Világirodalmi krónika-január 19

Világirodalmi krónika-január 19

 

Ezen a napon született:

1809-ben Egar Allan Poe amerikai író, költő,novellista, a krimi műfajának megteremtője (legismertebb művei: A holló, Fekete macska) 

1844-ben gróf Apponyi Sándor bibliofil és bibliográfus

1921-ben Mészöly Miklós Kossuth-díjas író, a Digitális Irodalmi Akadémia alapító tagja (Legismertebb művei: A fekete gólya, A pille magánya)

1921-ben Patricia Highsmith amerikai írónő(Legismertebb műve a Tehetséges Mr. Ripley, Idegenek a vonaton)

Ezen a napon hunyt el:

1576-ban Hans Sachs középkori német mesterdalnok és drámaíró

1874-ben August Heinrich Hoffmann von Fallersleben költő (Legismertebb műve a német himnusz)

1878-ban Szigligeti Ede, író, műfordító (Legismertebb műve: Liliomfi)

1997-ben Bertha Bulcsú író, költő (Legismertebb műve: A kenguru-ezt meg is filmesítették)

1981-ben Kozma Tibor lelkész, egyházi író

Érdekesség:

1755-ben született Nagyváthy János, jószágigazgató, az első magyar mezőgazdasági kézikönyv írója

Világirodalmi krónika-január 18

Világirodalmi krónika-január 18

 

Ezen a napon született:

1689-ben Charles de Montesquieu francia filozófus, író, költő (legismertebb műve: A rómaiak nagysága és hanyatlása)  

1848-ban Ioan Slavici román író román író

1847-ben Dobos C.József cukrász, szakíró, számtalan szakácskönyv írója

1854-ben Sükei Károly költő, iró, újságíró, műfordító 

  1869-ben Szemere Bertalan egykori miniszterelnök, író

1882-ben Alan Alexander  Milne angol író (legismertebb műve: Micimackó) 

1928-ban Pór Edit sajtótörténész

 1963-ban Jakupcsek Gabriella újságíró,író

Ezen a napon hunyt el:

1854-ben Károly költő, újságíró, a márciusi ifjak egyike

1936-ban Rudyard Kipling Nobel-díjas angol író (legismertebb műve: A dzsungel könyve)

1977-ben Carl Zuckmayer német író, költő (legismertebb műve: Az "Egy szerelem története")

Érdekesség:

1529-ben elkészül Luther Márton Kis kátéja, az evangélikus egyház egyik legfontosabb hitvallási irata

Minden, amit az esküvőről tudnod kell

A Corvina Kiadó tisztelettel meghívja Önt

Czank Lívia

IGEN!

Minden, amit az esküvőről tudnod kell

című könyvének bemutatójára.

Időpont: 2016. február 4. csütörtök, 16:00

Helyszín: Rózsavölgyi Szalon
Cím: 1052 Budapest, Szervita tér 5.

A szerzővel Vass Virág író, újságíró és Benes Anita,
a Daalarna vezető tervezője beszélget.

A könyvről:

Minden, amit az esküvőről tudnod kell

Alighanem valamennyi nő – és talán valamennyi férfi – számára a nagy napot az jelenti, amikor örök hűséget fogad szeretett párjának, és kimondva az „igen”-t, házasságra lép vele. Kívülről nézve persze ilyenkor minden olyan rózsaszínűnek látszik, akár egy hollywoodi filmben: mindenki mosolyog, mindenki ragyog, és az egész ceremónia, illetve az azt követő lakodalom vagy parti akadálytalanul zajlik… Hát, persze ez nem egészen így van. Aki már „túlesett” élete nagy fordulópontján, az jól tudja, hogy egy esküvő sokszor mennyi gonddal, ügyintézéssel, huzavonával jár. A vőlegény és a menyasszony azonban, amikor úgy döntenek, hogy összekötik egymás életét, kezdetben nem is gondolják, mennyi tennivaló vár rájuk, hányféle probléma adódik ilyenkor. Később aztán fokozatosan döbbennek erre rá: egyáltalán, hol tartsák az esküvőt, és milyen stílusban? Milyen legyen a ruha, a cipő, a frizura? Hogy nézzen ki a meghívó? Ki lesz az, aki az egészet kézben tartja? Legyen-e vőfély vagy ceremóniamester, aki a vendégeket szórakoztatja? Ki fogja lefotózni vagy lefilmezni az eseményeket? Milyen zene szóljon majd? Hogy fessen a dekoráció? Milyen ételek és italok legyenek? Milyen kötelezettségekkel és adminisztrációval jár az egész? Megannyi kérdés, amelyek hallatán a jegyespárok csak kapkodják a fejüket. Ezek megoldásában segít Czank Lívia könyve, amely könnyed stílusban megírt, mégis mindenre kiterjedő szöveggel és számos fotóval avatja be a házasulandókat az esküvő rejtelmeibe.

