Királyi titkok

Az Athenaeum Kiadó januári megjelenései

Brett Velicovich – Christopher S. Stewart Drónharcos Egy elitkatona beszámolója a 21. század legmodernebb terrorelhárító gépéről Vajon veszélyes gyilkosok vagy szelíd madarak? Brett Velicovich csaknem egy évtizeden át központi szerepet játszott az új típusú hadviselésben: pilóta nélküli légi járműveket, drónokat használt arra, hogy levadássza a világ legveszélyesebb terroristáit. Elit harcosként célpontokat választhatott, halálos ítéleteket hozhatott, miközben összehangolt együttműködést folytatott a teljes amerikai hírszerzéssel – kémekkel, elemzőkkel, informátorokkal –, hogy a segítségükkel kivonhassa a forgalomból az al-Káida és az ISIS magas rangú tagjait. Ebben a kivételes könyvben, melynek megírásában az elismert újságíró, Christopher S. Stewart is segítette, Velicovich plasztikus részletességgel eleveníti fel akciófilmbe illő bevetéseit és szigorúan titkos küldetéseit, amelyeknek köszönhetően számtalan ártatlan civil életét mentette meg – a legveszélyesebb háborús gócpontokban éppúgy, mint Amerika biztonságosnak hitt nagyvárosaiban. De vajon milyen jövőt hoznak a drónok? Talán lesz olyan korszak, amikor folyamatosan a fejünk fölé kell néznünk, ha életben akarunk maradni?
Előrendelhető itt.

Joe Abercrombie Half a War – Az ütközet (Szilánkos-tenger 3. ) „Mint a Trónok harca egy adrenalinlöket után. Ez a regény egyetlen eszeveszett csatakiáltás.” – Daily Mail  Skara hercegnő országa és benne minden, amit szeretett, a szeme láttára lett vérré és hamuvá. A trónörökös nem menekített onnan mást, csak a szavait, amelyekből azonban – megfelelően használva – a kardnál is veszélyesebb fegyver válhat. Ügyesen kell forgatnia őket, legyőznie félelmeit és élesre köszörülni elméjét, ha vissza akarja szerezni örökségét. Az agyafúrt Yarvi atya hosszú utat járt be, míg nyomorék rabszolgából a király minisztere lett. Sok szövetségest szerzett, de sok ellenséget is. Majd szemben találta magát a legnagyobb hadsereggel, amit a hátán hordott a föld, mióta az elfek háborúba indultak az istenek ellen. Az ellenséges erőket vezető ember pedig nem imád istent, csak magát a Halált. Van, aki harcra és hősi halálra született, mint Tüske, a harcos és Raith, a fegyverhordozó, másoknak viszont a fényben lenne a helyük, mint a kovács Brandnek és a fafaragó Kollnak. De amikor Háború Anya kitárja acél szárnyait, az egész Szilánkos-tenger éjbe borul, és a sötét ellen néha csak sötétséggel lehet felvenni a harcot.
Előrendelhető itt.

Jennie Melamed Lányok csöndje Van valami, amit minden lány tud ezen a szigeten, de senki nem beszél róla: SZÜLJ FIÚT! Ahol a totális hazugság a legkisebb bűn, amit elkövetnek a gyereklányok ellen, ahol az ortodox rend a szabadság és az emberi méltóság teljes hiányát jelenti a lányok számára, ahol a világtól elzárt sziget idillje maga a kilátástalanság – ott az elnyomott gyerekek álmodnak maguknak egy szebb, szabadabb, élhetőbb világot. Aztán a serdülő Janey Solomon kilép a sorból, és azt mondja: NEM! A gyermekek ellen elkövetett abúzus antropológiai aspektusaiból és pszichiátriai kezeléséből doktorált Jennie Melamed nem tanmesét írt a rendszerszintűvé tett molesztálásról, hanem a nővé érő lányok lelkének végtelen gazdagságát, a méltóságra vágyó fiatalok szabadságtörekvéseit ábrázolja ebben a felkavaró disztópiában.
Előrendelhető itt.

