az Aegon Művészeti Díjat, amelyet ebben az évben Oravecz Imre verseskötete, a Távozó fa nyert el. A kötetről írták: „Oravecz Imrének tizenhárom év után jelent meg új verseskötete. Fontos, szép, súlyos. Igazándiból úgy tűnik, kész a leltár.” (Pál Sándor Attila, Élet és Irodalom) „Oravecz verseskötete döbbenetes élmény, nem hagyja nyugodni az embert.” (Könyves Blog) „A távozó fa radikális írói állítás, a visszavont, mellérendelő jelenlét könyve. Rémület és áhitat. Hangsúlyai és -lejtése a kései költészetek legnagyobbjaihoz emeli. A magát megvallani kész kreatúra számvetése. Végsőkig csupaszított, kopár, kérlelhetetlen elégia. Búcsú és megérkezés.” (Jánossy Lajos, Litera) „Oravecz új kötete elsősorban az ellentétekről szól, a halál várásáról és az élni akarásról, a félelemről és a nyugalomról, az idegenségről és az otthonra találásról, a megszólalás (és a hallgatás) nehézségéről és felszabadító voltáról. Lényegi és lenyűgöző bátorsága pedig mindenekelőtt abban áll, hogy ezeket a komplikált problémákat nemcsak ábrázolja, nemcsak beszél róluk, de át is éli őket, és az olvasó szeme láttára meg is valósítja mindet.” (Krusovszky Dénes, Műút) „A Távozó fa az öregedésről írt szomorúan csodálatos esettanulmány fákkal, madarakkal, kisgyerekkel, egyben időutazás, amiből megtudhatjuk, hogyan szűkül össze az életünk.” (Könyves Blog) A 2016-os Aegon Művészeti Díjra esélyesnek választott tíz könyv listáján kilenc magvetős szerző szerepelt. A teljes lista ABC sorrendben: Bartis Attila: A vége Danyi Zoltán: A dögeltakarító Dragomán György: Oroszlánkórus Esterházy Péter: A bűnös Marno János: Hideghullám Oravecz Imre: Távozó fa Rakovszky Zsuzsa: Fortepan Réz Pál: Bokáig pezsgőben Szvoren Edina: Az ország legjobb hóhéra Térey János: A Legkisebb Jégkorszak Oravecz Imre: Távozó fa „Isten olyan, mint a fény, csak annyit látunk belőle, hogy világít.” Oravecz Imre megindítóan személyes új kötetében a tél hideg fényével pásztázza végig létezése lehetőségeit és adottságait. Apró megfigyelések, végtelen következtetések az élet örök körforgásából. A természetből rajzolódik ki az ember, és az életből a halál. A Távozó fa a Magvetőnél megjelenő Oravecz Imre életműkiadás első kötete. Oravecz Imre A Heves megyei Szajlán született 1943. február 15-én. Általános iskolába szülőfalujában járt, Szentgotthárdon érettségizett. 1962 és 1967 között a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen tanult magyar–német szakon, és ugyanott diplomát szerzett. Első versei az Alföldben jelentek meg 1962-ben – 1975-ig egyetlen más hazai országos terjesztésű orgánum sem közölte szövegeit. 1967-ben Budapestre költözött. 1968-ban versei megjelentek az újvidéki Hídban, Bori Imre kísérőtanulmányával. Első kötetét a Szépirodalmi Kiadó szerkesztői visszautasították, de verseit beválogatták a Költők egymás közt című antológiába, amelyben a fiatal költőt Weöres Sándor mutatta be. Első önálló kötete, a Héj négy évvel később, 1972-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. Nem sokkal később disszidált: először Párizsba, később Londonba ment, majd 1973-ban három hónapot az Egyesült Államokban, Iowa Cityben töltött az International Writing Program irodalmi ösztöndíjasaként. Még ebben az évben hazatért Magyarországra. Illyés Gyula lánya, Illyés Mária közbenjárására 1974-től a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem Idegennyelvi Intézetében volt tanársegéd. 