DolákSaly Róbert-exkluzív interjú

DolákSaly Róbert:Én vagyok a kedvenc állatom című most megjelent könyve kapcsán, azonnal lecsaptunk az íróra és exkluzív interjút kértünk tőle (mely az Olvasás éjszakája kapcsán jelent meg). Versek, mesék, verses mesék és néhány nagyon vicces rajz is található benne.

– Miért, mikor és hogy lett Önből író?

– Hogy belőlem író lett-e, azt nem tudom. Írtam én réges-régen is mindenféléket, csak azok nem jelentek meg lapozható papírköteg formájában. És különben sem tudom, hogy kit nevezünk írónak. Aki sok könyvet ír, de nem igazán érdekel senkit, az vajon író-e? És ha valaki egyet ír, de azt kapkodják egymás kezéből, az író? Nem tudom. Eddig négy könyvem jelent meg, és ezek utóélete talán választ adhat erre a kérdésre a következő évtizedekben. Számomra az írás csak egyik a több féle önkifejezési mód közül, hiszen zenélek is, képekkel is dolgozom, de a színpadon, vagy a tévében is alkalmam nyílik a közönséggel kommunikálni. Ez azért nagyszerű dolog, mert míg az egyiket csinálom, rápihenek a másik feladatra, ami friss, új lehetőségként kínálja fel magát, és kikapcsol, szórakoztat.

Ami az írást illeti, először egy kéthetenként megjelenő lapban kaptam rovatot, ahova humoros írásokat és illusztrációkat szállítottam. Az újságnak egy idő után ez a rovat lett a legnépszerűbb oldala. De még ez sem motivált eléggé, hogy könyvet írjak. A kedvemet az hozta meg, hogy sokan érdeklődtek: tervezem-e könyv formájában kiadni ezeket?Az első kötet megjelenését is inkább heccnek gondoltam, és nem reméltem komolyabb figyelmet. Amikor aztán megjelent a Madáretető, én lepődtem meg igazán a fogadtatásán. Ma már a 9. kiadásnál tartunk, és több mint 40 ezer példány lelt gazdára. 

– Mikor jelent meg az első könyve?

– 2002-ben.

– Mennyire fontos a mai korban a nyomtatott könyv?

– Adatok nem állnak rendelkezésemre, hogy erről bármilyen szempontból nyilatkozzak. Nekem fontos, mert megszoktam a könyvet, mint tárgyat. De az új generációk meg majd a digitális olvasnivalókat szokták meg. Nem minősíteném egyiket sem.

– Vajon mennyit változtak a XXI. században az olvasási szokások?

-A kérdés több válaszlehetőséget tartalmaz. Én úgy gondolom, hogy a XXI. század első éveiben az emberek inkább hanyatt fekve olvastak, de a következő években az ülve olvasás vette át e vezető szerepet. Elképzelésem szerint a jövőben inkább a kézenállásos olvasás lesz a favorizált mód, ami persze akkor igazolódik, ha nem tévedek.

Ha a kérdés inkább a jelen század más időszakokkal való összehasonlító elemzésére utal, akkor pedig az alábbi gondolatok a mérvadóak. Szerintem a XXI. században sokkal többet olvasnak az emberek, mint például a kőkorszakban. Ennek az oka valószínűleg az, hogy az ősemberek napközben nem értek rá, mert vadat kellett kergetniük, este viszont nem volt olvasólámpa, így nem látták a betűket. Ha a kérdés más szempontra vonatkozott, akkor a válaszaimat visszavonom.

 

– Mit gondol az e-könyvekről?

-Életem első könyve az ABC volt. Azt hittem, hogy ennyi idős koromra már a z-nél tartunk majd. Nem tudom, mit gondoljak. Nekem nincs e-könyvem. Akinek van, és örül neki, annak semmivel sem rosszabb, mint annak, akinek papír könyve van, és arra esküszik. Mindenki örömének létjogosultsága van.

– Idén újabb könyve jelent meg, tehát van értelme írni! ?

– Ez nem így merül fel. Az ember nem csak azért ír,mert értelme van. Az egyik haverom cigizik például, a másik meg sokáig fent van éjszaka, de olyan is van, aki rendszámokat gyűjt. Aki ide kerül, erre a világra, igyekszik valahogy eltölteni az időt. Sokan grafomán módon irkálnak az internetre mindenféle ellenszolgáltatás nélkül. Az írás néha nagyon szórakoztató, néha terhes, de nagyszerű, amikor megszületik valami jó belőle. Én kicsit el vagyok kényeztetve, mert sokan megvették a könyveimet. Ez például inspiráló tud lenni.

– Miről szól a legújabb könyve?

– Rólam. A címe: Én vagyok a kedvenc állatom. Persze ez sem igaz teljesen, mert kutyákról és macskákról szóló versek találhatók benne, és néhány állatos dalom kottája, melyeket az elkövetkező napokban már hangszerelt formában le lehet tölteni az internetről.

– Mit gondol az Olvasás éjszakájáról?

– Azt, hogy milyen mázli, hogy kitalálta az emberiség a villanykörtét, mert anélkül sok bosszúságot okozna a rendezvény az olvasni vágyóknak.

– Gondolom most is ír, mit?

– Emailt egy ismerősömnek, akiről tudom, hogy rossz alvó.