Daniel Ellsberg Végítéletgép Egy atomháború-tervező vallomásai A 2018-as Andrew Carnegie Kiváló Tényirodalom Díj jelöltje A legendás leleplezőtől, aki annak idején nyilvánosságra hozta a Pentagon-iratokat… Amerika szigorúan titkos, embertelen nukleáris politikája ma is érvényben van. Ám egy magas rangú szemtanú élete kockáztatásával felfedi a titkokat. Eszement terv, amely halálos veszéllyel fenyeget mindannyiunkat, vagy csupán rémkép? Paranoia vagy valós félelem? A korábbi magas rangú nemzetvédelmi elemző, Daniel Ellsberg elsőként ír az 1960-as évek amerikai atomprogramjáról. Ha valaha megvalósulnak az Eisenhower elnök ideje alatt készült totális atomháborús tervek, az az emberiség csaknem teljes kihalásához vezethet. Ellsberg figyelmeztet, hogy a történelem legveszélyesebb fegyverkezése folyik, és a Trump-adminisztráció csak folytatása a teljes megsemmisüléshez vezető útnak. Bizonyítékokhoz hozzáférő magas rangú tisztviselő még soha nem írt ilyen nyíltan a Kennedy-korszakban elfogadott nukleáris stratégiáról. Ellsberg könyve az őrület krónikája, amelyben a szerző a saját részvételét is elismeri. Ez a vészjósló írás ugyanakkor megmutatja azokat a lehetséges lépéseket, amelyekkel leszerelhetjük a készenlétben tartott Végítéletgépet, és elkerülhetjük az atomkatasztrófát. A Dr. Strangelove-sztori valóságos verzióját olvashatjuk. A könyv nem másról szól, mint a világ jövőjéről. A kulcs a mi kezünkben van.

I

Előrendelhető itt.

A 90’-es évek alvilágáról írt egy volt diszkótulajdonos

1992-től Tóth György irányította az egyik legnépszerűbb budapesti szórakozóhelyet, ahonnan a következő évtizedekben befutott lemezlovasoknak is indult a pályafutása. Hogyan állj fel a padlóról? című most megjelent könyvében többek között az akkor időszakot behálózó alvilágról és az általuk okozott károkról is részletesen mesél.

Valós magyar történeteken mutatja be a 90’-es évek alvilágát egy korábbi diszkótulajdonos, aki ma már vezető pénzügyi stratégaként éli mindennapjait. Tóth György(képünkön) ezekből a negatív élményekből szerezte meg azt a tapasztalatot is, ami alapján útmutatást ad könyvében az olvasó számára.

                                                                   

Ízelítőként arról beszélt, sokan voltak, akik uzsorahitelt adtak egyszerű embereknek, majd azon a jogcímen, hogy nem adták meg a tartozásukat, kirakták az illetőket a saját lakásukból. Megtévesztéssel vagy erőszakkal íratták alá velük az adás-vételi szerződést, és semmit nem tehettek ellene.

Mint mondta, ezek az emberek sok családot tettek ilyen módon földönfutóvá. Elvették a lakásukat a teljes berendezéssel együtt, a tulajdonost pedig utcára tették.

„Sokan közülük öngyilkosok lettek, mert nem tudták feldolgozni az őket ért veszteségeket” – nyilatkozott Tóth György.

A bűnözők módszereiről a vezető pénzügyi stratéga bővebben mesél Hogyan állj fel a padlóról? című könyvében, amit olvasva bárki betekintést nyerhet a ’90-es évek alvilágába. 

Étvágy az imákra

Étvágy a könyvbemutatóra

December 14-én 17.00-kor mutatja be az Írók Boltja Poós Zoltán rendszerváltás idején játszódó Étvágy az imákra című regényét. A szerzővel Mészáros Sándor, a Kalligram kiadó igazgatója beszélget.

Az Étvágy az imákra című regény különös utazásra hívja olvasóját, bejárhatja a rendszerváltás Magyarországát, de Poós Zoltán regénye megmutatja azt is, hogy a világ közepét mindenki maga jelöli ki. Akár úgy is, hogy szerelmével együtt rámutatnak egy pontra. Kádár János temetésének napján 1989. július 14-én Vitus Istvánnak nem jut eszébe a Miatyánk néhány sora, és ahogy emlékezni próbál az imára, olyan dolgokat is felidéz, amelyek talán meg sem történtek vele. Elhagyni készül egy számmal jelölt majorságot, mert Budapestre költözik, és ahogy egyre távolodik a gyerekkor vidékétől, úgy építi fel az egykori Pereget, ad identitást a településnek, ahogy identitását keresi az ország is, és persze maga a tizennyolc éves Vitus is, akivel ezen a bizonyos napon, megtörténik minden, a szex, a drog és a rock and roll. És persze a legfontosabb is: szerelmes lesz. Utazása közben megismerjük családját, az apját, akit kivágtak a Műszaki Egyetemről 1957 elején, mert beazonosították a Köztársaság téri ostrom képsorain, megismerjük az apja történeteit, aki hallotta Mindszenty egyik utolsó prédikációját Makón, ott volt Ribbentrop és Horthy mezőhegyesi vadászatán, megtudjuk, hogy Vitus ősei kapálták az aranyat termő szőlő földjét, és hogy Pereg mellett volt a Monarchia utolsó nagy hadgyakorlata. 