1976-ban másodszor is disszidált: Chicagóban beiratkozott az Illinois-i Egyetemre, nyelvészetet és kulturális antropológiát tanult. Nemsokára újra hazatért. 1979-ben a Magvetőnél megjelent Egy földterület növénytakarójának változásacímű második kötete, a Móra Kiadónál pedig Máshogy mindenki más című gyermekverskötete. 1982 és 1984 között az Élet és Irodalom munkatársa volt, A hopik könyve című harmadik verseskötete 1983-ban jelent meg. 1985–86-ban vendégtanár volt a Kaliforniai Egyetem Santa Barbara-i campusán: angol versírást tanított, a modern német líráról adott elő, fiával bejárta a délnyugati államokat. 1988-ban újra disszidálni akart: egyéves berlini DAAD-ösztöndíja után nem kívánt visszatérni Magyarországra, de a rendszerváltozás miatt harmadszor is hazatért. Megjelent 1972. szeptember című negyedik, nagy sikerű verseskötete. 1989-ben József Attila-díjat kapott, de azt nyílt levélben visszautasította. 1990-ben kormányfőtanácsosi minőségben a miniszterelnök tanácsadó testületének tagja lett. Tíz hónap múlva lemondott tisztségéről. 1991–92-ben főmunkatársa és rovatvezetője volt az Új Magyarország című napilapnak, de távozni kényszerült, ahogyan egy évvel később a Pesti Hírlaptól is. 1994-ben a Helikon Kiadónál A chicagói magasvasút montrose-i állomásának rövid leírása címmel megjelent egybegyűjtött verseinek kötete. 1995-től a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára Piliscsabán, német irodalmat és amerikai őskultúrát tanít. Eddigi költői fő műve, Halászóember (Szajla. Töredékek egy faluregényhez 1987–1997) című verseskötete 1998-ban jelent meg a pécsi Jelenkor Kiadónál. 2003-ban Kossuth-díjat kapott. Az indoklás szerint költői életművével, a tárgyias költészet objektív világának átszellemítésével, líra és epika, vers és próza poétikailag termékeny szintézisének megteremtésével érdemelte ki a kitüntetést. A régóta tervezett, az életmű alakulásának középpontjában álló faluregény első kötete, Ondrok gödre. Az álom anyaga, első könyv (Pécs, Jelenkor) 2007-ben jelent meg; folytatása, a Kaliforniai fürj 2012-ben. Legutóbbi könyve, aTávozó fa című verseskötet 2015-ben jelent meg a Magvető Kiadónál. Regényfolyamának új összefoglaló címe A rög gyermekei. Az első kötet (Ondrok gödre) új, átdolgozott kiadása az idei Könyvhéten jelenik meg, ezt követi a Kaliforniai fürj, a regénysorozat harmadik darabja pedig az Ókontri lesz. A szerző portréját Szilágyi Lenke készítette. Fontosabb díjak, elismerések Pásztor Béla-díj (1970), Kassák-díj (1972), Alföld-díj (1981, 1997), Füst Milán-díj (1985), DAAD-ösztöndíj (1988), Örley-díj (1988), A Jövő Irodalmáért-jutalom (1988), József Attila-díj (1989 – nem vette át), Weöres Sándor-díj (1996), az Év Könyve-jutalom (1997), a Szépírók Társaságának díja (2001), MAOE Alkotói Nagydíj (2002), Kossuth-díj (2003) Artisjus-díj (2008), Príma-díj (2015)