Új logó és arculat a Magvetőnél

Megújult arculattal, új műszaki és művészeti vezetővel kezdi a 2016-os évet a Magvető Kiadó. Az idén 61 éves kulturális műhely továbbra is a magyar szépirodalom első számú kiadójaként dolgozik tovább, egyforma igényességgel tárva az olvasók elé elismert, többkötetes és pályájuk elején álló szerzők műveit.

 

Az elmúlt év számos személyi és strukturális változást hozott a vezető magyar szépirodalmi könyvkiadó életében, és az átalakulás idén is tovább folytatódik. Év végével távozott posztjáról Bezúr Györgyi, a kiadó legendás műszaki vezetője, aki 1961 óta dolgozott folyamatosan a Magvetőnél, pályája elején még Szép Ernő és Tersánszky Józsi Jenő könyveinek készítésében működött közre. A szakember tanácsadóként továbbra is segíti a kiadó munkáját. A Magvető új műszaki és művészeti vezetője idén januártól Pintér József könyvtervező, tipográfus, aki az elmúlt években a kiadó vezető könyvtervezője volt, számos munkája nyerte el a Szép Magyar Könyv Díjat.
A Magvető tavaly ősszel már Pintér József felügyelete mellett írt ki meghívásos pályázatot a kiadó vizuális arculatának megújítására. A pályázóknak a kiadó értékelvű, konzervatív könyvkiadási gyakorlatát és az új irodalmi jelenségekre való nyitottságát, a hazai és nemzetközi piacon betöltött magas presztízsét egyaránt kifejező arculatot kellett tervezniük. A pályázat győztese Farkas Anna többszörös Red Dot-díjas tervezőgrafikus lett. Az általa bemutatott arculat a kiadó régebben használt klasszikus „m” betűs logójának és a kizárólag a magyar ábécében megtalálható, a tipográfiában csak hungarumlautnak nevezett kettős ékezetnek ( ˝ ) játékos egybeolvadásán alapul, ezzel létrehozva egy új karaktert.
Az új logók a képekre kattintva tölthetők le:

A Magvető külföldön is képviseli szerzőinek többségét. A nemzetközi partnerek számára gyakran jelent egzotikus érdekességet a kiadó nevének helyesírása. A patinás névhez éppen ezért idéntől új szlogen is társul külföldön: „Magvető – Literature with a Hungarian accent” Nincs ez másképp a magyar piacon sem, ahol a Magvető neve évtizedek óta egyet jelent az igazán karakteres kortárs szépirodalommal.
Az első magvetős kötet, amely már az új arculattal jelenik meg, az idén hetvenéves Bereményi Géza verseinek gyűjteménye lesz, amelyet Centauri Jákob botja című új regénye és a Golden Globe-díjjal jutalmazott film, a Saul fia főszereplőjének, Röhrig Gézának a verseskötete követ majd.

Világirodalmi krónika-január 17

Világirodalmi krónika-január 17

 

Született:

     1600-ban Don Pedro Calderon de la Barca spanyol író

  1706-ban Benjamin Franklin, író, polihisztor, feltaláló

1822-ben Anne Brontë angol írónő

1881-ben Oláh Gábor költő

1895-ben Mécs László költő, újságíró

1915-ben Benedek István (Benedek Elek unokája, Benedek Marcell fia, mindketten írók voltak, ugye?) orvos, író, művelődéstörténész

1952-ben Kevin Reynolds író, forgatókönyv író

Elhunyt:

   1634-ben Szenczi Molnár Albert, nyelvtudós, zsoltárköltő, műfordító, egyházi író, a Biblia második magyar nyelvre fordítója

1897-ben Vajda János költő, az első szimbolista

1943-ban Czóbel Minka költő

1982-ben Variam Tyihonovics Salamov komi származású, orosz író

1993-ban Vámos Imre író, újságíró

2002-ben Camilo José Cela Nobel-díjas spanyol író

 2003-ban Vázsonyi Bálint író, újságíró

 

Érdekesség: 

Benjamin Franklin tehetséges fizikus és feltaláló volt. Feltalálta többek között a villámhárítót, az üvegharmonikát, a Franklin-kályhát, a bifokális szemüveglencsét és a rugalmas katétert. Bár nem védjegyeztette egyik találmányát sem, mindig támogatta a fejlesztők és szerzők jogait

1927-ben jelent meg az első Popeye-képregény