A könyv második részében már nem járnak autók, alig van mozgás Budapesten, a taxisblokád idején a már a tizenkilenc éves fiú az esküvőjére készül, ami könnyen lehet, hogy elmarad, és olyan kudarccal végződik minden, mint amilyen elveszettnek tűnt 1990 októberében, a szabad választások után néhány hónappal a hitét vesztett Magyarország. 

Kelen Károly Egy birodalom ébredése Így élt Emich Gusztáv, az Athenaeum vállalatcsoport alapítója Kelen Károly dokumentumregénye egy kultúrtörténeti Jurassic Park: tanulságos és igaz mese egy elveszett világ rég kihalt figuráiról, a magyar könyvszakma legfénylőbb hőskoráról, amikor az óriások csatájának olyan mozdíthatatlan törvények adtak keretet és formát, mint a személyes becsület vagy a nemzetépítési szándék. Az Athenaeumot alapító Emich Gusztáv élete a nagyság metaforája. A német Pest polgára a várossal együtt lesz magyarrá. Ha elsőre kidobja is a húszéves költőt, másodjára nem téved: Petőfi kiadójaként építi föl nemzeti médiabirodalmát. A reformkor lendületével indul, a kiegyezéssel ér révbe Emich Gusztáv története. Könyvkiadók, szerkesztők, korrektorok, tördelők, műszakisok, grafikusok, marketingesek, kiadói pénzügyesek, könyvesboltosok – aligha van még egy ennyire sokszínű csoport, amely mégis közös néven azonosítja önmagát. Ők együtt: a könyvesek. Ez a kötet a könyvesek előtt tiszteleg, a háttérmunkások előtt hajt fejet. Róluk szól, de nem csak nekik. Mert hát a könyvesek könyve is csak egy könyv: létezésének célja és értelme az, hogy olvasóra találjon.

I

A könyv megrendelhető itt.

Spiró György: Kőbéka – könyvbemutató az Írók Boltjában

A könyvbemutató a facebookon: https://www.facebook.com/events/1748819435419360/ Spiró György: Kőbéka A múltban és a jövőben játszódik, jelenünkbe, elevenünkbe vág Spiró György új regénye. A Kőbéka igazi történelmi szatíra az emberi esendőségről, butaságról és kiszolgáltatottságról.  A történet főhőse Kálmánka, akit kukoricásban szült meg az édesanyja, bizonyos Sanyi néni.„Kálmánka mamájának volt rendes neve, de elfelejtették, így lett a néhai férje után Sanyi néni.”A villanyszerelő-segédként dolgozó Kálmánkát, pontosabban Melák Kálmánt egyszer csak szülőfaluja, Záp ispánjává választják. A mafla, nagydarab fiú életét ettől kezdve mások alakítják: a Háromszázalékos Karcsi Király, az ENSZ, az amerikai és az orosz politika, a titkosszolgálatok, a benne saját hősüket látó franciák és németek. Kálmánka pedig bejárja a fél világot, jövőt és múltat, és semmit sem ért abból, ami vele és körülötte történik. Akkor sem, amikor a jövőből a múltba zuhan, és a Lipótmező háromemeletes sárga épülete előtt találja magát, ahol volt deportáltak és a Szovjetunióból hazatértek vannak elszállásolva. A Kőbéka karneváli forgatagában Spiró groteszk-realista szemlélete most is röntgenpontossággal világítja át az emberi esendőség, butaság és kiszolgáltatottság megannyi elemét, az ember emberszerűségét. A Kőbéka kalandregény és anti-fejlődésregény, amelynek műfaját meséjként határozta meg a szerző. A címmel azonban nehezebb dolga volt: „Legyen a címe »Kálmánka«? De ki ez a Kálmánka? Legyen »Kálmán vitéz«? Van benne valami, csak éppen Kálmánka nem vitézkedik, bár kitüntetik érte. Legyen a címe »Lipót«? Megtévesztő, mert csak a negyede játszódik a Lipótmezőn, az elmegyógyintézetben. Mit szólnának ahhoz, hogy »Záp«? Húznák az orrukat? A térképen nem található, a főhős mégis oda születik, és oda is tér vissza. De a címnek azt is jeleznie kéne, hogy Kálmánka bebarangolja a fél világot és a különböző korszakbéli Magyarországokat. Előbb-utóbb választani kell a sok kaland közül. A 202. oldalon Kálmánka egy üres medence alján napozgat a gyíkokkal, a medence vízköpőjét, a nyájasan hallgató kőbékát nézegeti, és beszél is hozzá – legyen tehát »Kőbéka« a címe.”

A függöny mögött-A balett titkos világa