TOP 10 Könyvek-polc.hu

A magyar helyesírás...

Agrárbárók

Frei Tamás

Grey

E. L. James

Titkos kert

Johanna Basford

Hajnali láz

Gárdos Péter

A lány a vonaton

Paula Hawkins

Egy ropi csináld magad...

Jeff Kinney

Bűvös erdő

Johanna Basford

Régi szép idők

Jeff Kinney

A Szoba

Emma Donoghue

Zsidó Művészeti Napok-könyvnapok a Gödörben

Gödör Klub – Passage

2016. május  28-29. (szombat-vasárnap) 10.00 - 19.00

ZSIDÓ KÖNYVNAPOK

Dedikálások, könyvbemutatók, könyvvásár


2016. május 30. (hétfő) 20:00

Jazzköltészet

Lázár Júlia, vers

Gyukics Gábor, vers

Ágoston Béla,  zene

Versmondó verseny

A Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesülete a Kárpát-medencét felölelő, felmenő rendszerű, rendhagyó versmondó versenyt hirdet, valamennyi korosztály számára a nem hivatásos versmondók részére.

A verseny elsődleges célja a hagyományos vers- és prózamondó találkozó mellett a klasszikus és kortárs költészet újszerű tolmácsolása, a költészet és a versmondás népszerűsítése. A verseny egyik védnöke maga a Nemzeti igazgatója, Vidnyánszky Attila. A zsűri tagjai a Nemzeti Színház és a Magyar Versmondók Egyesületének művészei, szakemberei: Bakos-Kiss Gábor színművész; Kiss László rendező; Lutter Imre előadóművész, producer; Nagy-Kálózy Eszter színművész és Szabó Lászlókommunikációs szakértő.

A verseny elsődleges célja a hagyományos vers- és prózamondó találkozó mellett a klasszikus és kortárs költészet újszerű tolmácsolása, a költészet és a versmondás népszerűsítése.A VERSeny menete

Az első forduló (versmondás videofelvételen):

eredményhirdetés: 2016. május 31.: A költészet havát követően
(nevezési határidő: 2016. május 15. Pünkösd hétfő)

Elsőként minden versenyző két, általa szabadon választott magyar költő már megjelent versével nevezhet be, amelyek közül egyet kell az első fordulóban beküldeni, méghozzá a 21. század vizuális eszközeit is alkalmazva, önállóan, telefonnal és/vagy kamerával rögzített vágatlan videóval. A videot a youtube videomegosztó portálra kell feltölteni azzal a címmel, hogy „nemzeti VERSeny - versvideo", és a video linkjét kell, hogy elküldjék a nemzetiverseny@gmail.com címre. A felvett vers időtartama lehetőleg ne haladja meg a 3 percet. Szakmai zsűri juttatja tovább a legjobbnak vélt versenyzőket a következő fordulóra, egy adott pontszámmal, míg a közönség is beszavazhat vigaszágon három versenyzőt. Az eredményhirdetés napja május 31. A nevezési lap és a video beküldési határideje: 2016. május 15., Pünkösd vasárnapja.

A második forduló (versek videoklipben):

2016. augusztus 20.: az államalapító Szent István király ünnepe
beküldési határidő: 2016. augusztus 10.

A továbbjutott versenyzők az általuk választott és a nevezési lapon megjelölt másik verset kell, hogy feldolgozzák, immár videoklip formájában, amelynek hossza legfeljebb 5 perc. A videoklipet a youtube videomegosztó portálra kell feltölteni azzal a címmel, hogy „nemzeti VERSeny - videoklip", és annak linkjét kell, hogy elküldjék a nemzetiverseny@gmail.com címre. A videoklip formájára vonatkozóan nincs kitétel, sem a képi világot, sem a zenei és más audio eszközöket tekintve. Szakmai zsűri juttatja tovább a legjobbnak vélt versenyzők alkotásait a következő fordulóra, egy adott pontszámmal, míg a közönség is beszavazhat vigaszágon egy versenyzőt. A továbbjutott versenyzők számára a versklipek beküldési határideje: 2016. augusztus 10., eredményhirdetés augusztus 20-án.

A harmadik forduló (élő döntő, versvideokkal):

2016. november 13.: a magyar nyelv napja

Az élő döntőbe bejutott versenyzők a Nemzeti Színházban adják elő az első fordulóban, vágatlan videón beküldött verset.

Díjakat az élő döntő versenyzői kapnak: a komoly pénzjutalmak mellett értékes különdíjakban részesülnek a legjobbak. Emellett minden élő döntős versenyző emléklappal és tárgyjutalommal térhet haza, emellett a zsűri arany-, ezüst- és bronzminősítéseket nyújt át a versenyzőknek.

 

I. díj: 100.000 Ft

II. díj: 75.000 Ft

III. díj: 50.000 Ft

 

Az első három helyezett - a Nemzeti Színházban - a döntő estéjén gálán lép fel, emellett egy-egy videokamerát is ajándékba kap. Minden döntőbe jutott versenyző egy-egy tabletet kap ajándékba.

