A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nácik. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: nácik. Összes bejegyzés megjelenítése

2015. április 10., péntek

Charles Belfoure: A párizsi építész

A párizsi építész lebilincselően izgalmas kalandregény, krimi, a II.világháború egy izgalmas pontjáról
A(z) a parizsi epitesz.JPG megjelenítése



A sztori:
A tehetséges építész, Lucien Bernard a német megszállás alatt álló Párizsban 1942-ben olyan megbízást kap, amely nagyon sok pénzt hozhat neki, de az életébe is kerülhet. Titkos búvóhelyet kell terveznie egy vagyonos zsidónak úgy, hogy azt még a legelszántabb német katonák se találják meg. Luciennek szüksége van a pénzre, és a lehetőségnek sem tud ellenállni, hogy túljárjon a nácik eszén, akik elfoglalták szeretett városát, így úgy dönt, elvállalja a feladatot.
Ám amikor az egyik általa tervezett búvóhelyet leleplezik, és az élet úgy hozza, hogy a zsidók elrejtése személyes üggyé válik számára, ráébred, hogy a tét jóval nagyobb, mint eleinte gondolta. Luciennek - és ezzel párhuzamosan az olvasónak is - mérlegelnie kell, hogy emberekként mivel tartozunk egymásnak, és hogy milyen messzire kell elmennünk ahhoz, hogy helyesen cselekedjünk.
"A portré, amit Belfoure a II. világháború Párizsáról fest, egyszerre felkavaró és magával ragadó; ez a szép történet azt mutatja meg, hogy bár az ember a legnagyobb szörnyűségekre is képes, borzasztóan bátor cselekedetekre is hajlandó." (Library Journal)
"A zsidókat bújtató építész története olyan izgalmas, mint a Schindler listája..." (Julie Kramer)

Az íróról:
Charles Belfoure eredeti foglalkozása építész. Több építészettörténeti munkát publikált, amelyek közül kettő is elnyerte a Maryland Historical Trust díját. A Graham Foundation és a James Marston Fitch Foundation szintén kitüntetésben részesítette építészeti kutatásaiért. Tanulmányait a Pratt Institute és a Columbiai University keretei között végezte, később a Pratt Institute és a marylandi Baltimoreban működő Goucher College tanára lett. Szakterülete a műemlékvédelem; műemlékvédelmi és építészeti témában blogot ír. Szabadúszóként a Baltimore Sun és a New York Times hasábjain jelentek meg írásai.
"A regényben azt igyekeztem, bemutatni -mondja a szerző, hogy milyen emberfeletti bátorságra volt szükség akkoriban ahhoz, hogy valaki az üldözötteken segítsen, és azt a tényt szerettem volna felmutatni, hogy a franciák között olyanok is voltak, akik nem fordítottak hátat a bajba jutottaknak. Akik vállalták az ezzel járó hatalmas kockázatot, azok hősömhöz hasonlóan olyan bátorságot, erőt, lelki szilárdságot fedeztek fel önmagukban, aminek a létezéséről korábban sejtelmük sem lehetett.
Édesanyám háborús élményeinek meghatározó szerepük volta a regény történelmi hátterének megrajzolásában. Noha anyám nem volt zsidó, a II. világháború egy részét kényszermunkatáborban töltötte rettenetes körülmények között. A túléléshez azokban a szörnyű időkben rendkívüli szívósságra és kitartása volt szükség, de bármilyen szívós is volt valaki, mások segítsége nélkül nem boldogult volna. Szerencsére akadtak, akik az életüket is hajlandók voltak kockára tenni, és hihetetlen áldozatkészségről tettek tanúságot embertársaik megmentéséért." 


Kiadó: Alexandra
Értékelés: 10/10

Anders Rydell: Fosztogatók

Fosztogatók avagy hogyan rabolták el a nácik Európa műkincseit 




A(z) fosztogatok.JPG megjelenítése
A sztori:
Néhány nappal azután, hogy a náci Németország megadta magát, a szövetségesek hihetetlen felfedezést tettek: az osztrák Altaussee falu sóbányájából a valaha volt leglenyűgözőbb művészeti gyűjtemény került elő Rembrandt, Rubens, Michelangelo és sok más művész több száz remekműve rejtőzött a bánya járataiban.
1933 és 1945 között a nácik több millió műkincset és antik tárgyat raboltak el. Hitler személyes parancsára speciálisan képzett csapatokat küldtek Európa különböző részeibe, hogy fosztogassanak. A múzeumok, a galériák, a zsidó családok gyűjteményei jogos zsákmánynak számítottak. A legkiválóbb műalkotásokat Hitler tervezett Führer Múzeumában szándékoztak közzétenni, míg az elfajzottnak ítélt műalkotásokat a nácik számára oly hőn óhajtott külföldi valutára cserélték.
A háború után a műkincsek nagy részét megtalálták, de több mint százezer alkotásnak nyoma veszett. Ezek az elmúlt évtizedben időről időre felbukkantak, sokat közülük a világ legnevesebb múzeumai állítottak ki Párizsban, New Yorkban és Berlinben.
A Fosztogatók a nácik fanatikus művészeti megszállottságának, valamint az "elveszett" kincsekért napjainkban folyó elkeseredett jogi és erkölcsi harcnak a lebilincselő története. Milliárdokat érő műalkotásokról esik szó, és az örökösökről, akik a múltjukhoz való jogukért harcolnak.

Az íróról: 

Anders Rydell (1982) svéd író és újságíró, a Konstnären (Művész) című művészeti lap főszerkesztője. Rendszeresen jelennek meg cikkei svéd szakfolyóiratokban. Saját kreatív ügynöksége magazinok, kiállítások és filmek fejlesztésével foglalkozik, és vitafórumokat szervez. Korábban kiadott művei: Piraterna - De svenska fildelarna som plundrade Hollywood (Piraterna - A svéd file-megosztók, akik kifosztották Hollywoodot) és Noll Noll - Decenniet som förändrade världen (Nulla-nulla - az évtized, amely megváltoztatta a világot)
A Fosztogatókat 2014-ben jelölték az August Strindbergről elnevezett rangos irodalmi díjra.


Anders Rydell Budapestre jön! A Könyvfesztivál egyik vendégeként találkozik a közönséggel és dedikálja könyveit is.

KÖNYVBEMUTATÓ:
2015. április 26., vasárnap 11 óra
Budapesti Nemzetközi Könyvfesztivál - Osztovits Levente terem

Millenáris (1024 Budapest, Kis Rókus u. 16-20.)

Exkluzív interjú hamarosan itt (is) olvasható!