 

A második forduló versenyzőinek versfilmjei automatikusan bekerülnek a Kaleidoszkóp nemzetközi VersFesztivál, valamint a Bujtor István Filmfesztivál versenyprogramjába is, a díjazott film alkotója pedig jutalmat kap.

 

A tájékoztatás nem teljes körű,
részletes információ és nevezési lap a nemzeti VERSeny hivatalos oldalán található:

vers.hu/nemzeti-verseny

 

Megjelent Kántor Péter új kötete - Meghívó a kötetbemutatóra

7 / 8 625

 

 

A Magvető Kiadó szeretettel meghívja Kántor Péter Egy kötéltáncos feljegyzéseiből című új kötetének bemutatójára 2016. április 14-én 17 órára az Írók Boltjába (1061 Budapest, Andrássy út 45.) A szerzővel Szegő János beszélget Vendégünk: Nádler István, a kötet grafikusa A rendezvény Facebook-eseménye » Kántor Péter: Egy kötéltáncos feljegyzéseiből Nádler István grafikáival Miért ír egy vérbeli lírikus prózát? Talán azért, hogy kiderüljön, van átjárás a két műfaj között: nem csak epikus költemények léteznek, ugyanígy lehetséges a prózában is költőnek lenni, különösen a rövidprózában. A kötéltáncos épp ezt csinálja: lírikusként egyensúlyozva lépked a próza vaskosabb, sokszínű kötelén. Hol a jelenben, hol a múltban jár, de mégis a ma áll a figyelme centrumában, a mához hajol közel, akkor is, amikor a történetek jelen idejűek, és akkor is, amikor régi emlékeket elevenítenek fel. Lépkedünk színről színre, történetből történetbe, Nádler István kötéltáncos grafikái között. „Van egy történetem” – ez az egyik írás felütése. Kántornak hangja is van ahhoz, hogy ezek a történetek feszesen izgalmasak legyenek, ez pedig ugyanaz az egyszerre személyes és tartózkodó, iróniával és szenvedéllyel vegyített, összetéveszthetetlen hang, amit már a versekből is jól ismerünk. S ha egy történet hősei netán ókori görögök, akkor se lehet semmi kétségünk afelől, hogy a történet rólunk szól. Kántor Péter Kántor Péter 1949-ben született, Budapesten. Költő, műfordító. 1973-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán angol-orosz, majd 1978-ban magyar szakon szerzett diplomát. 1973 és 1976 között budapesti középiskolákban dolgozott nyelvtanárként. 1984 és 1986 között a Kortárs munkatársa. 1990-91-ben Fulbright ösztöndíjas az Egyesült Államokban. 1997 és 2000 között az Élet és Irodalom versrovatvezetője. Verseskötetei: Kavics (1976), Halmadár (1981), Sebbel-lobbal (gyerekversek, 1983), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Napló 1987-1989 (1991), Fönt lomb, lent avar (1993), Mentafű (válogatott versek, 1994), Búcsú és megérkezés (1997), Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Kétszáz lépcső föl és le (gyerekversek, 2005), Megtanulni élni – Versek 1976-2009 (2009). A brémai muzsikusok című gyermekdarabját 1999-ben a Stúdió K mutatta be (Fodor Tamás rendezte). Fontosabb műfordításai: Pilnyak: Meztelen év (1979), Remizov: Testvérek a keresztben (1985), Puskin : A kapitány lánya (2009). Válogatásában jelent meg az Új kabát, utolsó esély – kortárs brit költők antológiája (1993). Visszanéző címmel kortárs költők esszé-antológiáját válogatta és szerkesztette (2000). Magvető Kiadónál megjelent művei Halmadár (1981), Grádicsok (1985), Hogy nő az ég (1988), Búcsú és megérkezés (1997),Lóstaféta (2002), Trója-variációk (2008), Megtanulni élni - Versek 1976-2009 (2009), Köztünk maradjon (2012), Egy kötéltáncos feljegyzéseiből (2016) Díjai Wessely László-díj (1990), Déry Tibor-jutalom (1991), Fulbright-ösztöndíj (1991), Füst Milán-jutalom (1992), József Attila-díj (1994), Soros Alkotói díj (1999-2000), Vas István-díj (2004), Babérkoszorú-díj (2007), Palládium-díj (2009)

A General Press Könyvkiadó áprilisi újdonságai

A Szerelmünk lapjai szerzőjének új regénye! Nicholas Sparks: Engem láss! Colin és Maria útja egy éjjel, a szakadó esőben keresztezi egymást. Olyanok, akár a tűz és a víz: a fiú megannyi rossz döntése, erőszakkal teli múltja után keményen küzd, hogy a helyes úton maradjon, a lány azonban le sem tért róla: maga a megtestesült józanság, mértékletesség, és szinte csak a munkájának él. A viharos, váratlan találkozás mindkettejük sorsát megpecsételi, és hamarosan rájönnek: egész életükben másra sem vágytak, csak egymásra. Bimbózó szerelmüket azonban igencsak próbára teszi, amikor felbukkan valaki Maria múltjából. Fenyegető üzenetei fenekestül felforgatják a két fiatal mindennapjait. Vajon ily nehéz időkben is képesek megőrizni szerelmüket, vagy a bosszú lángjai elemésztik a kettejük között kialakult köteléket? Nicholas Sparks legújabb, mély érzelmekkel és borzongással teli regényének lapjain egy férfi és egy nő egymásra találásának lehetünk a tanúi, összefonódó sorsukban lépten-nyomon megmutatkozik a szeretet, a szerelem és az összetartás ereje. Maria és Colin pedig arra is ráébred: ahhoz, hogy a másik fél valódi énjét megismerjük, a szemünk helyett a szívünkkel kell látnunk.

 

Jeffrey Archer: Ütött az óra – Clifton-krónika 6. A Clifton-krónika hatodik, utolsó előtti kötetében végigkísérhetjük a Barrington és a Clifton család tagjainak életét az 1970-es éveken. Ez az az évtized, amely a világpolitika színterén is példátlan változásokat hozott, és hasonlókat tartogat a főszereplők számára is. Az Emma Barrington ellen indított per végkimenetele egy hajszálon múlik csak, az asszony azonban visszautasítja a védelmére felsorakozókat. Testvére, Giles a Berlinben ragadt szerelme után epekedik, csakhogy Karin kiszabadításához fel kellene adnia politikai karrierjét. Sebastian Clifton találkozik egy gyönyörű és okos indiai lánnyal, akinek a jövőjét azonban már elrendezték a szülei, kiválasztva számára a megfelelő férjjelöltet. Édesapja pedig, a világhírű író, Harry Clifton továbbra is minden követ megmozgat, hogy kiszabadítsa Anatolij Babakovot a szibériai fogságból, de a bátor orosz férfi leleplező kézirata még mindig újabb és újabb veszedelmet hoz a fejére... A Clifton-krónika legújabb kötete (Majd az idő eldönti, Apám bűne, Féltve őrzött titok, Gondold meg, mit kívánsz!, Erősebb a kardnál) szokás szerint lenyűgöző fordulatokkal bizonyítja, hogy a szerző a cselekményszövés mestere.

 

Simona Ahrnstedt: Egyetlen éjszaka A svéd pénzügy kegyetlen világában a bizalom a legfontosabb árucikk. Senki sem tudja ezt jobban a könyörtelen, megállíthatatlan befektetőnél, David Hammarnál, aki épp a nagy múltú, több milliárd koronát érő vállalat, az Investum átvételét tervezi. Támogatóként azonban szeretné maga mellett tudni a tulajdonos család egyik tagját – Natalia de la Gripet. Az elegáns és tehetséges Nataliát hajtja a vágy, hogy megállja a helyét egy férfiak által uralt világban. David váratlan ebédmeghívása azonban kíváncsivá teszi. Mindenki tudja, hogy a férfi gazdag, veszélyes, és fittyet hány a szabályokra – a nő azonban hamarosan rájön, hogy David múltja súlyos tragédiát rejt. Bár mindketten tisztában vannak azzal, hogy a kapcsolatuknak nincs jövője, mégsem tudnak ellenállni a kettejük között fellobbanó szenvedélynek. És ahogy a vége felé közeledik a forró nyár, egy megdöbbentő titkokhoz is közelebb kerülnek, és így kénytelenek lesznek szembenézni legbelsőbb félelmeikkel, vágyaikkal.